Szépművészet 1. (1940)
1940 / 1. szám - Művészeti élet
A művészeti hetek műsora Nyíregyháza, Szabolcs nagy szülöttei, Bessenyei György, Benczúr Gyula, Krúdy Gyula emléke köré fonódott. Május hó 4-én Bessenyei György hamvainak Pusztakovácsiból történt átszállítása és a nyíregyházai köztemetőben való ünnepélyes elhantolása meghatóan kapcsolta egybe a múltat a jelennel. Ugyanaznap délután Fáy István m. kir. t. t., államtitkár nyitotta meg a városháza termeiben rendezett képzőművészeti kiállítást. A megnyitó ünnepségek sorát este irodalmi és zenei est követte a Korona-szálló termeiben gazdag műsorral. Május 12-én és 13-án vitéz Nagy Zoltán dr. műtörténész tartott tárlatvezetést. Május 18-án Csilléry Béla vezénylésével a Székesfővárosi Zenekar szerepelt nagy sikerrel. Május 22-én a képzőművészeti kiállítás keretében az élő művészek alkotásait Benczúr Gyula-emlékkiállítás váltotta fel. Ugyanezen nap estéjén a Magyar Női Vonósnégyes és a hangverseny többi, kiváló szereplői arattak megérdemelt sikert. Május hó 25-én a Nemzeti Színház adta elő Nicodemi Dario: Hajnalban, délben, este című színművét zsúfolt ház előtt. A Művészeti Hetek előadásainak sorát Oroszlán Zoltán egy. m. tan., az Orsz. Szépművészeti Múzeum igazgatóőrének Benczúr Gyula művészetéről tartott színes értekezése zárta be. Nyíregyháza közönsége élén a művészetszerető Szohor Pál polgármesterrel nagy megértéssel és lelkesedéssel karolta fel a Művészeti Hetek ügyét. Ez jutott kifejezésre a kiállítás megnyitása alkalmából vitéz Jékey Ferenc, a vármegye főispánjának a vármegyeház dísztermében rendezett fogadásán, amelyen Fáy István m. kir.t.t., államtitkárral a miniszter képviselőjével és Ugron Gábor v. b. 1.1., az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnökével az élen részt vettek a kiállításra érkezett hivatalos személyek, a kiállító művészek nagy része, az irodalmi est szereplői, továbbá a város és vármegye kiválóságai. Bár a külpolitikai események és az ezek folytán belföldön is szükségessé vált intézkedések mindinkább éreztették zavaró hatásukat, az előadások mégis telt házak előtt folytak le. A két képzőművészeti kiállítást Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója rendezte. Az élő művészek kiállítása mintegy másfélszáz festményt és szobrot ölelt fel. A Benczur-kiállításhoz az anyagot a Szépművészeti Múzeum, a Székesfővárosi Múzeum, továbbá a Felvidéki Rákóczi Múzeum bocsátották rendelkezésre és ezeket még kiegészítette Nyíregyháza város saját gyűjteménye. A kiállításoknak több, mint másfélezer látogatója volt, rajtuk kívül még mintegy kétezer tanuló ifjú okult a művészeti látnivalók tanulmányozása által. A kiállításon a vallás- és közoktatásügyi miniszter megvásárolta Erdey Dezső, Horthy Miklós kormányzót ábrázoló mellszobrát, Boross Géza: „Kirakodás“, Cserepes István: „A Balaton“, Dudás Jenő: „Naplemente“, Ijjász H. Imre: „Olvadás után“, Krasnyák Károly: „Templomban“, Pohárnok Zoltán: „Zebegényi utca“, zalai Szalay Pál: „Út a hegyek között“, Csúcs Ferenc: „Női akt“, Kovács Mária: „Műkorcsolyázónő“ című alkotásait. Nyíregyháza város Elekfy-Kirchner Jenő: „Szél a Dunán“ és „Víztükör“ című vízfestményeit vette meg. Magánvásárlók szerezték meg Edvi Illés Aladár: „Balaton“, Glatz Oszkár: „Szilvát evő kislány“, Kontuly Béla: „Óbudai téglagyár“, Kun István: „Reggel“ című olajfestményeit, Hollósné Mattioni Eszter: „Svéd tengerpart“ című temperáját, Pohárnok Zoltán: „Malomárok“, Bíró György: „Gyulai táj“ című vízfestményét és Komjáti Gyula: „Könyörgés“ című rézkarcát. A vásárlások sora ezzel még nem szakadt meg, mert számosan közvetlenül a művészekhez fordultak, hogy a kiállításon szereplő alkotásaikat megszerezhessék. A kiállítás alkalmából a vallás- és közoktatásügyi miniszter Erdey Dezső szobrászművésznek a Kormányzó Ür ő Főméltóságát ábrázoló bronzszobrát Nyíregyháza városának adományozta. A nyíregyházai Művészeti Hetek határozott sikert értek el. Ez a siker nem múló, hanem tovább érezteti hatását és ott komoly, maradandó alkotások sorát indította el. Lux Elek elkészítette Geduly püspök síremlékét, a Szent István Emlékév Országos Bizottsága megbízásából Ferenczy Noémi szövi a fali szőnyeget, amely a városházán fogja hirdetni első nagy királyunk emlékét. Zölley Gyula szép kerámiai lapja díszíti az első házat, amely a nyíregyházai sokgyermekes családok részére épült. Kocsis András szobrászművész „Pásztorleány“ című szép bronzszobra a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a város áldozatkészségéből rövidesen Nyíregyháza egyik terét fogja majd díszíteni. Amint ezek a tények bizonyítják, Nyíregyháza bölcs vezetősége és társadalma átérezte a magyar művészet fontos rendeltetését és abban Nyíregyháza szerepét. A magyar művészek bizalommal tekinthetnek Szabolcs megye felé, ahol a fejlődő Nyíregyháza nemcsak a gazdasági életben, de a magyar kultúra tekintetében is híven teljesíti örömmel vállalt feladatát. (fehérvári) A Római Magyar Intézet kiállítása. A Római Magyar Intézet művészösztöndíjasainak az 1939—40. tanév végén rendezett kiállítását május hó 25-én III. Viktor Emánuel király és császár nyitotta meg. Az uralkodó, aki közel 40 percig tartózkodott a kiállításon, báró Villani Frigyes quirináli magyar követ és Gerevich Tibor egyetemi tanár kíséretében járta végig a termeket és érdeklődéssel szemlélte meg a kiállított festményeket, mozaikokat és szobrokat. A kiállítást az olasz sajtó komoly érdeklődéssel kísérte s tekintélyes római lapok terjedelmes beszámolókban ismertették a kiállított műveket. Művészeti ösztöndíjak. A római Magyar Intézetben az 1939—40. tanévre szóló állami ösztöndíjjal Breznay József festőművész, Basilides Barna festőművész, Metky Ödön szobrászművész, Perez Jenő festőművész és Szakál Ernő díszítőszobrász végzett művészeti tanulmányokat. Valamennyien szép fejlődésről tanúskodtak az Akadémia évvégi kiállításán. Olasz állami csere-ösztöndíjjal az intézetben Patay Mihály grafikus folytatott grafikai tanulmányokat. A Balló-féle 5000 pengős tanulmányi ösztöndíjat Kocsis András szobrászművész, az 1000 pengős tanulmányi ösztöndíjat Bakk János festőművész nyerte, a Főiskola 1939—40. tanévben végzett tanárszakos hallgatói részére kiírt Balló-féle 1000 pengős rajzszakos tanári utazási ösztöndíját pedig Szentgyörgyi Kornél okleveles középiskolai tanár kapta meg. Vidéki városok művészeti életéből. A magyar szellemi élet és művelődés gazdagodásának biztos jele, hogy vidéki városainkban is mind erőteljesebben bontakozik ki a szépművészetek iránti érdeklődés, a falaik közé telepedő művészek, s a művészi alkotások megbecsülése. Ennek előmozdítása érdekében a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter, illetőleg az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács évek óta rendezi a vidéki városokban a Művészeti Heteket. A legutóbb Nyíregyházán rendezett Művészeti Hétről és kiállításról, annak jelentőségéről lapunk más helyén számolunk be. Most arról értesülünk, hogy Tata városa, ez a gazdag művészi múltú város, újabb két szoborral gazdagodik. Az egyik, Kovács Mária Keresztelő Szent János szobrának felállítása, Magyary Zoltán egyetemi tanár.