Szépművészet 2. (1941)

1941 / 3. szám - Somogyi Antal: Modern magyar egyházi építészet

elveket a külföldi templomépítészet ekkorra már tisztázta: a liturgikus követelményeknek és lelkipász­tori igényeknek megfelelő templom megépítése a mai építészet eszközeivel és a mai ízlés szellemében. A liturgia szellemének érvényesítése a győrgyárvárosi templom elrendezésében. A szentély szintjének felemelése és a szentély terének művészi kihangsúlyozása a felülvilágítóval az oltár áldozatának, a katolikus istentisztelet középpontjának jelentőségét érzékelteti. A szentélyből a hajóba ki­könyöklő szószék az igehirdetés és a szentmise szoros kapcsolatát fejezi ki. A hármas osztású hajótér aránylag szélesre méretezett, a mellékhajók közlekedő folyosókká redukálódtak, úgyhogy a hívek tömegének rálátása az oltárra biztosítva van. A gyóntatószékek és mellék­oltárok a mellékhajókba nyíló oldalfülkékben kaptak helyet, így könnyen hozzáférhetők és mégsem zavarják a hajótér egységes hatását. A keresztkút, az embert kereszténnyé avató szentség kiszolgáltatásának helye a szentség jelentőségét kiemelő kápolnával nyert megoldást a torony aljában. Az új építészeti eljárás a vasbeton keretrendszerben jelentkezik s hármas irányban érvényesül: széles fő­­hajótér alakítását teszi lehetővé, a hajóválasztó tartók volumenjét hihetetlen mértékben lecsökkenti, a falakat mentesíti a teherhordástól, úgyhogy tetszés szerinti nagyságú ablakokkal törhető át a épület szilárdságának veszélyeztetése nélkül. Az új épületszerkezetből fejleszti ki az építész az új művészi hatást, melynek elemei a következők. A nagy ablakokkal áttört falak éppen hogy csak elhatárolják a teret, tömegük úgyszólván nem számít, a filigrán, félkörívekkel összekötött tartók légies könnyedséggel tartják a mennyezetet s viszik ritmusukkal a tekintetet a szentély felé, a színes ablakok drágakőszerű ragyo­gása misztikus atmoszférát teremtenek a szent helyen. A győrgyárvárosi templomban jelentkező elveket érvényesíti teljes következetességgel Árkay Bertalan a budapest-városmajori plébániatemplomban. Az épü­let külsejéről eltűnnek a régi stílusok reminiszcenciái, az egész épülettest a szerkezetből adódó tömbökben fejlődik ki. A mellékkápolnák sora szervesen kapcsoló­dik az egész épület szellemesen megoldott szerkezetébe. Legnagyobb értéke a templomnak belső tere, amely tágasságával, kitűnő arányaival és magasbatörő erős lendületével megfogja a lelket. A nagyméretű színes ablakoknak itt még nagyobb szerep jutott, mint a győrgyárvárosi templomban — miattuk vette az épí­tész a falak, padok és padlózat színét is sötétre — s azért a templom belsejének hatása akkor mutatkozik majd egész teljességében, ha az összes színes ablakok elkészülnek. Mindkét alkotás egy földöntúli valóságtól érintett lelkiségnek, az anyag fölé emelkedő spiritualiz­musnak képviselője. Árkayék nyomdokain indul, de egyéni eredmények­hez ér el Rimanóczy Gyula a pasaréti ferencrendi templommal. Gyönyörűen illeszkedik bele ez a temp­lom környezetébe. Karcsú fehér tornya könnyedén szökkenti magasba az épülettest életét s messze ellátszik a vidéken. Pompás ötlet a templom oldalán végigfutó árkádos nyílt folyosó, általában az egész templom külsejének lendületében van valami, ami a magyar temperamentumnak rokonszenvessé teszi. Belsejében a szentély árkádkoszorúja mögött felül­világítón keresztül beáradó fény emeli ki hatásosan az oltár terét. Kifogástalan a mellékkápolnák megoldása, ahol a szerzetesi templomban szükséges mellékoltárok és a pompás gyóntatószékek kaptak alkalmas helyet. A győri és a pasaréti templomok elgondolását veszi fel s alkot mégis egészen eredetit Körmendy Nándor nagyszabású komáromi templomában, amely a tulaj­­donképeni templomból, egy kis kápolnából s a kettőt összekötő sekrestye, iroda és szertárhelyiségekből áll s q alakban kifejlesztve egyúttal architektonikus meg­határozását is adja annak a térnek, melyre épült. Alaprajzi megoldása mintaszerűen világos. Legnagyobb esztétikai értéke az a hatalmas, ünnepi lendületű belső csarnoktér, amelyben a hajóválasztó karcsú árkádos pillérek sora töretlen vonalban megy fel a szentélybe, grandiózus egységbe foglalva a hajót a szentéllyel s az árkádok koszorújának keretébe foglalva az oltárt. Szinte önmagát múlta fölül Körmendy Nándor a csornai templommal, melynek megépítéséhez a kegy­úr Eszterházy Pál herceg bőkezűsége segítette ezt a rábaközi nagyközséget. A templom befogadóképes­sége meghaladja a legtöbb székesegyházunkét. Belső terének felülete körülbelül másfélezer négyzetméter. Alaprajzi megoldása mesteri, tökéletesen szolgálja egy nagy plébánia igényeit s az összes istentiszteleti cselek­mények lebonyolításához mintaszerű keretet ad. Belső tere, bár a templom még messze van a tervben elgon­dolt befejezettségtől, önmagában, minden dísz nélkül is felemelő hatású. Hatalmas főhajója a felemelt terű és felfokozott világítású szentélyben valóságos Sursum corda-vá magasztosul. A térhatás azonban nemcsak a hosszanti főtengely irányában érvényesül, hanem a két oldalból kiszögellő üvegfalú félköríves keresztelő és szentsírkápolnában a tér szélessége is ünnepi hang­súlyt kap. A templom térgazdagságának egy másik tényezője az a két nagyméretű oratórium, mely üveg­falakkal csatlakozik a szentélyhez s azzal együtt hatalmas, ünnepi hatású teret alkot. Mindezek a kitűnő tulajdonságok a csornai templomot nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is a legjobb modern templomok első sorába emelik. A csornai templom befejezésével egyidőben indult a győrnádorvárosi Szent Imre-templom építkezése. Itt ismét új feladatot, a plébánia és templom kapcsolat

Next