Szépművészet 2. (1941)
1941 / 9. szám - Radocsay Dénes: Az idei Ferenc József-díjak
kísérletezni. Az első korszakot nemes önmérséklet és céltudatos tervszerűség jellemzi. Szobrai alapos tanulmányok, de teljes szépséget örökítenek meg. Naturálisak oly meggondolás szerint, mely egyaránt jelent szellemi és természeti hűséget a választott téma és modell iránt. Teljes biztonságot árulnak el az anyag felett. 1937- ben a Madách- és a Tengerész-emlékmű pályázatára nyújtotta be terveit. A Tengerész-emlékmű tervével dicséretet nyert a pályázaton, s később három női mellékalakját meg is mintázta. Tervei egyszerűek és architektonikusak, harmonikusan állítják egymás mellé, vagy kapcsolják össze az építészeti tagokat a szereplő klasszicizáló figurákkal. Ebben az évben készítette a malomkövet hajító Toldi Miklós domborművét, mely egy év múlva kerek szoborrá érett. A nagyméretű bronzszobor (a katonai sportintézetben) hátat fordítva a klasszicizmus hűvös nyugalmának, lázongó naturalizmusával és komolyságával hívja fel magára a figyelmet. N. Kovács Mária jól ismeri a kerek szobrászat minden törvényét, a hatalmas alak összes nézeteiben érdekes és teljes képet nyújt. 1938— 39-ben a Székesfőváros ösztöndíjával a római magyar Akadémia tagjaként Olaszországban folytatta tanulmányait. A szobrászat mesterségbeli része érdekli, a kőfaragás, a terrakotta, a bronzöntés és cizellálás technikája. Az itáliai tartózkodás hatása művészetében is megfigyelhető. Az Olasz lány terrakotta alakja (1938. Főv. Képt.) fiatal, könnyed és egyszerű. Valamifajta átmenetet jelez a naturalizmusból a szigorúbb klasszicizmus felé, bár ennél enyhébb és feloldottabb. Jobban közelíti meg a római ideált a borsóvivő nő (1939. Főv. Képt.) kimért és hideg figurája. Higgadtság és egyszerűség jellemzi, mint a kőbefaragott Három gráciát (1939.). Az előbbi zavartalan vonalvezetése jó példája a klasszicizáló szobrászatnak, az utóbbinak tömegszerűsége, nagyobb felületei és zártabb részletei pedig sokban Medgyessyre utalnak. Más eredménye e római korszaknak az újabb vallásos expresszionizmusra való törekvés. Famadonnája és hatalakos kompozíciójának megnyújtott alakjai több kifejezési lehetőségre vágynak, mint amennyit a klasszicizmus törvénye engedélyez. E két műve azonban rövid próbálkozás és kísérlet maradt, legújabb alkotása, fából faragott Szent Ference (1941.) ismét a kipróbált útra tér vissza. Témájával már új törekvést árul el: fokozott érdeklődését az egyházművészet problémái iránt. 1939-ben a velencei Biennálén hat művével vett részt, melyek közül különösen a Keresztelő Szent Jánosnak volt nagy sikere. Még ebben az évben dicséretet nyert a Ferenc József-díj pályáztán, míg idén Keresztelő Szent Jánosával, Toldi Miklósával, Szent Ferencével és a Tengerész emlékmű mellékalakjaként készült kagylós nőt ábrázoló bronz figurájával megnyerte azt. N. Kovács Mária fiatal művészete sokoldalú képet mutat. Változatosság és széles távlatú érdeklődés jellemzi művészetét, mely legutóbbi munkáival fordult határozott irányba, az egyházművészet felé. * A Ferenc József tudományos díj nyertese, Dr. Huszár Lajos érmészeti munkássága alapján kapta meg a díjat. Érdeklődési köre a magyar éremművészet minden területére kiterjed és tanulmányai, cikkei, vagy a Procopius Bélával együtt szerkesztett érmészeti corpusa eddig talán kevéssé méltányolt és kevéssé ismert területét tárta fel a magyar művészettörténetnek. A kisméretű érmek az épületeknél, szobroknál és festményeknél kevésbbé ötlenek a múlt emlékeit kutató szemébe, de éppen általánosabb forgalmukkal és a közízlés iránti nagyobb engedékenységükkel jobban jellemezhetik az egykori átlagos művészi igényeket. Sajátos tulajdonságaik nem jelentenek kisebb esztétikai értéket, de az alkotó művész tehetségét követve, minden tekintetben tökéletes plasztikai alkotások lehetnek. Vagy más szempontból értékes és biztos kútfői a történelemnek, a régi kultúrának, a gazdaságpolitika változásainak és általában a történelemmel kapcsolatos tudományok mindegyikének. A régi érmek sajátos összefüggéseinek, kapcsolatainak, iskoláinak, időrendi egymásutánjának, vagy egy más körtől lényegében eltérő tulajdonságainak megállapítása önálló tudományos munkát követel, de nem nélkülözheti az általános tájékozottságot és a múlt irányító elveinek ismeretét. Így válnak kiegészítőivé, vagy forrásaivá a magyar szellem rajzának, mely más és más oldalról tekintve változó arcot ölthet, de végül is mindig egy eredményre vezet. Huszár Lajos méreteiben és fontosságában is egyik legnagyobb műve a magyar érmek corpusa, melyet 1500—1848-ig maga, 1848-tól pedig az újabbkori részt Procopius Béla írta meg. (Medaillen und Plakettenkunst in Ungarn, 1932.) A könyv bevezetése után adatszerűen sorolja fel az érmeket, második felében pedig az egyes érmek rendjét mesterek és stíluskörök szerint állítja össze. Minden kívánalmat kielégítő és minden részletet felölelő adattárával pontos és teljes gyűjteménye a hazai érmeknek. Szövegrésze a magyar éremművészet történeti összefoglalását nyújtja. Első műve, doktori értekezése, „Körmöcbányai éremvésők és emlékérmek a XVI—XVII. században. (1500—1650)“ címmel jelent meg a Pázmány Péter tudományegyetem Keresztényrégészeti és Művészettörténeti Intézete dolgozatainak sorozatában. (1929.) Célját és módszerét bevezető soraiban" maga állapítja 228