Szépművészet 3. (1942)
1942 / 1. szám - Művészeti Élet
bensőségessé, mert a nemzetgyarapító kormányzónk névünnepén ünnepi táborozást kezdett Komáromban az első általa felszabadított városban a már sok dicsőséges eredményt felmutató magyar kultúra. December hó 6-án kezdődtek a Művészeti Hetek a már hagyományos Irodalmi és Zenei esttel. A Művészeti Heteket a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr megbízásából a város képviselője, dr. Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkár nyitotta meg, a város ünnepi termét zsúfolásig megtöltő közönség előtt. Zsindely Ferenc megnyitójában az emberi közösség hármasságát, az emberi, a testvéri és kulturális közösség gondolatát hangoztatta, néhai gróf Teleki Pál szavaival, aki a földrajzilag erősen tagolt nemzet sokféle népének hagyatékul műveltségének változatos színezetű magyarságát hagyta örökül. Beszédében rámutatott arra, hogy a magyar kultúra mind a népi, mind a műveltségi, a maga ezernyi sok színével, Kalotaszeg, Ormánság, Szeged, Pécs, Kassa, Komárom, s az egész amit mi hazánknak nevezünk, mind más színű, de mind valamennyi magyar. A Komáromi Művészeti Hetek hatalmas kulturális egységgé foglalja össze mindazt a sok színt és árnyalatot, amelyet magyar mivoltunk nyújt és jelenti a magyar nemzetnek erejét a népek kulturális versenyében. Az államtitkár beszéde végén megemlékezett a Kormányzó Úr névünnepéről, mondván: „Ma az egész ország szíve dobbant Feléje s az ünnepből, a hálából kiveszi részét Komárom is, amely tudja, hogy a Kormányzó Úr — trianoni országhatáron át idejőve Komárom városát és vármegyét — éppen olyan egységessé tette, mint ezer esztendőn át volt... A közönség helyéről felállva hosszasan, melegen ünnepelte a Főméltóságú Urat és Zsindely Ferenc államtitkár megnyitottnak jelentette ki a Művészeti Heteket. Az Irodalmi és Zenei esten dr. Keresztury Dezső esszéírónk „Magyar lélek a határok felett" címmel ismertette Magyarország legutóbbi húsz évének irodalmi életét s tartott magasszínvonalú előadást arról, a minden határok felett átszálló s összekötő magyar léleknek az erejéről, amelynek jegyében az irodalom élni tudott a Csonkahazában és a trianoni határokon túl. Az előadásban elhangzottakat nagyszerű összeválogatásban szemléltették Könyves Tóth Erzsébet, Nyírd József, Ráskay Gizella, Reményi Sándor, Simonffy Margit és Szabó Lőrinc jeles előadóművészek. Vasárnap délelőtt december 7-én a történelmi hírű komáromi vármegyeháza nagytermében igen előkelő és nagyszámú közönség előtt nyitotta meg a kultuszminiszter úr megbízásából intéz Nagy Nándor főispán a képzőművészeti és egyben építőművészeti kiállításokat. Az előkelő közönség soraiban a városi és vármegyei személyiségekkel együtt ott láttuk Say Géza miniszteri osztálytanácsost, a képzőművészeti ügyosztály vezetőjét, Csánky Dénest, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját, Tihamér Lajos miniszteri tanácsost, az Országos Magyar Irodalmi és Művészeti Tanács n. v. igazgatóját, Bisztray Gyula miniszteri osztálytanácsost és Pécsi-Pilch Dezsőt a Képzőművészeti Főiskola vezetésével a Főiskola tanári karának és a képzőművész társadalomnak számos jeles képviselőjét. A vármegyeházáról a közönség a városházára ment át, ahol a Művészeti Hetek keretében ezúttal először rendezett rendkívüli érdekességű építőművészeti kiállítás anyagát állították fel. A megnyitók után a Komáromi Jókai Egyesület látta vendégül a pesti képzőművészeket a Korona szálló külön termében. A Művészeti Hetek gazdag műsorát alkotta még a december 8-án rendezett hangverseny-est is, ahol első alkalommal mutatták be, nagy sikerrel az 1939- évi állami zeneműpályázaton díjat nyert műveket. Balog Lili nyertes szerző zongoraművész, Országh—Váczi—Molnár trió és dr. Paulovics Géza vezetésével a Budapesti Kamarakórus bemutatásában. December hó 9-én Komáromban megszokott nagy érdeklődés mellett, vetített képes előadás kerekében mutatta be dr. Lux Géza a rendkívül nagy feltűnést keltő csallóközi építészeti műemlékeket és Padányi Gulyás Jenő a csallóközi népi építészet óriási erejét, mely a magyar népi kultúrának hivatott kezdeményezője. December hó 13-án Komárom irodalmi jelentőségének jegyében rendezték meg a második irodalmi és zenei estet, amelyen Jókai és korának ismerője, dr. Sőtér István magasszínvonalú előadásban ismertette irodalmunknak mindazon értékeit, kiknek Komárommal kapcsolatuk volt. Szebbnél szebb Jókai, Beöthy László és Zsolt, Péczely József remekművek hangzottak el Mészáros Ágnes, Tasnádi Ilona, Nagy István és Toronyi Imre előadóművészeink közreműködésével. Az estet művészi szempontból zeneileg színessé tette Biztriczky Tibor és Sztankay Lajos művészi hegedű-, illetve zongorajátéka. December hó 14-én a Magyar Amatőrfilm Szövetség látogatta meg Komáromot és részesítette a megjelent közönséget a magyar amatőrfilmművészet ma már európai viszonylatban is nagy eredményeket elért filmjeinek látványában. December hó 17-én a Kodály—Bartók utakat járó fiatal Veress Sándor tartott értékes előadást „Magyar népzene" címmel. December hó 20-án hangzott el Komárom részéről nagyérdeklődéssel várt „Szép Komárom" című előadás, amelyen dr. Bierbauer Virgil mutatta be mindazokat a lehetőségeket, melyeket kevés anyagi eszközzel megvalósítva, a sok természeti csapás közt, fejlődésében megállt Komáromot építészetileg szebbé, egészségesebbé lehet alakítani. December hó 21-én a történelmi múltú Szent András templomban fejeződtek be a művészi események az ott rendezett egyházzenei hangversennyel, amelyen Wehner Géza és Szabó Ilonka az egyházzene gyöngyeivel ismertették meg Komárom közönségét. A Komáromi Művészeti Hetekkel kapcsolatos kiállításon, amely december hó 29-én zárult , két tárlatvezetésről is gondoskodott a rendező bizottság, amikor is ez alkalommal először vidéken élő festőművész, a helybeli Harmos Károly mutatta be az érdeklődőknek képzőművészeti kiállítás szép anyagát. A Komáromi Művészeti Hetek képzőművészeti kiállításán a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium az alábbi műveket vásárolta meg: Boldogfai Hajgató Ferenc: Szalmahordás után (olajfestmény), Benkhard Ágost: Rét a domb alján (olajfestmény), Csallóközi Farkas Lőrinc: A hidak szentje (olajfestmény), E. Gáli Ferenc: Pipi (tempera), Endrédy György: Tavasz (tempera), Halasi Horváth István: Március végén (pasztell), Harmos Károly: Vigaszunk (olajfestmény), Krusnyák Károly: Kompozíció-vázlat (olajfestmény), Manajló Fedor: Hucul (tempera), Sz. Lám Ilona: Buffet a hajón (tempera), Vidéki Brigitta: Alkonyatban (vízfestmény), Jálics Ernő: Leányfej (alumínium), Kocsis András: Harsányi Kálmán (bronz), Szentessy Hiesz Géza: Madonna (bronz). A Komáromi Művészeti Hetek kiállításait megtekintette báró Bánffy Dániel földművelésügyi m. kir. miniszter és megvásárolta Mikola András egy tájképét. A kiállításon több magánvásárlás is történt, melyekről következő számunkban fogunk beszámolni. A Szépművészeti Múzeum pécsi vándorkiállítása. Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, mintegy egy évvel ezelőtt az egyetemes magyar társadalom és művészeti közéletünk szempontjából egyaránt jelentős kezdeményezést indított útjára. Hogy a Szépművészeti Múzeum értékes magyar 15