Szépművészet 2. (1941)
1941 / 3. szám - Könyvszemle
Kormányzó Úr ő Főméltósága a miniszteri osztályfőnöki címet adományozta. Horváth Henriknek, a január 15-én elhunyt kiváló művészettörténésznek a múlt számunkban közölt nekrológjában tördeléshiba folytán szerepelt 1940. mint elhalálozásának évszáma. Mozgástanulmányok a Képzőművészeti Főiskolán című múlt számunkban közölt cikkbe néhány sajtóhiba csúszott be. Ezeket helyesbítjük: a 46. oldal II. hasáb 5. sorában, kifejezéstelen helyett kifejezésteljes, ugyanitt a 13. sorban alkotás helyett oktatás és a 34. sorban mozgás helyett mozgó. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter elhatározásából a minisztérium által az utóbbi esztendőkben vásárolt festményeket, grafikai műveket és szobrokat nagyobb szabású kiállítás keretében fogják a nyilvánosságnak bemutatni. A kiállítás a Szépművészeti Múzeumban előreláthatólag rövid időn belül meg fog nyílni. Az előkészítés és rendezés munkálatai Csánky Dénesnek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának irányítása alatt történnek. A Balló-féle képzőművészeti alapítvány ezidei 5000 f-es ösztöndíját a javaslattételre kijelölt bizottság határozata alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Istókovits Kálmán festőművésznek adományozta. Budapest Székesfőváros polgármestere az erősen megrongálódott Szervita-téri Mária-szobor pótlására új szobormű megalkotására írt ki zártkörű pályázatot, amelyre felhívást kaptak: Boldogfai Farkas Sándor, Antal Károly, Erdei Dezső, Grandtner Jenő, Ispánky József, Jálics Ernő, Hiesz Géza és Markup Béla szobrászművészek. A pályázat folyó évi március 31-én járt le. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Műbarát III. kiállításáról megvásárolta Basilides Sándor festőművész „Kettős arckép.. c. olajfestményét. A Műbarát IV. kiállításáról pedig a Miklós József „Este a Balatonnál“ című olajfestményét, Mágori Vargha Béla „Menekülők“ című olajfesményét, Feszty Masa „Hóolvadás“ című szénrajzát, Poór Lili szobrászművésznő egy plakettjét és Borbereki-Kováts Zoltán Madách-szobor tervét (bronz) vásárolta meg. Ijjász Imre festőművésznek a Műterem kft. helyiségeiben rendezett gyűjteményes kiállításáról a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter megvásárolta a „Diósvölgy téren“ c. vízfestményt. A VIII. ker. Kun utcai tűzoltóépület kibővítése folytán eltávolított tűzoltó-emléktábla pótlására új tűzoltó-emlékmű megalkotására írt ki f. évi április 1. lejárattal zártkörű pályázatot a polgármester, melyre Lőte Éva, Liszkai Kovács Zoltán, Siklódy Lőrinc, vitéz Szabados Béla és G. Fekete Géza szobrászművészek kaptak felhívást. A Magyar Képírók Egyesületének a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításáról — melyet múlt számunkban ismertettünk — a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter megvásárolta Ádámffy Lászlótól a „Hómunkások“ című olajfestményt, Boromisza Tibortól a „Csendes Dunakanyar“ c. vízfestményt, vitéz Litkey Györgytől „Kötögető leányka“ című vízfestményt és Szalay Lajostól „Szent Ferenc“ és az „Istállóban“című tollrajzokat. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola növendékei részére létesített ösztöndíjakra és pedig négy egyenként 600 P-s díjra hirdetett pályázatot a Székesfőváros, amely pályázaton az 1940/1941. tanévben a főiskola kötelékébe tartozó növendékek vesznek részt. A Pécsi Művészeti Hetek szép eredménnyel zárultak. A Képzőművészeti Kiállításnak mintegy 4000 látogatója volt, köztük több mint másfélezer középiskolai tanuló. Az állami, városi és magánvásárlásokat következő számunkban fogjuk közölni. A Hetek záróakkordjait a M. Kir. Operaház és a Filharmóniai Társaság pécsi szereplése nyújtotta. A két díszelőadás felfokozta a Művészeti Hetek tartama alatt kialakult lelkes hangulatot, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Pécs város közönségének hosszú időre feledhetetlen emléke marad ez a nagyszabású irodalmi, zenei és művészeti esemény. A Székesfőváros a különböző kiállításokon vásárolt festményeken és szobrokon kívül az év eleje óta, értesülésünk szerint, mintegy 15.000 P értékű egyéni vásárlással támogatta a művészeket. Ezen kívül a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége részére, művészsegélyezésre 2000 pengőt folyósított. A Kárpátaljai Képzőművészek Egyesülete az ősi magyar terület visszafoglalása óta igen komoly művészi és közművelődési tevékenységet fejt ki. Saját helyiségében Ungvárott állandó jellegű, de időközönként megújított, felfrissített anyagú kiállítást rendez. Minden hó elsején meghívják Ungvár társadalmát a kiállítás keretében rendezett előadásokra. Az egyik legutóbbi ilyen megnyitó előadáson Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzói biztosa is megjelent, s elismerésének kifejezését azzal is megerősítette, hogy az Egyesületnek anyagi támogatást nyújtott. Az Egyesület célkitűzése tulajdonképen kettős: művészeti és nemzetpolitikai. A művészi célkitűzés lényege az, hogy az Egyesület tagjainak műveiben kifejezésre jusson Kárpátaljának sajátos táji és népi világa. Művészi törekvésükben ily módon bizonyos kollektív íz jelentkezik: az alkotók ecsetje nyomán új, misztikummal telített világ ébred művészi valóságra. A Kárpátok fenséges magánossága, a hegyek közé ékelt faházak lakóinak élete, a természettel való legbensőségesebb együttélés élménye, különös zamatú népművészete, mind-mind ott izzik színeikben, korszerű formakeresésükben, képalakításukban. Nemzetpolitikai célkitűzése pedig következik abból, hogy az Egyesületnek magyar és ruszin tagjai vannak és legbensőbb világuk megnyilvánulása és kölcsönösen szeretetteljes megismertetése révén ápolják a magyar-ruszin testvériség és sorsközösség, a történelmi és földrajzi egység gondolatát. A szláv lélek mély hittel, misztikus elmélyüléssel telített világát hozza közelünkbe egy-egy kép és a magyar művészek halkabb, de erőteljes ecsetje európaiasságunk mellett a hazai táj, a hazai nép örök szépségét hirdeti. Népünk életöröme, a föld olthatatlan szerelme ragyog képeiken. Egymást kiegészítve, egymást megismerve nyújtják egységes képét Kárpátaljának. Tagjai: Apáti Abkarovics Béla, Boksay József, Boreczky Béla, Dobos Endre, Dvan, Endrédy György, Erdélyi Béla, Érfy János, Koczka András, Kontratovics Ernő, Manajló Fedor, Ungvári-Rosenberg Miklós. Értesülésünk szerint még a tavasz folyatán Budapesten is bemutatkoznak. Nagy érdeklődéssel várjuk ezt a kiállítást, amely alkalomból majd részletesebben foglalkozhatunk művészi törekvéseikkel, eredményeikkel, egyéni és közös sajátságaikkal. vagy KÖNYVSZEMLE A Szépművészeti múzeum évkönyvei. IX. Vannak élő és vannak megfagyott múzeumok. Hogy a mi Szépművészeti Múzeumunk az élők közé tartozik, arról meggyőzően tanúskodik évkönyveinek kilencedik kötete, melyet Csánky Dénes főigazgató szerkesztett. Három évről számol be, 1937-től kezdve 1939. év végéig foglalkozik a múzeum életével. A feltűnő szépen kiállított, majdnem háromszáz képpel díszített, több mint háromszázoldalas kötet túlnyomó részét