Szépművészet 2. (1941)

1941 / 9. szám - Radocsay Dénes: Az idei Ferenc József-díjak

AZ IDEI FERENC JÓZSEF-DÍJAK A Ferenc József-díj szellemi rangot jelent. Célja nemcsak anyagi segítséget nyújtani, hanem inkább biztos értékvonalat megjelölni, vagy a kor törekvései­nek megfelelően hitet tenni valamely stílusirányzat mellett. Az igaz értékeket keresi, s a fellelt tiszta szán­dékot jutalmazza. * N. Kovács Mária a Ferenc József képzőművészeti díj ezévi nyertese. Eddigi kitüntetései buzdításként és méltánylásként számíthattak, művészetének komoly elismerését először a Ferenc József-díj jelenti. Művé­szete állandó alakulása során a változatlan szobrászi készséget és a fejlődő tehetséget jutalmazza. Eltekint az egyes alkotások időszerű érdemeitől, mert szoros párhuzamba állítva őket, azt keresi bennük, ami má­sokkal egyenrangúvá, vagy azoknál kiválóbbá teszi. A szobrásznő műveit egyenjogú társként állítva férfi­alkotások mellé igyekszik teljes képet nyerni róluk. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán kezdte Kisfaludi Stróbl mellett. Első kitüntetését másodéves korában nyerte, majd negyedéves akadémikus korában, különös elismerésként kapta a Főváros képzőművészeti díját. 1938—39-ben római ösztöndíjjal Olaszországba utazott, ahol továbbfolytatta tanulmányait, s ugyancsak itt az 1939-es velencei Biennálén mutatkozott be elő­ször több művével a külföld előtt is. Így alakult eddigi élete, melyet művei tesznek gazdagabbakká és színe­sebbekké. Kisfaludi Stróbl mellől indult, de változa­tos utat járva, messze került első mestere irányától. Sokfelé próbálkozott a maga igazát keresve, sok tisz­telettel adózott a szobrászat régebbi mestereinek, s e széles érdeklődési kör távolítja el Stróbl újbarokk szel­lemétől. Első mesterére alig emlékeztet pár vonása. Művészetének első korszaka komoly és becsületes munkásságot bizonyít. Főleg arcmásokat és aktokat mintáz, alakjait ritkábban fűzi csoportba. Naturális módon a test elemi törvényeit tanulmányozza anélkül, hogy zavaros, vagy egyéniséget kereső ötletekkel ter­helné szobrait. Az arcmás mindenkép jó iskola, mert egyrészt fegyelemre szoktat, de másrészt gazdag és vál­tozatos témakör. A fiatal szobrásznak első feladata a biztos felkészülés, melyre kétkedés nélkül építheti jövőjét. Korai márvány Férfifeje (1933.) egyszerű és tiszta megoldás. Kötelező tanulmány, melynek ered­ményeit később hasznosíthatja. Kovács Mária követ­kezetes utat választott, eszközei is egyszerűek marad­tak akár márványban, terrakottában, vagy agyagban oldotta meg feladatát. Buzi Barna arcmását (1933.) talán érdekesebbé teszi félrecsapott művészsapkája, de lényegében és szerkezetében éppoly egyszerű és jel­lemző megoldás, mint későbbi Székely asszonya (1935.), Lieber Endre arcképe (1936.), Cigánygyerek feje (1937.), V Nagy Édesanyja arcmása (1938.), és a fiatalab­bak közül Női feje és Giovannája (1939.). Először ösz­­szefoglaló egyszerűségre törekszik, máskor pedig a fe­lület megmintázásának festőibb módjával érdekessé­get és változatosságot keres. Női fejét könnyed és sima felületekkel jellemzi. Édesanyja komoly és meg­hitt arcképe a mintázás megőrzött nyomaival az im­presszionistákhoz hasonlóan változatosnak tűnik. Hasonló formai felkészültséget mutatnak első akt­jai és kompozíciói. Évája (1934.) egyszerű és friss leány­alak, szépsége természetességéből és keresetlenségéből következik. Kerüli a pózt és a beállítást; legfőbb ér­deme egyszerű igényeiben rejlik. Természetes formái jellemzik, nem meglepetéseket, hanem biztonságot és nyugalmat tár a szemlélő elé. A Szinnyei-társaság része­sítette kitüntetésben. Legszebb korai kompozíciója a Római vívók domborműve (1934.). Szimmetriája és kiegyensúlyozott ritmusa teljesértékű relieffé teszi. Részletfinomságai és könnyedsége nemesen egyszerű hangulatba vonják a jelenetet. Két évvel később készült Csók-kompozíciója, mellyel a Székesfőváros képző­­művészeti díját nyerte meg, de talán távolabb áll egyé­niségétől, mint a Római vívók, inkább anatómiai és kompozíciós tanulmányként szolgálhat. Szervesen egé­szíti ki aktjai sorát Női aktja (1938.) és Fátyolos Nője (1938.). Továbbfejlődve lágyabbak és könnyedebbek lettek. Mozdulataik vagy tartózkodásuk nem szorul magyarázatra, hajlékonyakká és a köznapi értelmezés szerint is széppé lettek. A művésznő szabad képzelete alakítja őket olyanoknak, amilyeneknek valóban lenniük kell. Keresztelő Szent János a hosszas érlelődés után öltött végleges formát (1937.). A bronzba öntött Szent sovány, aszkéta alakja Rodinre emlékeztet. Festőiségét nemcsak szerkezeti megoldása jelenti, hanem a test felületének és a ruházatot jelképező szövetdarabnak mintázási módja is. E külső körülményekkel varázsolja könnyebben érthetővé a művésznő a Szent egyénisé­gét, melyet szigorú életmódja és megingathatatlan élet­­szemlélete mellett a hagyomány valami fajta költői nemessége is jellemez. A Szent komolysága és élő hite jó példa az utókornak. Ezt a komolyságot és hitet érzé­kelteti a szobor, alaphangulatában híven követve a Szent tántoríthatatlan egyéniségét. Körülbelül eddig tartott első tanulnivágyó kor­szaka. Első szobrai is biztos indulást jeleznek, mely később meggyőződéssé válik, vagy meghatározott értékvonallá, s ettől eltérve már könnyű új ötletekkel 227

Next