Regnum - Egyháztörténeti évkönyv 5. (1942-1943)

Ember Győző: A helytartótanács egyházügyi bizottságának kialakulása

eretnek tanok hirdetői kincstári birtokon megtelepedhessenek.­ Ilyen tilalmat azonban minden földesúr kiadhatott, ezt a ren­delkezést tehát az állam javára, mint egyházvédő intézkedést, nem írhatjuk. A helyzet a XVII. század első felében sem változott meg. A katolikus megújhodás sikereit ezekben az évtizedekben nem az állami kormányhatóságok támogatásának, hanem főpapjai, főleg Pázmány Péter buzgalmának köszönhette. Jellemző e tekintetben III. Ferdinánd 1650-i alapítványának a sorsa. Az uralkodó, hogy a linzi békének a katolikus papságra hátrá­nyos rendelkezéseit ellensúlyozza, a magyar kamara jövedel­méből évi 6000 forintot utalt ki, amit az esztergomi érsek lel­készek támogatására tartozott fordítani. A magyar kamara azonban 1650 és 1671 között az esedékes 126.800 forintból csak 36.314 forintot és 57 dénárt fizetett ki, tehát alig többet, mint a negyedrészt.6 . Változást nemcsak a III. Ferdinánd­­féle alapítvány tekintetében, hanem Egyház és állam viszonyá­nak egyéb vonatkozásaiban is, az 1670-es évek hoztak. A magyar kamara élére 1672-ben Kollonich Lipót bécs­újhelyi püspök került, a legfontosabb magyar kormányható­ság irányítását 74 évi megszakítás után újra főpapelnök vette a kezébe. Kinevezését nem véletlennek tulajdoníthatjuk, hanem annak a céltudatos királyi politika egyik megnyilvánulásának, amely a katolicizmus támogatását a magyarországi államkor­mányzat egyik legelső feladatának tekintette. Az alkalmat erre a Wesselényi-féle összeesküvés szolgáltatta, amelynek lelep­lezése után a bécsi udvar minden alkotmányos megkötöttség alól feloldottnak érezte magát, s a protestáns rendek vallásos érzékenységére többé nem tekintett. Az 1673-ban felúlított guberniumnak, amelyre az ország kormányzását bízták, utasításában az első helyen szerepelt az a meghagyás, hogy a gonosz eretnekségek által elnyomott vagy kipusztított katolikus vallást minden rendelkezésére álló esz­közzel támogassa, hogy az régi erejét lassan visszanyerje. Erőszakot alkalmaznia azonban nem volt szabad, hanem jó papokkal és a nép felvilágosításával kellett volna célját elérnie. A katolicizmus támogatásával természetesen együttjárt a pro­testantizmus háttérbe szorítása. A guberniumi utasítás bécsi tervezői eredetileg erre is kitértek, a végleges szövegezésnél 6 Orsz. Lvt. Kam. It. Instr. Fase. 7. ’Salacz Gábor: A vallásalap kezdeteinek története. A bécsi Magyar Történeti Intézet II. évkönyve. Bp. 1932. 99. 1.

Next