Szépművészet 2. (1941)
1941 / 3. szám - Somogyi Antal: Modern magyar egyházi építészet
elveket a külföldi templomépítészet ekkorra már tisztázta: a liturgikus követelményeknek és lelkipásztori igényeknek megfelelő templom megépítése a mai építészet eszközeivel és a mai ízlés szellemében. A liturgia szellemének érvényesítése a győrgyárvárosi templom elrendezésében. A szentély szintjének felemelése és a szentély terének művészi kihangsúlyozása a felülvilágítóval az oltár áldozatának, a katolikus istentisztelet középpontjának jelentőségét érzékelteti. A szentélyből a hajóba kikönyöklő szószék az igehirdetés és a szentmise szoros kapcsolatát fejezi ki. A hármas osztású hajótér aránylag szélesre méretezett, a mellékhajók közlekedő folyosókká redukálódtak, úgyhogy a hívek tömegének rálátása az oltárra biztosítva van. A gyóntatószékek és mellékoltárok a mellékhajókba nyíló oldalfülkékben kaptak helyet, így könnyen hozzáférhetők és mégsem zavarják a hajótér egységes hatását. A keresztkút, az embert kereszténnyé avató szentség kiszolgáltatásának helye a szentség jelentőségét kiemelő kápolnával nyert megoldást a torony aljában. Az új építészeti eljárás a vasbeton keretrendszerben jelentkezik s hármas irányban érvényesül: széles főhajótér alakítását teszi lehetővé, a hajóválasztó tartók volumenjét hihetetlen mértékben lecsökkenti, a falakat mentesíti a teherhordástól, úgyhogy tetszés szerinti nagyságú ablakokkal törhető át a épület szilárdságának veszélyeztetése nélkül. Az új épületszerkezetből fejleszti ki az építész az új művészi hatást, melynek elemei a következők. A nagy ablakokkal áttört falak éppen hogy csak elhatárolják a teret, tömegük úgyszólván nem számít, a filigrán, félkörívekkel összekötött tartók légies könnyedséggel tartják a mennyezetet s viszik ritmusukkal a tekintetet a szentély felé, a színes ablakok drágakőszerű ragyogása misztikus atmoszférát teremtenek a szent helyen. A győrgyárvárosi templomban jelentkező elveket érvényesíti teljes következetességgel Árkay Bertalan a budapest-városmajori plébániatemplomban. Az épület külsejéről eltűnnek a régi stílusok reminiszcenciái, az egész épülettest a szerkezetből adódó tömbökben fejlődik ki. A mellékkápolnák sora szervesen kapcsolódik az egész épület szellemesen megoldott szerkezetébe. Legnagyobb értéke a templomnak belső tere, amely tágasságával, kitűnő arányaival és magasbatörő erős lendületével megfogja a lelket. A nagyméretű színes ablakoknak itt még nagyobb szerep jutott, mint a győrgyárvárosi templomban — miattuk vette az építész a falak, padok és padlózat színét is sötétre — s azért a templom belsejének hatása akkor mutatkozik majd egész teljességében, ha az összes színes ablakok elkészülnek. Mindkét alkotás egy földöntúli valóságtól érintett lelkiségnek, az anyag fölé emelkedő spiritualizmusnak képviselője. Árkayék nyomdokain indul, de egyéni eredményekhez ér el Rimanóczy Gyula a pasaréti ferencrendi templommal. Gyönyörűen illeszkedik bele ez a templom környezetébe. Karcsú fehér tornya könnyedén szökkenti magasba az épülettest életét s messze ellátszik a vidéken. Pompás ötlet a templom oldalán végigfutó árkádos nyílt folyosó, általában az egész templom külsejének lendületében van valami, ami a magyar temperamentumnak rokonszenvessé teszi. Belsejében a szentély árkádkoszorúja mögött felülvilágítón keresztül beáradó fény emeli ki hatásosan az oltár terét. Kifogástalan a mellékkápolnák megoldása, ahol a szerzetesi templomban szükséges mellékoltárok és a pompás gyóntatószékek kaptak alkalmas helyet. A győri és a pasaréti templomok elgondolását veszi fel s alkot mégis egészen eredetit Körmendy Nándor nagyszabású komáromi templomában, amely a tulajdonképeni templomból, egy kis kápolnából s a kettőt összekötő sekrestye, iroda és szertárhelyiségekből áll s q alakban kifejlesztve egyúttal architektonikus meghatározását is adja annak a térnek, melyre épült. Alaprajzi megoldása mintaszerűen világos. Legnagyobb esztétikai értéke az a hatalmas, ünnepi lendületű belső csarnoktér, amelyben a hajóválasztó karcsú árkádos pillérek sora töretlen vonalban megy fel a szentélybe, grandiózus egységbe foglalva a hajót a szentéllyel s az árkádok koszorújának keretébe foglalva az oltárt. Szinte önmagát múlta fölül Körmendy Nándor a csornai templommal, melynek megépítéséhez a kegyúr Eszterházy Pál herceg bőkezűsége segítette ezt a rábaközi nagyközséget. A templom befogadóképessége meghaladja a legtöbb székesegyházunkét. Belső terének felülete körülbelül másfélezer négyzetméter. Alaprajzi megoldása mesteri, tökéletesen szolgálja egy nagy plébánia igényeit s az összes istentiszteleti cselekmények lebonyolításához mintaszerű keretet ad. Belső tere, bár a templom még messze van a tervben elgondolt befejezettségtől, önmagában, minden dísz nélkül is felemelő hatású. Hatalmas főhajója a felemelt terű és felfokozott világítású szentélyben valóságos Sursum corda-vá magasztosul. A térhatás azonban nemcsak a hosszanti főtengely irányában érvényesül, hanem a két oldalból kiszögellő üvegfalú félköríves keresztelő és szentsírkápolnában a tér szélessége is ünnepi hangsúlyt kap. A templom térgazdagságának egy másik tényezője az a két nagyméretű oratórium, mely üvegfalakkal csatlakozik a szentélyhez s azzal együtt hatalmas, ünnepi hatású teret alkot. Mindezek a kitűnő tulajdonságok a csornai templomot nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is a legjobb modern templomok első sorába emelik. A csornai templom befejezésével egyidőben indult a győrnádorvárosi Szent Imre-templom építkezése. Itt ismét új feladatot, a plébánia és templom kapcsolat