Szépművészet 2. (1941)
1941 / 12. szám - Művészeti Élet
MŰVÉSZETI ÉLET A KOLOZSVÁRI NEMZETI* SZÍNHÁZ MEGNYITÁSA A Kolozsvári Nemzeti Színház huszonkét évi kényszerű hallgatás után november hégén — fényes külsőségek között — nyitotta meg kapuit. A díszelőadás keretében — melyen a Kormányzó Úr őfőméltóságát Hóman Bálint m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter képviselte — Shakespeare: „Hamlet,,-je, Szentjóbi Szabó László: „Mátyás király, vagy a nép szeretete, Jámbor fejedelmek jutalma,, című darabok, valamint Erkel: „Hunyadi László,, c. operettének egyes részletei kerültek színre. A Himnusz elhangzása után, Táray Ferenc igazgató köszöntötte, nagyhatású beszédben a megjelenteket. A Kolozsvári Nemzeti Színház 1906-ban épült és az ország harmadik állami színháza. Műsorán operák, énekes játékok, operettek éppúgy szerepelnek, mint a modern és klasszikus drámai alkotások. Az épületet kitatarozták és belső berendezésében teljesen korszerűsítették, úgyhogy ma Európa egyik legmodernebb színháza. Különös érdekessége, a nézőtér páholyinak rejtett világítása, ehhez hasonlóval csupán a milánói Scala rendelkezik. Az építészeti- és belső berendezési munkálatokat dr. Ottó László min. oszt. tanácsos felügyelete mellett — főleg kolozsvári iparművészek és iparosok végezték. A színház művészi részének megszervezését dr. vitéz Haász Aladár min. osztályfőnök, mint a Kolozsvári Nemzeti Színház min. biztosa — báró Kemény János főigazgatóval és Táray Ferenc igazgatóval együtt végezte. A kolozsvári magyar színészet az eljövendő esztendőben ünnepli 150 éves fennállását. Hisszük, hogy a megújhodott Kolozsvári Nemzeti Színház a régi hagyományokhoz híven a jövőben is dicsőséggel szolgálja a magyar színművészetet. A KOMÁROMI MŰVÉSZETI HETEK Nagyban folynak az előkészítő munkák a komáromi Művészeti Hetek gazdag műsorának megvalósítására. A hagyományossá vált intézmény gazdag programmjába most kapcsolódik az építőművészet is. Külön építőművészeti kiállítás és ezzel kapcsolatos tudományos előadások tárják majd az érdeklődők elé, mi a teendő műemlékeink védelmére és hogyan ölelkezzék a szép a helyessel a modern építészetben. A Művészeti Hetek előadásainak sorrendje: December 6-án 18 órakor irodalmi és zenei est a kultúrpalota nagytermében. A Művészeti Heteket megnyitja: Dr. Zsindely Ferenc. Közreműködnek: Dr. Keresztury Dezső, Könyves Tóth Erzsébet, Laurisin Miklós, Nyirő József, Ráskay Gizella, Reményi Sándor, Simonffy Margit, Szabó Lőrinc. December 8-án 11 órakor tárlatvezetés. Tárlatvezető: Harmos Károly. 18 órakor hangverseny az állami zeneműpályázaton díjat nyert szerzeményekből, a kultúrpalota nagytermében. Közreműködnek: H. Berg Lili, a Molnár—Országh—Váczi trió és a Budapesti Kamarakórus Dr. Paulovics Géza vezetésével. December 11-én 18 órakor ,,Csallóköz műemlékei“ és „A csallóközi falusi építészet“ című előadások. Előadók: Lux Géza és Padányi Gulyás Jenő. December 13-án 18 órakor irodalmi és zenei est a kultúrpalota nagytermében. Közreműködnek: Bisztriczky Tibor, Dankó Aladár, Feszty Masa, Nagy István, Dr. Sőtér István, Sztankay Lajos, N. Tasnády Ilona, Tasnády Fekete Mária, Toronyi Imre. December 14-én 11 órakor tárlatvezetés. Tárlatvezető: Harmos Károly. 18 órakor keskenyfilmbemutató a kultúrpalota nagytermében. Rendezi a Magyar Amatőrfilm Szövetség. December 17-én 18 órakor ,,Magyar népzene“ című előadás, a kultúrpalota nagytermében. Előadó: Veress Sándor. December 20-án 18 órakor ,,Szép Komárom“ című előadás a kultúrpalota nagytermében. Előadó: Dr. Bierbauer Virgil. December 21-én 18 órakor egyházzenei hangverseny a Szent András templomban. Közreműködnek: Szakolczay-Riegler Ernő és Szabó Ilonka. A képzőművészek körében — értesülésünk szerint — nagy érdeklődés mutatkozik a komáromi Művészeti Hetek iránt. A művészek komáromi utazását a szokásos kedvezményekkel a Képzőművészek Országos Szövetsége szervezi meg. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda könyvművészeti kiállítása méltán váltja ki az előkészületek nyomán megnyilvánuló érdeklődést. Az ország legrégibb könyvnyomtató műhelye, sok nagyhírű és nemes szépségű könyv kiadója, általánosan elismert hírneve szerint is a legművészibb magyar könyvek előállítója, mindenkor irányítója volt a magyar könyvesztétikának és az előállításban megnyilvánuló művészi törekvéseknek. A kiállítás elsősorban 365 éves történetének jelentős alkotásain keresztül azt a fejlődési utat mutatja be, melyet a magyar könyv megtett a legrégibb kiadványoktól a legújabb nyomdatechnikával készült, művészi kötetekig. Igen szellemesnek és áttekintőnek tartjuk a kiállítás egyik részletét, „A könyv útja a kézirattól a könyvesboltig“ címmel összefoglaló nyomdatechnikai anyag bemutatását. Szerepel ebben az anyagban a kézirat különböző formája, a különféle szedéstípusok, a klisé a fekete és színes képek készítésének munkája. Megismerkedünk azokkal a technikai és művészi elvekkel, melyek a szép könyv készítésének feltételei. Nagy érdeklődésre tarthat számot a kiállított régi kézirat és könyvanyag. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda volt első kiadója Telegdy Miklós, Pázmány Péter, Káldy György, a két Kisfaludy, Kazinczy, Bajza József, Jósika Miklós, Eötvös József, Petőfi Sándor, Széchenyi István stb. munkáinak. A ma már csak egyetlen példányban létező régi magyar könyvek külön meg fogják lepni a nézőközönséget az Egyetemi Nyomda legrégebbi munkáival. Ennek a régi és nyomdai anyagnak rendezésében is a művészi értékek kihangsúlyozása a vezető szempont. A kiállítás művészi értékének emelésére hivatott az említett kiállítási részletben közreműködő grafikus és festőművészek önálló kiállítása, mely terjedelmesebben bemutatja a művész könyvművészeti munkásságát és egyébirányú művészi tevékenységét, így Burján László, aki a legutóbb a Színművészeti Kamara részére a Kormányzó Úr arcképét festette meg Horthy Miklós-portréján kívül bemutatja a társadalmi élet kiválóságairól festett arcképeit is. Byssz Róbert nagyhatású könyvcímlapjai és belső illusztrációi mellett mint pompás karikaturista is bemutatkozik, derűsen kedves képeivel. Az ő művészi ízlése mutatkozik majd meg a „Hungarológia“ című nagy könyvsorozatot bemutató anyag művészi elrendezésében. Éless István, a több kiállításon nagy sikereket elért kiváló festőművész, a könyvművészeti kiállítás nyomdai részének rendezője, művészi tevékenységének egész területét bemutatja szénrajzaival, akvarelljeivel, nagy színérzékű piktúrájának válogatott anyagával. A kiállítás keretében Boldogfai Farkas Imre a ceruza egyik leghivatottabb mestere nagyszerű portrérajzai mellett tanulmányképeket is állít ki. Széchenyi portréja az idei ünnepi est-