Szépművészet 2. (1941)
1941 / 9. szám - Radocsay Dénes: Az idei Ferenc József-díjak
AZ IDEI FERENC JÓZSEF-DÍJAK A Ferenc József-díj szellemi rangot jelent. Célja nemcsak anyagi segítséget nyújtani, hanem inkább biztos értékvonalat megjelölni, vagy a kor törekvéseinek megfelelően hitet tenni valamely stílusirányzat mellett. Az igaz értékeket keresi, s a fellelt tiszta szándékot jutalmazza. * N. Kovács Mária a Ferenc József képzőművészeti díj ezévi nyertese. Eddigi kitüntetései buzdításként és méltánylásként számíthattak, művészetének komoly elismerését először a Ferenc József-díj jelenti. Művészete állandó alakulása során a változatlan szobrászi készséget és a fejlődő tehetséget jutalmazza. Eltekint az egyes alkotások időszerű érdemeitől, mert szoros párhuzamba állítva őket, azt keresi bennük, ami másokkal egyenrangúvá, vagy azoknál kiválóbbá teszi. A szobrásznő műveit egyenjogú társként állítva férfialkotások mellé igyekszik teljes képet nyerni róluk. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán kezdte Kisfaludi Stróbl mellett. Első kitüntetését másodéves korában nyerte, majd negyedéves akadémikus korában, különös elismerésként kapta a Főváros képzőművészeti díját. 1938—39-ben római ösztöndíjjal Olaszországba utazott, ahol továbbfolytatta tanulmányait, s ugyancsak itt az 1939-es velencei Biennálén mutatkozott be először több művével a külföld előtt is. Így alakult eddigi élete, melyet művei tesznek gazdagabbakká és színesebbekké. Kisfaludi Stróbl mellől indult, de változatos utat járva, messze került első mestere irányától. Sokfelé próbálkozott a maga igazát keresve, sok tisztelettel adózott a szobrászat régebbi mestereinek, s e széles érdeklődési kör távolítja el Stróbl újbarokk szellemétől. Első mesterére alig emlékeztet pár vonása. Művészetének első korszaka komoly és becsületes munkásságot bizonyít. Főleg arcmásokat és aktokat mintáz, alakjait ritkábban fűzi csoportba. Naturális módon a test elemi törvényeit tanulmányozza anélkül, hogy zavaros, vagy egyéniséget kereső ötletekkel terhelné szobrait. Az arcmás mindenkép jó iskola, mert egyrészt fegyelemre szoktat, de másrészt gazdag és változatos témakör. A fiatal szobrásznak első feladata a biztos felkészülés, melyre kétkedés nélkül építheti jövőjét. Korai márvány Férfifeje (1933.) egyszerű és tiszta megoldás. Kötelező tanulmány, melynek eredményeit később hasznosíthatja. Kovács Mária következetes utat választott, eszközei is egyszerűek maradtak akár márványban, terrakottában, vagy agyagban oldotta meg feladatát. Buzi Barna arcmását (1933.) talán érdekesebbé teszi félrecsapott művészsapkája, de lényegében és szerkezetében éppoly egyszerű és jellemző megoldás, mint későbbi Székely asszonya (1935.), Lieber Endre arcképe (1936.), Cigánygyerek feje (1937.), V Nagy Édesanyja arcmása (1938.), és a fiatalabbak közül Női feje és Giovannája (1939.). Először öszszefoglaló egyszerűségre törekszik, máskor pedig a felület megmintázásának festőibb módjával érdekességet és változatosságot keres. Női fejét könnyed és sima felületekkel jellemzi. Édesanyja komoly és meghitt arcképe a mintázás megőrzött nyomaival az impresszionistákhoz hasonlóan változatosnak tűnik. Hasonló formai felkészültséget mutatnak első aktjai és kompozíciói. Évája (1934.) egyszerű és friss leányalak, szépsége természetességéből és keresetlenségéből következik. Kerüli a pózt és a beállítást; legfőbb érdeme egyszerű igényeiben rejlik. Természetes formái jellemzik, nem meglepetéseket, hanem biztonságot és nyugalmat tár a szemlélő elé. A Szinnyei-társaság részesítette kitüntetésben. Legszebb korai kompozíciója a Római vívók domborműve (1934.). Szimmetriája és kiegyensúlyozott ritmusa teljesértékű relieffé teszi. Részletfinomságai és könnyedsége nemesen egyszerű hangulatba vonják a jelenetet. Két évvel később készült Csók-kompozíciója, mellyel a Székesfőváros képzőművészeti díját nyerte meg, de talán távolabb áll egyéniségétől, mint a Római vívók, inkább anatómiai és kompozíciós tanulmányként szolgálhat. Szervesen egészíti ki aktjai sorát Női aktja (1938.) és Fátyolos Nője (1938.). Továbbfejlődve lágyabbak és könnyedebbek lettek. Mozdulataik vagy tartózkodásuk nem szorul magyarázatra, hajlékonyakká és a köznapi értelmezés szerint is széppé lettek. A művésznő szabad képzelete alakítja őket olyanoknak, amilyeneknek valóban lenniük kell. Keresztelő Szent János a hosszas érlelődés után öltött végleges formát (1937.). A bronzba öntött Szent sovány, aszkéta alakja Rodinre emlékeztet. Festőiségét nemcsak szerkezeti megoldása jelenti, hanem a test felületének és a ruházatot jelképező szövetdarabnak mintázási módja is. E külső körülményekkel varázsolja könnyebben érthetővé a művésznő a Szent egyéniségét, melyet szigorú életmódja és megingathatatlan életszemlélete mellett a hagyomány valami fajta költői nemessége is jellemez. A Szent komolysága és élő hite jó példa az utókornak. Ezt a komolyságot és hitet érzékelteti a szobor, alaphangulatában híven követve a Szent tántoríthatatlan egyéniségét. Körülbelül eddig tartott első tanulnivágyó korszaka. Első szobrai is biztos indulást jeleznek, mely később meggyőződéssé válik, vagy meghatározott értékvonallá, s ettől eltérve már könnyű új ötletekkel 227