Szépművészet 2. (1941)

1941 / 3. szám - Könyvszemle

Kormányzó Úr ő Főméltósága a miniszteri osztályfőnöki címet adományozta. Horváth Henriknek, a január 15-én elhunyt kiváló művészettörténésznek a múlt számunkban közölt nekrológ­jában tördeléshiba folytán szerepelt 1940. mint elhalálo­zásának évszáma. Mozgástanulmányok a Képzőművészeti Főiskolán című múlt számunkban közölt cikkbe néhány sajtóhiba csúszott be. Ezeket helyesbítjük: a 46. oldal II. hasáb 5. sorában, kifejezéstelen helyett kifejezésteljes, ugyanitt a 13. sorban alkotás helyett oktatás és a 34. sorban mozgás helyett mozgó. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter elhatá­rozásából a minisztérium által az utóbbi esztendőkben vásárolt festményeket, grafikai műveket és szobrokat nagyobb szabású kiállítás keretében fogják a nyilvánosságnak bemutatni. A kiállítás a Szépművészeti Múzeumban előreláthatólag rövid időn belül meg fog nyílni. Az előkészítés és rendezés munkálatai Csánky Dénesnek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának irányítása alatt történnek. A Balló-féle képzőművészeti alapítvány ezidei 5000 f-es ösztöndíját a javaslattételre kijelölt bizottság határozata alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Istókovits Kálmán festőművésznek adományozta. Budapest Székesfőváros polgármestere az erősen megrongálódott Szervita-téri Mária-szobor pótlására új szobor­mű megalkotására írt ki zártkörű pályázatot, amelyre felhívást kaptak: Boldogfai Farkas Sándor, Antal Károly, Erdei Dezső, Grandtner Jenő, Ispánky József, Jálics Ernő, Hiesz Géza és Markup Béla szobrászművészek. A pályázat folyó évi március 31-én járt le. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Mű­barát III. kiállításáról megvásárolta Basilides Sándor festő­művész „Kettős arckép.. c. olajfestményét. A Műbarát IV. kiállításáról pedig a Miklós József „Este a Balatonnál“ című olajfestményét, Mágori Vargha Béla „Menekülők“ című olajfesményét, Feszty Masa „Hóolvadás“ című szénrajzát, Poór Lili szobrászművésznő egy plakettjét és Borbereki-Kováts Zoltán Madách-szobor tervét (bronz) vásárolta meg. Ijjász Imre festőművésznek a Műterem kft. helyiségeiben rendezett gyűjteményes kiállításáról a m. kir. vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter megvásárolta a „Diósvölgy téren“ c. vízfestményt. A VIII. ker. Kun­ utcai tűzoltóépület kibővítése folytán eltávolított tűzoltó-emléktábla pótlására új tűzoltó-emlékmű megalkotására írt ki f. évi április 1. lejárattal zártkörű pályá­zatot a polgármester, melyre Lőte Éva, Liszkai Kovács Zoltán, Siklódy Lőrinc, vitéz Szabados Béla és G. Fekete Géza szob­rászművészek kaptak felhívást. A Magyar Képírók Egyesületének a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításáról — melyet múlt számunkban ismertet­tünk — a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter meg­vásárolta Ádámffy Lászlótól a „Hómunkások“ című olajfest­ményt, Boromisza Tibortól a „Csendes Dunakanyar“ c. vízfestményt, vitéz Litkey Györgytől „Kötögető leányka“ című vízfestményt és Szalay Lajostól „Szent Ferenc“ és az „Istállóban“­című tollrajzokat. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola növendékei részére létesített ösztöndíjakra­ és pedig négy egyen­ként 600 P-s díjra hirdetett pályázatot a Székesfőváros, amely pályázaton az 1940/1941. tanévben a főiskola kötelékébe tartozó növendékek vesznek részt. A Pécsi Művészeti Hetek szép eredménnyel zárultak. A Képzőművészeti Kiállításnak mintegy 4000 látogatója volt, köztük több mint másfélezer középiskolai tanuló. Az állami, városi és magánvásárlásokat következő számunkban fogjuk közölni. A Hetek záróakkordjait a M. Kir. Operaház és a Fil­harmóniai Társaság pécsi szereplése nyújtotta. A két díszelő­adás felfokozta a Művészeti Hetek tartama alatt kialakult lelkes hangulatot, s nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Pécs város közönségének hosszú időre feledhetetlen emléke marad ez a nagyszabású irodalmi, zenei és művészeti esemény. A Székesfőváros a különböző kiállításokon vásárolt festményeken és szobrokon kívül az év eleje óta, értesülésünk szerint, mintegy 15.000 P értékű egyéni vásárlással támogatta a művészeket. Ezen kívül a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége részére, művészsegélyezésre 2000 pengőt folyósított. A Kárpátaljai Képzőművészek Egyesülete az ősi ma­gyar terület visszafoglalása óta igen komoly művészi és köz­­művelődési tevékenységet fejt ki. Saját helyiségében Ungvárott állandó jellegű, de időközönként megújított, felfrissített anyagú kiállítást rendez. Minden hó elsején meghívják Ungvár társa­dalmát a kiállítás keretében rendezett előadásokra. Az egyik legutóbbi ilyen megnyitó előadáson Kozma Miklós, Kárpátalja kormányzói biztosa is megjelent, s elismerésének kifejezését azzal is megerősítette, hogy az Egyesületnek anyagi támogatást nyújtott. Az Egyesület célkitűzése tulajdonképen kettős: művészeti és nemzetpolitikai. A művészi célkitűzés lényege az, hogy az Egyesület tagjainak műveiben kifejezésre jusson Kárpátaljának sajátos táji és népi világa. Művészi törekvésükben ily módon bizonyos kollektív íz jelentkezik: az alkotók ecsetje nyomán új, misztikummal telített világ ébred művészi valóságra. A Kárpá­tok fenséges magánossága, a hegyek közé ékelt faházak lakói­nak élete, a természettel való legbensőségesebb együttélés élmé­nye, különös zamatú népművészete, mind-mind ott izzik szí­neikben, korszerű formakeresésükben, képalakításukban. Nem­zetpolitikai célkitűzése pedig következik abból, hogy az Egye­sületnek magyar és ruszin tagjai vannak és legbensőbb világuk megnyilvánulása és kölcsönösen szeretetteljes megismertetése révén ápolják a magyar-ruszin testvériség és sorsközösség, a történelmi és földrajzi egység gondolatát. A szláv lélek mély hittel, misztikus elmélyüléssel telített világát hozza közelünkbe egy-egy kép és a magyar művészek halkabb, de erőteljes ecsetje európaiasságunk mellett a hazai táj, a hazai nép örök szépségét hirdeti. Népünk életöröme, a föld olthatatlan szerelme ragyog képeiken. Egymást kiegészítve, egymást megismerve nyújtják egységes képét Kárpátaljának. Tagjai: Apáti Abkarovics Béla, Boksay József, Boreczky Béla, Dobos Endre, Dvan, Endrédy György, Erdélyi Béla, Érfy János, Koczka András, Kontratovics Ernő, Manajló Fedor, Ungvári-Rosenberg Miklós. Értesülésünk szerint még a tavasz folyat­án Budapesten is bemutatkoznak. Nagy érdeklődéssel várjuk ezt a kiállítást, amely alkalomból majd részletesebben foglalkozhatunk művészi törekvéseikkel, eredményeikkel, egyéni és közös sajátságaikkal. vagy­ KÖNYVSZEMLE A Szépművészeti múzeum évkönyvei. IX. Vannak élő és vannak megfagyott múzeumok. Hogy a mi Szépművészeti Múzeumunk az élők közé tartozik, arról meggyőzően tanúskodik évkönyveinek kilencedik kötete, melyet Csánky Dénes főigaz­gató szerkesztett. Három évről számol be, 1937-től kezdve 1939. év végéig foglalkozik a múzeum életével. A feltűnő szépen kiállított, majdnem háromszáz képpel díszített, több mint háromszázoldalas kötet túlnyomó részét

Next