Szépművészet 1. (1940)

1940 / 3. szám - Csánky Miklós: A kassai főoltár két ismeretlen szobra

A KASSAI FŐOLTÁR KFT ISMERETLEN SZOBRA régi magyar műkincsek számbavétele, feldolgo­zása egyre több meglepetést tartogat. Az eredeti összefüggések kibogozásával néha teljesen mellőzött, félreismert vagy ismeretlen emlékek jutnak egészen kivételes jelentőséghez régi művészetünk történetében. Ezúttal két szobrot hozunk először egymással kapcso­latba. Az egyik, Szent Jeromos, néhai Kohner Adolf örököseitől, vétel útján 1937-ben jutott a budapesti Szépművészeti Múzeumba. A finoman faragott, 76 cm magas szoborban a szent álló alakja lép elénk. Tekin­tete a messziségbe mered, fejét a bíborosi kalap övezi. Ruházata a test alakját és helyzetét követi, jobbfelől pedig a szent állata ágaskodik és kapaszkodik köpe­nyébe. A régen letört kezek egyike valószínűleg a ki­húzott tövist foghatta. A szobor fáját a szú alaposan összerágta. Felületén azonban nagy részleteket őrzött meg eredeti színezéséből: az aranyozott fehérbélésű köpenyéből, a bíbor alsó­ruhájából és piros kalapjából. A további romlások ellen dr. Váli László konzerválása óvta meg a szobrot. Kisebb kiegészítései csupán a bíborosi kalapra szorítkoztak. A másik, 79 cm. magas szobor Szent Gergely pápát ábrázolja, és legutóbb a Magyar Nemzeti Múzeumból került a Szépművészeti Múzeumba. A szent pápa teljes főpapi díszében áll, jobbkezével köpenyének egyik végét fogja fel és könyvet szorít magához, mely­ben baljával lapozgat. Arcával a könyvbe mélyed; a formai részletek között a kompozíció itt is mély lelki kapcsolatot teremt. Ez a szobor még az elmúlt század­ban felelőtlen restaurálásának esett áldozatul. Köpe­nyét, ruháját, tiaráját újra alapozták, aranyozták és festették, arca szokatlanul sötét színt kapott. A leg­utóbb végzett konzerválás ettől a hamis, idegen színezettől szabadította meg a szobrot. A kíméletlen megújítást nyilván a most újra előtűnt egészen meg­kopott állapotának köszönhette. Az egykori aranyozott köpenyre és a talán ezüstözött ruhára csak szerény nyomokból következtethetünk. Különben a formákat csupán a megbámult bolus fedi. Bélésének színe kék, a tiara valószínűleg aranyozott volt. Arca a fehér bolusig kopott. Balkezének ujjai letörtek, az alba alsó redőzeté­­ből is egy rész hiányzik. Jobbkezének egyik ujját még régebben kiegészítették. A további szuvasodástól ezt a szobrot szintén dr. Váli konzerválása óvta meg. A két szobrot nemcsak jeles stiláris sajátságai, hanem még bebizonyítható eredetük is a régi magyar fafaragás nagyjelentőségű emlékei közé sorozzák. A Szent Jeromos-szobor 1911-ben a Szent György­­czéh nyolcadik művészeti aukcióján (a Nemzeti Szalonban, kat. 22. p. 410/a.) bukkant fel. Felső­magyarországi származásán kívül közelebbi eredetéről mit sem tudunk. Legutóbb Kampis Antal foglalkozott vele először részletesen a Középkori faszobrászat Magyarországon c. nagy munkájában (58—60. o.). Adatok hiányában a szobor helyzetét megjelölni való­ban kényes feladat és fejtegetései úgy látszik a formák­nak csupán a fényképen mutatkozó egyezésére támasz­kodtak. Szent Jeromos párjának még mindig azt a női szent szobrot (alexandriai Katalin?) tartja, amellyel már az aukción és később ugyancsak a Szent-György­­czéh kisplasztikai kiállításán is összetársították. (Mind­kettő dr. Kohner Adolf tulajdona. A Gyűjtő I. 3—4. sz. 1912. 119, 147. o.). Ez a párosítás talán a rokon­méretből következett, mert a szent királyleány szobra nemcsak máshonnan, hanem teljesen más iskolázott­­ságú faragótól származik. Szent Jeromos szobrásza pedig hasonlóképen a feltételezett közös kéztől, a jánosréti főszobor mesterétől messze eső, egészen kivételes tehetség. Eredetéről igazi, mindeddig isme­retlen párja, Szent Gergely pápa lendületes szobra tanúskodik. A közös származás nem lehet vitás. A szobrok hatásos, egyéni jellegüket a kompozíciók olyan önálló, lezárt egységének köszönhetik, amelyben a részletek finomsága, a formák mélysége a látás reális megragadásában és szabadságában érvényesülnek. A test finom hajlásával, a végtagok helyzetével vagy a fejtartással, az alakok állásába lendület és mozgás kerül, amelyet kitűnően éreztet és közvetít a redők mély árkolása, természeti megfigyeléseken alapuló rendszere. A test szerves váza, kerete ennek a rajzban is gazdag festői elrendezésnek. A hasonló tojásdad fejek már az arcképek megkapó valószerűségével hat­nak. Gergely pápa szobrában azonban Szent Jeromos nemcsak stiláris megfelelőjét, hanem a szokásosan együtt csoportosított négy egyházatya (Nagy Szent Gergely, Szent Jeromos, Ágoston és Ambrosius) közül egyik ikonográfiai társát találja. A Szent Gergely-szobor származása pedig különö­sen figyelemreméltó. A kassai dóm egyik restauráló építésze, Weber József, az ottani Orbán-torony padlá­sán találta. Mihalik József nézete szerint (Egy fejezet a kassai Szent Erzsébet-templom történetéből. Buda­pesti Szemle 1922. CXLVIII. sz. 54. o.) a Szent Erzsébet-templom hatalmas főoltárának az ormán állhatott. Maga az összefüggés nem szorul részletes bizonyításra, a fentebb méltatott sajátságok a főoltár szekrényének három nagy szobrára éppúgy meg­felelőek, sőt jellemzőek — így többek között, a képe­

Next