Szépművészet 1. (1940)

1940 / 1. szám - Művészeti élet

A művészeti hetek műsora Nyíregyháza, Szabolcs nagy szü­löttei, Bessenyei György, Benczúr Gyula, Krúdy Gyula emléke köré fonódott. Május hó 4-én Bessenyei György hamvainak Pusztakovácsi­ból történt átszállítása és a nyíregyházai köztemetőben való ünnepélyes elhantolása meghatóan kapcsolta egybe a múltat a jelennel. Ugyanaznap délután Fáy István m. kir. t. t., államtitkár nyitotta meg a városháza termeiben rendezett képzőművészeti kiállítást. A megnyitó ünnepségek sorát este irodalmi és zenei est követte a Korona-szálló termeiben gazdag műsorral. Május 12-én és 13-án vitéz Nagy Zoltán dr. műtörténész tartott tárlatvezetést. Május 18-án Csilléry Béla vezénylésével a Székesfővárosi Zenekar szerepelt nagy sikerrel. Május 22-én a képzőművészeti kiállítás keretében az élő művészek alkotásait Benczúr Gyula-emlékkiállítás váltotta fel. Ugyanezen nap estéjén a Magyar Női Vonósnégyes és a hang­verseny többi, kiváló szereplői arattak megérdemelt sikert. Május hó 25-én a Nemzeti Színház adta elő Nicodemi Dario: Hajnalban, délben, este című színművét zsúfolt ház előtt. A Művészeti Hetek előadásainak sorát Oroszlán Zoltán egy. m. tan., az Orsz. Szépművészeti Múzeum igazgatóőrének Benczúr Gyula művészetéről tartott színes értekezése zárta be. Nyíregyháza közönsége élén a művészetszerető Szohor Pál polgármesterrel nagy megértéssel és lelkesedéssel karolta fel a Művészeti Hetek ügyét. Ez jutott kifejezésre a kiállítás meg­nyitása alkalmából vitéz Jékey Ferenc, a vármegye főispánjának a vármegyeház dísztermében rendezett fogadásán, amelyen Fáy István m. kir.t.t., államtitkárral a miniszter képviselőjével és Ugron Gábor v. b. 1.1., az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács elnökével az élen részt vettek a kiállításra érkezett hivatalos személyek, a kiállító művészek nagy része, az irodalmi est szereplői, továbbá a város és vármegye kiválóságai. Bár a külpolitikai események és az ezek folytán belföldön is szüksé­gessé vált intézkedések mindinkább éreztették zavaró hatásukat, az előadások mégis telt házak előtt folytak le. A két képzőművészeti kiállítást Csánky Dénes, a Szép­­művészeti Múzeum főigazgatója rendezte. Az élő művészek kiállítása mintegy másfélszáz festményt és szobrot ölelt fel. A Benczur-kiállításhoz az anyagot a Szépművészeti Múzeum, a Székesfővárosi Múzeum, továbbá a Felvidéki Rákóczi Múzeum bocsátották rendelkezésre és ezeket még kiegészítette Nyíregy­háza város saját gyűjteménye. A kiállításoknak több, mint másfélezer látogatója volt, rajtuk kívül még mintegy kétezer tanuló ifjú okult a művészeti látnivalók tanulmányozása által. A kiállításon a vallás- és közoktatásügyi miniszter meg­vásárolta Erdey Dezső, Horthy Miklós kormányzót ábrázoló mellszobrát, Boross Géza: „Kirakodás“, Cserepes István: „A Balaton“, Dudás Jenő: „Naplemente“, Ijjász H. Imre: „Olvadás után“, Krasnyák Károly: „Templomban“, Pohárnok Zoltán: „Zebegényi utca“, zalai Szalay Pál: „Út a hegyek között“, Csúcs Ferenc: „Női akt“, Kovács Mária: „Műkorcso­lyázónő“ című alkotásait. Nyíregyháza város Elekfy-Kirchner Jenő: „Szél a Dunán“ és „Víztükör“ című vízfestményeit vette meg. Magánvásárlók szerezték meg Edvi Illés Aladár: „Balaton“, Glatz Oszkár: „Szilvát evő kislány“, Kontuly Béla: „Óbudai téglagyár“, Kun István: „Reggel“ című olajfestményeit, Hollósné Mattioni Eszter: „Svéd tengerpart“ című temperáját, Pohárnok Zoltán: „Malomárok“, Bíró György: „Gyulai táj“ című vízfestményét és Komjáti Gyula: „Könyörgés“ című rézkarcát. A vásárlások sora ezzel még nem szakadt meg, mert számosan közvetlenül a művészekhez fordultak, hogy a kiállításon szereplő alkotásaikat megszerezhessék. A kiállítás alkalmából a vallás- és közoktatásügyi miniszter Erdey Dezső szobrászművésznek a Kormányzó Ür ő Főméltó­ságát ábrázoló bronzszobrát Nyíregyháza városának adomá­nyozta. A nyíregyházai Művészeti Hetek határozott sikert értek el. Ez a siker nem múló, hanem tovább érezteti hatását és ott komoly, maradandó alkotások sorát indította el. Lux Elek elkészítette Geduly püspök síremlékét, a Szent István Emlékév Országos Bizottsága megbízásából Ferenczy Noémi szövi a fali szőnyeget, amely a városházán fogja hirdetni első nagy királyunk emlékét. Zölley Gyula szép kerámiai lapja díszíti az első házat, amely a nyíregyházai sokgyermekes családok részére épült. Kocsis András szobrászművész „Pásztorleány“ című szép bronzszobra a vallás- és közoktatásügyi miniszter és a város áldozatkészségéből rövidesen Nyíregyháza egyik terét fogja majd díszíteni. Amint ezek a tények bizonyítják, Nyíregyháza bölcs veze­tősége és társadalma átérezte a magyar művészet fontos rendel­tetését és abban Nyíregyháza szerepét. A magyar művészek bizalommal tekinthetnek Szabolcs megye felé, ahol a fejlődő Nyíregyháza nemcsak a gazdasági életben, de a magyar kultúra tekintetében is híven teljesíti örömmel vállalt feladatát. (fehérvári) A Római Magyar Intézet kiállítása. A Római Magyar Intézet művészösztöndíjasainak az 1939—40. tanév végén ren­dezett kiállítását május hó 25-én III. Viktor Emánuel király és császár nyitotta meg. Az uralkodó, aki közel 40 percig tar­tózkodott a kiállításon, báró Villani Frigyes quirináli magyar követ és Gerevich Tibor egyetemi tanár kíséretében járta végig a termeket és érdeklődéssel szemlélte meg a kiállított festményeket, mozaikokat és szobrokat. A kiállítást az olasz sajtó komoly érdeklődéssel kísérte s tekintélyes római lapok terjedelmes beszámolókban ismertették a kiállított műveket. Művészeti ösztöndíjak. A római Magyar Intézetben az 1939—40. tanévre szóló állami ösztöndíjjal Breznay József festőművész, Basilides Barna festőművész, Metky Ödön szobrászművész, Perez Jenő festőművész és Szakál Ernő díszítő­szobrász végzett művészeti tanulmányokat. Vala­mennyien szép fejlődésről tanúskodtak az Akadémia évvégi kiállításán. Olasz állami csere-ösztöndíjjal az intézetben Patay Mihály grafikus folytatott grafikai tanulmányokat. A Balló-féle 5000 pengős tanulmányi ösztöndíjat Kocsis András szobrászművész, az 1000 pengős tanulmányi ösztön­díjat Bakk János festőművész nyerte, a Főiskola 1939—40. tanévben végzett tanárszakos hallgatói részére kiírt Balló-féle 1000 pengős rajzszakos tanári utazási ösztöndíját pedig Szent­­györgyi Kornél okleveles középiskolai tanár kapta meg. Vidéki városok művészeti életéből. A magyar szellemi élet és művelődés gazdagodásának biztos jele, hogy vidéki váro­sainkban is mind erőteljesebben bontakozik ki a szépművésze­tek iránti érdeklődés, a falaik közé telepedő művészek, s a művé­szi alkotások megbecsülése. Ennek előmozdítása érdekében a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter, illetőleg az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács évek óta rendezi a vidéki váro­sokban a Művészeti Heteket. A legutóbb Nyíregyházán ren­dezett Művészeti Hétről és kiállításról, annak jelentőségéről lapunk más helyén számolunk be. Most arról értesülünk, hogy Tata városa, ez a gazdag művészi múltú város, újabb két szo­borral gazdagodik. Az egyik, Kovács Mária Keresztelő Szent János szobrának felállítása, Magyary Zoltán egyetemi tanár.

Next