Szépművészet 4. (1943)
1943 / 8. szám - Dr. Valló István: Győr város a magyar kultúráért
biztosítani kívánta már a múzeumi gyűjtő és tudományos munka megindítását és ebből a célból a szükséges állásokat meg is szervezte. A jubileum alkalmából egyébként a város egy gonddal válogatott és ügyesen rendezett várostörténeti kiállításon adott ízelítőt meglévő történelmi emlékeiből. A kiállítást Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter úr nyitotta meg. Rendezése Jeney Ferenc dr. tb. főlevéltárnoknak érdeme. Jelentőségét az adja meg, hogy egyrészt az eddig jórészben tájékozatlan nagyközönségnek a figyelmét és érdeklődését felkeltette, másrészt pedig előfutáraként jelentkezett az elhatározott múzeum létesítésének. Kezdetnek annyiban is biztató volt, hogy a város társadalma eddig még soha nem tapasztalt arányú érdeklődéssel fogadta és látogatta e kiállítást, annak katalógusát pedig utolsó darabig megvásárolta. Országos jelentőségűvé emelkedik, mert egyetemes nemzeti célokat szolgál Győr városának az az elhatározása, amellyel évi 20.000 dotálással irodalmi és művészeti alapot létesít s annak felhasználásában a legfelsőbb hivatalos fórumoknak, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek és az irodalmi és művészeti tanácsnak biztosít irányító beleszólást. Ezt az áldozatot azzal a céllal tette a város, hogy indítását követik a törvényhatóságok, s egy hatalmas alap létesül, amely anyagi erejével a magyar kulturális életnek sok olyan fontos problémáját megoldhatja, amely ma még vergődik. A város elhatározásaira gyorsan reagált a vallás- és közoktatásügyi minisztérium azzal, hogy a tudomány és művészetpolitikai bizottságot ülésre hívta össze Győrbe, hogy ott kiküldöttjeivel átbeszéljék a város időszerű tudományos és művészeti kérdéseit. E tárgyalások gerincét a létesített jubileumi alap kezelése és felhasználása módozatainak formába öntése alkotta s a megállapodások — a törvényhatóság elhatározásának remélhető kormányhatósági jóváhagyása után — tettekké érnek, amelyek a magyar író- és művészvilág érdeklődésére méltán számot tarthatnak. A kiküldött bizottság ezen kívül végigtárgyalta a város kulturális munkájának szinte egész területét, a tudomány és művészet terén előálló feladatokat és terveket. A tudományos munkát érintő tervek között első helyen áll a város történelmi monográfiájának sorsa, amelynek első három kötete a régészeti anyagot dolgozza fel s eljut az Árpádok koráig. A város tárgyalásokat folytat abban az irányban, hogy minden történelmi korra megtalálja a legmegfelelőbb és a teljes tudományos felkészültséggel rendelkező munkatársat. Ezzel a munkával kapcsolatban előállott a szüksége annak is, hogy a város történetét érdeklő oklevél és forrásanyag közlésre kerüljön. Nemcsak a hazai, hanem külföldi levéltárakban, különösen a bécsi és a vatikáni levéltárakban van gazdag forrásanyag, ami még közlésre vár. A város munkatervébe vette ennek az anyagnak felkutatását és megszerzését. Terve az, hogy a tudományos pályára induló fiataloknak adna megbízást és egyben anyagi lehetőséget arra, hogy a szükséges kutató- és gyűjtőmunkát a külföldön elvégezhessék. A városkutatás terén már több mint egy évtizedes érdemes munkára tekinthet vissza a város. Még 1930- ban megindult s azóta él és dolgozik a város megértő anyagi támogatásával a Győri Szemle, amelynek kitűzött programmja a tájkultúra szolgálata. A megjelent évfolyamok gazdag anyagát nyújtják a helytörténeti, szociográfiai, gazdasági, irodalmi és művészeti kutatók közléseinek. Művészeti téren a város két feladatot lát maga előtt. Az egyik a közönség fogékonyságának, ízlésének nevelése, a másik pedig művészi alkotásokkal gazdagítani a várost. Az a mecénási tevékenység amilyen mértékben támogatást nyújt a művészeknek, ugyanolyan mértékben hajt hasznot és szolgál helyi érdeket is, mert a művészeti alkotásoknak közterületeken történő elhelyezésével tett szolgálat végeredményben beletorkollik a városszépítésnek feladatába, amely pedig elsőrendűen városi érdek. A városi közönség érdeklődésének felkeltésére és kiszolgálására a legcélravezetőbbnek bizonyulnak a kiállítások és azokkal kapcsolatban előadások, tárlatvezetések. Győr város már régen a városigazgatás feladatainak sorába iktatta a művészi nevelésnek ezeket az eszközeit, de azzal a meggyőződéssel, hogy e kiállítások és előadások sorozatában átgondolt terv szerint és rendszeresen kell eljárnia s a közönség elé mindig egy vezető gondolattal és programmszerűen egységbe foglalt kiállítással szabad csak mennie, hogy a művelési szándék célt ne tévesszen. A másik — szinte magától értetődő — vezető szempontként annak kell érvényesülnie, hogy az ilyen jellegű kiállítások csak művészi szempontból teljes értékű anyagot tartalmazzanak. Győr városa ezzel a szándékával kérő szóval kopogtatott a Szépművészeti Múzeumnál, ahol Csánky Dénes főigazgató részéről a terv nemcsak a legteljesebb megértésre talált, hanem előterjesztése alapján a múzeumi tanácsnak s a vallás- és közoktatásügyi miniszternek hozzájárulásával hivatalos munkatervvé lett. Győrött 1936. óta minden évben 3—4 kiállítást rendezett a Szépművészeti Múzeum a saját anyagából. A rendezett kiállítások mindig jól átgondolt egységbe fogták össze az anyagot s azok művelési szempontjait a kiadott katalógusok értékelték. A kiállításokkal kapcsolatban előadások, tárlatvezetések adtak irányítást és művészettörténeti, esztétikai eligazodást a közönségnek. Előadókul a leghivatottabbakat kereste meg a város. Elég Csánky Dénes, Somogyi Antal dr., Pátzay Pál, Farkas Zoltán, Balás Piry László neveire hivatkoznom.