Szépművészet 3. (1942)

1942 / 1. szám - Művészeti Élet

bensőségessé, mert a nemzetgyarapító kormányzónk név­ünnepén ünnepi táborozást kezdett Komáromban az első általa felszabadított városban a már sok dicsőséges eredményt felmutató magyar kultúra. December hó 6-án kezdődtek a Művészeti Hetek a már hagyományos Irodalmi és Zenei esttel. A Művészeti Heteket a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úr megbízásából a város képviselője, dr. Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár nyitotta meg, a város ünnepi termét zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Zsindely Ferenc megnyitójában az emberi közösség hármas­ságát, az emberi, a testvéri és kulturális közösség gondolatát hangoztatta, néhai gróf Teleki Pál szavaival, aki a földraj­zilag erősen tagolt nemzet sokféle népének hagyatékul művelt­ségének változatos színezetű magyarságát hagyta örökül. Beszédében rámutatott arra, hogy a magyar kultúra mind a népi, mind a műveltségi, a maga ezernyi sok színével, Kalota­szeg, Ormánság, Szeged, Pécs, Kassa, Komárom, s az egész amit mi hazánknak nevezünk, mind más színű, de mind vala­mennyi magyar. A Komáromi Művészeti Hetek hatalmas kulturális egységgé foglalja össze mindazt a sok színt és árnyalatot, amelyet magyar mivoltunk nyújt és jelenti a magyar nemzetnek erejét a népek kulturális versenyében. Az államtitkár beszéde végén megemlékezett a Kormányzó Úr névünnepéről, mondván: „Ma az egész ország szíve dobbant Feléje s az ünnepből, a hálából kiveszi részét Komárom is, amely tudja, hogy a Kormányzó Úr — trianoni országhatáron át ide­jőve Komárom városát és vármegyét — éppen olyan egységessé tette, mint ezer esztendőn át volt...­­ A közönség helyéről felállva hosszasan, melegen ünnepelte a Főméltóságú Urat és Zsindely Ferenc államtitkár meg­­nyitottnak jelentette ki a Művészeti Heteket. Az Irodalmi és Zenei esten dr. Keresztury Dezső esszé­írónk „Magyar lélek a határok felett" címmel ismertette Magyar­­ország legutóbbi húsz évének irodalmi életét s tartott magas­színvonalú előadást arról, a minden határok felett átszálló s összekötő magyar léleknek az erejéről, amelynek jegyében az irodalom élni tudott a Csonkahazában és a trianoni határokon túl. Az előadásban elhangzottakat nagyszerű összeválogatásban szemléltették Könyves Tóth Erzsébet, Nyírd József, Ráskay Gizella, Reményi Sándor, Simonffy Margit és Szabó Lőrinc jeles előadóművészek. Vasárnap délelőtt december 7-én a történelmi hírű komá­romi vármegyeháza nagytermében igen előkelő és nagyszámú közönség előtt nyitotta meg a kultuszminiszter úr megbízásából intéz Nagy Nándor főispán a képzőművészeti és egyben építő­művészeti kiállításokat. Az előkelő közönség soraiban a városi és vármegyei személyiségekkel együtt ott láttuk Say Géza miniszteri osztálytanácsost, a képzőművészeti ügyosztály veze­tőjét, Csánky Dénest, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, Tihamér Lajos miniszteri tanácsost, az Országos Magyar Irodalmi és Művészeti Tanács n. v. igazgatóját, Bisztray Gyula miniszteri osztálytanácsost és Pécsi-Pilch Dezsőt a Képzőművészeti Főiskola vezetésével a Főiskola tanári karának és a képzőművész társadalomnak számos jeles képviselőjét. A vármegyeházáról a közönség a városházára ment át, ahol a Művészeti Hetek keretében ezúttal először rendezett rend­kívüli érdekességű építőművészeti kiállítás anyagát állították fel. A megnyitók után a Komáromi Jókai Egyesület látta vendé­gül a pesti képzőművészeket a Korona szálló külön termében. A Művészeti Hetek gazdag műsorát alkotta még a december 8-án rendezett hangverseny-est is, ahol első alkalommal mutat­ták be, nagy sikerrel az 1939- évi állami zeneműpályázaton díjat nyert műveket. Balog Lili nyertes szerző zongoraművész, Országh—Váczi—Molnár trió és dr. Paulovics Géza vezetésével a Budapesti Kamarakórus bemutatásában. December hó 9-én Komáromban megszokott nagy érdeklő­dés mellett, vetített képes előadás kerekében mutatta be dr. Lux Géza a rendkívül nagy feltűnést keltő csallóközi építészeti műemlékeket és Padányi Gulyás Jenő a csallóközi népi építészet óriási erejét, mely a magyar népi kultúrának hivatott kezdemé­nyezője. December hó 13-án Komárom irodalmi jelentőségének jegyében rendezték meg a második irodalmi és zenei estet, amelyen Jókai és korának ismerője, dr. Sőtér István magas­színvonalú előadásban ismertette irodalmunknak mindazon értékeit, kiknek Komárommal kapcsolatuk volt. Szebbnél szebb Jókai, Beöthy László és Zsolt, Péczely József remek­művek hangzottak el Mészáros Ágnes, Tasnádi Ilona, Nagy István és Toronyi Imre előadóművészeink közreműködésével. Az estet művészi szempontból zeneileg színessé tette Biztriczky Tibor és Sztankay Lajos művészi hegedű-, illetve zongora­­játéka. December hó 14-én a Magyar Amatőrfilm Szövetség láto­gatta meg Komáromot és részesítette a megjelent közönséget a magyar amatőrfilmművészet ma már európai viszonylatban is nagy eredményeket elért filmjeinek látványában. December hó 17-én a Kodály—Bartók utakat járó fiatal Veress Sándor tartott értékes előadást „Magyar népzene" címmel. December hó 20-án hangzott el Komárom részéről nagy­érdeklődéssel várt „Szép Komárom" című előadás, amelyen dr. Bierbauer Virgil mutatta be mindazokat a lehetőségeket, melyeket kevés anyagi eszközzel megvalósítva, a sok természeti csapás közt, fejlődésében megállt Komáromot építészetileg szebbé, egészségesebbé lehet alakítani. December hó 21-én a történelmi múltú Szent András templomban fejeződtek be a művészi események az ott rendezett egyházzenei hangversennyel, amelyen Wehner Géza és Szabó Ilonka az egyházzene gyöngyeivel ismertették meg Komárom közönségét. A Komáromi Művészeti Hetekkel kapcsolatos kiállításon, amely december hó 29-én zárult , két tárlatvezetésről is gondoskodott a rendező bizottság, amikor is ez alkalommal először vidéken élő festőművész, a helybeli Harmos Károly mutatta be az érdeklődőknek képzőművészeti kiállítás szép anyagát. A Komáromi Művészeti Hetek képzőművészeti kiál­lításán a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium az alábbi műveket vásárolta meg: Boldogfai Hajgató Ferenc: Szalma­hordás után (olajfestmény), Benkhard Ágost: Rét a domb alján (olajfestmény), Csallóközi Farkas Lőrinc: A hidak szentje (olaj­­festmény), E. Gáli Ferenc: Pipi (tempera), Endrédy György: Tavasz (tempera), Halasi Horváth István: Március végén (pasztell), Harmos Károly: Vigaszunk (olajfestmény), Krus­­nyák Károly: Kompozíció-vázlat (olajfestmény), Manajló Fedor: Hucul (tempera), Sz. Lám Ilona: Buffet a hajón (tempera), Vidéki Brigitta: Alkonyatban (vízfestmény), Jálics Ernő: Leány­fej (alumínium), Kocsis András: Harsányi Kálmán (bronz), Szentessy Hiesz Géza: Madonna (bronz). A Komáromi Művészeti Hetek kiállításait megtekintette báró Bánffy Dániel földművelésügyi m. kir. miniszter és meg­vásárolta Mikola András egy tájképét. A kiállításon több magánvásárlás is történt, melyekről következő számunkban fogunk beszámolni. A Szépművészeti Múzeum pécsi vándorkiállítása. Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, mintegy egy évvel ezelőtt az egyetemes magyar társadalom és művészeti közéletünk szempontjából egyaránt jelentős kezdeményezést indított útjára. Hogy a Szépművészeti Múzeum értékes magyar 15

Next