Szépművészet 3. (1942)
1942 / 11. szám - Művészeti Élet
Lépesd Antal is kiemeli a papság egyháeztművészeti tanításának fontosságát. Fel kell hívni a Püspöki Kar figyelmét arra a körülményre, hogy minden egyes püspöki centrumban legyen legalább egy valaki, aki egyházművészeti kérdésekben jártas. Gerevich Tibor szerint a silány, művészietlen kegytárgyakat megfelelő művészeti cenzúrával lehetne kiküszöbölni, amelyet az Egyházművészeti Tanács hivatalból gyakorolna. A templomokba csak ily cenzúrán keresztülment tárgyakat volna szabad beengedni, de művészi cenzúrának kellene alávetni a kereskedelembe került ilyen tárgyakat is. Végül Gerevich Tibor Árpádházi Boldog Margit évével kapcsolatban a következő javaslatokat terjesztette a Tanács elé: 1. írjunk ki pályázatot Boldog Margit szárnyas oltár létesítésére. 2. írjunk ki pályázatot Boldog Margitot ábrázoló kis szentképre. 3. Kezdeményezze a Tanács Árpádházi Boldog Margit ikonográfiájának kiadását. A munka megírására Jajczay Jánost hozza javaslatba. 4. Foglalkozzanak az illetékesek Boldog Margit szobrának méltó helyen való felállításával. Nagyszabású, művészi, szép szobrot kell megfelelő helyen felállítani. Legalkalmasabbnak tartja erre a helyre a Margitsziget főbejáratánál levő térséget. Végül pedig javasolja, hogy az Országos Egyházművészeti Tanács ülésén elhangzottakat összefoglalva terjesszük fel a Nagyméltóságú Püspöki Kar tagjaihoz. AZ EGYHÁZMŰVÉSZETI TANÁCS MŰVÉSZÉRTEKEZLETE Az Orsz. Egyházművészeti Tanács október 7-én, az Actio Catholica nagy üléstermében művészértekezletet hívott egybe, egyrészt, hogy tájékoztassa a művészeket a Tanács működéséről és célkitűzéseiről, másrészt, hogy velük megbeszélje az egyházművészet nagy elvi kérdéseit. Az értekezlet iránt nagy érdeklődés mutatkozott s a Tanács hívására több mint félszáz egyházművész, építész, szobrász, festő, iparművész jött el. Lépőid. Antal elnöki megnyitójában az Egyház és a művész kapcsolatáról beszélt. Az Egyház mindig felkarolta a művészeket, akik az Egyházban támogatót bírnak, a hittől ihletet nyernek. Ihlet, átélés nélkül nincs igazi művészet, s a művészek sehol sem kaphatnak tisztább és magasabb ihletést, mint a vallástól, Istentől. Az Istennek szentelt művészi munkához kegyelmi állapot szükséges, nagy alkotások csak így jöhetnek létre. Az Orsz. Egyházművészeti Tanács és az Egyházművészeti Hivatal mindig arra törekedett, hogy minél közelebb kerüljön a művészekhez, nekik felvilágosítással, tanáccsal szolgáljon, munkájukban irányítsa őket, tájékoztassa a helyes egyházművészeti felfogásról, az Egyház liturgikus és művészeti követelményeiről. Ez az értekezlet is ezt a célt szolgálja. Gerevich Tibor a nemrég bezárult velencei kiállítás egyházművészeti vonatkozásairól beszélt, fényképek bemutatásával. Bár a Biennálénak nincs külön egyházművészeti része, elszórtan úgy az olasz, mint más külföldi pavillonban több vallásos tárgyú kép és szobor szerepelt. A magyar pavilion volt mégis ezekben a leggazdagabb. Molnár C. Pál, Kontuly, Medveczky, Hincz vallásos festményei egész termet töltöttek meg s nagy sikert arattak, aminek jele volt az is, hogy nagy részüket meg is vásárolták. A velencei pátriárkától kiküldött szakbizottság a legnagyobb elismerésben részesítette egyházművészeinket. Gerevich azután beszámolt, a Biennáléval Velencében egyidőben rendezett olasz népi egyházművészeti kiállításról, amelyről részletesebben írtunk a „Szépművészet“ augusztusi számában. Felvetette azt a gondolatot, hogy hasonló kiállítást, kellő előkészítés után nálunk is kellene rendezni. A magyar népművészet gazdagsága a legszebb eredménnyel kecsegtetne. Egy ilyen kiállítás rámutatna az egyházművészet újabb lehetőségeire és egészséges, népi forrásaira, buzdítólag hatna és segítené kiküszöbölni a falvakból a művészietlen gyári árukat. Goszleth Lajos építész, az Egyházművészeti Hivatal titkára a templomépítészettel kapcsolatos kérdésekről tartott azután előadást. Ismertette a Tanács és a Hivatal múlt évi működését, elsősorban a templomépítés terén. A templomtervező építész szeme előtt magas cél lebeg: az egyházi előírások figyelembevételével nemcsak építőművészi szempontból kell tökéleteset alkotnia, hanem a templomépületben a lelket Istenhez emelő hangulatot akar teremteni. A templomot lélekkel kell megtölteni, amely a hívőket imára ihleti. Ennek a célnak elérése érdekében alkalmazzuk az ókeresztény szimbólumokat is. Ma ismét alkalmazunk oszlopokat, párkányokat, ornamentikát, reliefeket vagy kerekplasztikát és mindezt abból a célból, hogy az Egyház hagyományait követve, a templom külsejét előkelőbbé, nemesebbé, a templombelsőt pedig melegebbé, áhítatot keltőbbé tegyük. Nagy szerepet játszik épületeink külső megjelenésében a díszítőművészet, elsősorban a szobrászművészet. Az építőművészetnek a díszítőművészetekkel való karöltött haladása fokozott mértékben érvényesül a templomépítésnél. Templom belsőknél már eddig is láttunk ilyen megnyilvánulásokat. Közel áll az az idő, amikor úgy monumentális, mint kisebb méretű templomaink, kápolnáink homlokzataira is felvonulnak a szentek seregei akár szobor, akár relief, esetleg freskó alakjában. Somogyi Antal örömmel állapítja meg, hogy ebben jelentésben olyan eredményekről számoltak be, melyekről 15 évvel ezelőtt csak álmodni mertünk. Helyes az, hogy csak építészmérnök tervezzen templomot. Fontos azonban, hogy az építészek tervei is szakszerű elbírálás alá vétessenek. Sok rossz templomot terveztek építészmérnökök is, ezért kell a Központi Egyházművészeti Hivatal és az Országos Egyházművészeti Tanács kritikája. Jó lenne az eddig létesült templomokat nemcsak fotográfiában, hanem metszetben is közzétenni. Példákat hozott fel a nép egészséges művészi érzékének bizonyítására. A modern egyházművészetnek nem kell a néptől félnie, amely megérti a szépet, bármily stílusban jelentkezzék is az. Majd méltatta a győri egyházmegye újabb templomépítkezéseit. Ezután Helbing Ferenc felolvasta egy még 1938-ban megjelent cikkét az egyházi művészetről. Körmendy Nándor építész szerint kívánatos lenne, ha minden egyházművészeti kérdésben az Országos Egyházművészeti Tanács véleménye döntene. Forduljon az értekezlet a Püspöki Karhoz, hogy ruházza fel ezzel a hatalommal, hogy ne kerülhessen a templomokba más, csak az, amit a Tanács véleményez. A templomban vannak művészi munkák mellett iparosok munkái is. Ha a Tanácsnak nincs meg a hatalma, akkor kontár dolgok is bekerülnek a templomba. Lépesd Antal egyházi elnök kifejtette, hogy a Tanács csak oda tud hatni, hogy a Püspöki Kar a Tanács véleményét kikérje. A nagyobb egyházmegyék végre is hajtják, amit a Hivatal véleményez. Medveczky Jenő és Jeges Ernő az egyházi falfestészet terén szerzett tapasztalataikat ismertették. Hincz Gyula székelyföldi útjáról számolt be. Sok műkincs megy veszendőbe. Antal Károly a templomépítészet és a monumentális szobrászat kapcsolatait fejtegette. Kitért a szobrok színezésének kérdésére is; felhívta a figyelmet a fa és a terrakotta szobrok templomi alkalmazására. A sok értékes előadást és felszólalást tartalmazó értekezlet végén Gerevich Tibor ismertette az Árpádházi Boldog Margit jubileumi évének művészi megörökítéséről az Egyházművészeti Tanács elé terjesztett javaslatait s buzdította a művészeket, hogy foglalkozzanak e szép témákkal.