Szépművészet 2. (1941)
1941 / 3. szám - Művészeti élet
történelmi szemléletéhez, a tanításnak csak segíteni kell neki. Az oktatás tennivalója itt inkább csak az, hogy irányítást adjon és azután, hogy a növendéket a műalkotások megértésére, tudatos élvezésére rávezesse. „Az én múzeumom" jelentősége nem abban domborodik ki, hogy az oktatás kitűnő segédeszközt nyer általa, hanem abban, hogy a tanulóifjúság kedvtelésből, tehát érzelmi indítékok alapján érdeklődik a művészet iránt és nem iskolai diszciplina következtében. Az oktatás így jól formálható, meleg anyaghoz jut, s csak éppen kézbe kell venni. Szeretnők, ha „Az én múzeumom" nem maradna csak egy iskola tanulóifjúságának külön szenvedélye, minden diák hajlandó csereberélni, gyűjteni, széppel foglalkozni és igen kevés kell ahhoz, hogy megszülessék a jövő társadalmának helyes művészetszemléletét kialakítani alkalmas „Az én múzeumom" mozgalma. Dénes Jenő A Szépművészeti Múzeum grafikai osztálya kiállítási termében (Aréna út 41.) „Kéziratok és miniatúrák“ címmel pompás gyűjteményt mutat be, amely méltán hívja magára mind a szakemberek és műgyűjtők, mind pedig a nagyközönség érdeklődését. A kiállítás rövid áttekintésben a X—XX. század miniatúrájának fejlődését mutatja be. A kiállítás legkorábbi darabja a Négy Evangéliumot tartalmazó IX—X. századból származó bizánci kézirat, amit a Szépművészeti Múzeum régi anyagának, valamint a Széchényi Könyvtár által a Szépművészeti Múzeumnak örök letétként átengedett kódextöredékeknek pompás darabjai követnek. A különálló lapok sorozatát a Széchényi- Könyvtár által kiállított tizenöt különféle korú és természetű kódexe egészíti ki, miáltal a különálló kódexlapok és önálló miniatúrák eredete is világosabbá válik. Ennek a kiállításnak jelentőségét az is fokozza, hogy olyan anyagot tár a nagyközönség elé, melynek ezer szépségét rendszerint csak a szakemberek, s a műgyűjtők kis csoportja élvezheti. A Szépművészeti Múzeum pompás miniatúra gyűjteményeit a közeljövőben külön cikk formájában szándékozunk ismertetni. Borsos Miklósnak, a Tamás Galériában legutóbb rendezett kiállításán feltűnt erdélyi származású, de évek óta Győrben, a fővárosi művészeti élettől elvonultan élő fiatal szobrásznak a művészetét ugyancsak az áprilisi számunkban mutatjuk be olvasóközönségünknek. Nemzetközi Idegenforgalmi Plakátművészeti és Fényképkiállítás. Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat Mária Valéria utcai kiállítási csarnokaiban 1941. évi január hó 31-én nyílott meg ünnepélyes keretek között a Nemzetközi Idegenforgalmi Privátművészeti és Fényképkiállítás. E sorokban nem térhetünk ki bővebben a kiállítás fényképanyagára, meg kell AZ ORSZÁGOS EGYHÁZMŰVÉSZETI TANÁCS által rendezett Magyar Egyházművészeti Kiállítás alkalmából jelen számunkat csaknem teljes egészében a modern magyar egyházművészet fejlődésének és mai helyzetének bemutatására fordítjuk, minek következtében több időszerű eseményről és kiállításról csak áprilisi számunkban számolhatunk be. A Corvin-lánc és Corvin-koszorú adományozása. A Kormányzó Úr Főméltósága Rudnay Gyula festőművészazonban jegyeznünk, hogy amit elmondhatnánk arról, az csak őszinte dicséret volna úgy a művészi képek, mint a válogatott anyag csoportosítása és elrendezése iránt. A gondolat is helyes volt, a kiállításban így összekapcsoltan hozni a kétfajta anyagot: a fénykép a propagandában valóban értékes társa a plakátnak. A plakátművészeti rész nemcsak fölöttébb érdekes beszámolót jelent egyes nemzetek és országok idegenforgalmi vonatkozású plakátművészetének mostani helyzetéről (sőt világrészek plakátjait is látjuk e kiállításon), hanem a nemzetek plakátjainak egymással való összevetése által dióhéjban a plakát fejlődéstörténetét is tartalmazza. Az amerikaiaknak a természetelviség ma már banális jegyeit tükröző plakátművészetétől ha nem is bő, de jól demonstráló sorozatban végig lehet tekinteni a fejlődés útját. Éppen ezért sajnáljuk, hogy Jules Chere-től nem láthattunk munkát és így a kiállítás Cassandre-plakátja képviseli a felszabadulás irányzatának első eredményeit a képszerű megoldással, a naturalisztikus plakátillusztrációval szemben. A kialakulást lényegesen befolyásolta annak a felismerése, hogy a plakáton alkalmazott díszítés nem vihet csak díszítő szerepet, hanem annak egyszersmind a plakát szellemi tartalmának gazdagítását, hangulatát is szolgálnia kell. A kiállítás ékes magyar darabjai a válogatott nemzetközi anyag mellett is szembeötlőek. Ez az anyag országos művészi plakátpályázat eredményeképen gyűlt össze, melyet az ország keleti és erdélyi részeinek visszatérése alkalmából jelentős pályadíjak mellett az Idegenforgalmi Propaganda Mukaközösség írt ki Erdély turisztikai szépségeinek, népi és táji érdekességeinek fokozott propagálása céljából. A kiállítás fényképanyaga szintén hasonló pályázat eredményeiből adódott. A plakátpályázati díjak nyertesei: I. díj Konecsni György, II. díj: Konecsni György, III. díj: Lőrincz Gyula, IV. díj: Szathmáry István, V. díj: Bánhidy Andor. A pályázatok elbírálása az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács útján történt és a tanács vállalta a kiállítási anyag egy részének válogatását is, míg a kiállítást Richter Aladár rendezte. Az installációt ifj. Szabó István építőművész tervezte és építette. A tárlókban a kiállítás plakát- és fényképanyaga mellett Magyarország, Németország, Olaszország és Jugoszlávia idegenforgalmi prospektusaiból nemzetközi anyag mellett válogatott anyagot mutattak be. Z. Hadzsy Olga festőművésznő a Műterem kft. helyiségeiben rendezett gyűjteményes kiállításán közel száz művén keresztül kulturált, de kissé programmnélküli és útjaiban is szerteágazó művészetéről ad számot. Mintha portréival foglalkozott volna a legodaadóbban, de bensőséges felfogásról tanúskodnak expresszív tájképei is (Dunai táj, Északi szél), Szépek vízfestményei (Loferi hegyek). Régebbi művei azonban őszintébben hatnak, keresetlenebbek, talán azért, mert problémátlanabbak. nek és Pásztor János szobrászművésznek — a Corvin-koszorú tulajdonosainak , a magyar művészet terén szerzett érdemeik elismeréséül a Corvin-láncot, Szőnyi István és Burghardt Rezső festőművészeknek, valamint Megyer-Meyer Antal iparművésznek, a magyar művészet terén szerzett érdemeikelismeréséül a Corvin-koszorút adományozta. Dr. Makay Ödönnek, lapunk főszerkesztőjének, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium képzőművészeti osztálya volt vezetőjének nyugalomba vonulása alkalmából a MŰVÉSZETI ÉLET