Szépművészet 4. (1943)

1943 / 8. szám - Csányi Károly: A régi Győr

szertár (az épület sarkán, ma vaskereskedés) boltozatos mennyezetét is rokonjellegű stuccok díszítik. A római anyatemplom mintájára épült, központos elrendezésben, az Erzsébet-téren emelkedő Karmeli­ták templo­ma. Ehhez csatlakozik a Rábaszer mentén az egyszerű homlokzatú rendház. A karmeliták be­telepedését Szelepcsényi György prímás nemeslelkű hagyatéka tette lehetővé.. Ebből vásárolták a templom helyén állott Perger-házat és a csatlakozó katonai hivatal épületét. Ez utóbbit Domonkos testvér vezeté­sével átalakították. Később azonban nagyobb rend­házra volt szükség, az új rendház 1714—20 közt épült fel. Úgy a rendház, mint a templom terveit Athanasius karmelita testvér, családi nevén Martin Witner (1666—1732) készítette. A tervrajzot, 1722-ből, a rendház ma is őrzi. A linzi karmelita­ templom is az ő alkotása. A templom középtere elliptikus, fölötte a tetőzet alá rejtett kupola emelkedik, a mellékoltárok részére négy oldalfülke bővíti a belső teret. Az oltár­képeket a nápolyi születésű Martino Altomonte (1657—1745) festette. Sajnos a főoltár nagy festményét később feldarabolták. A mai kép Kastner János bécsi festő száraz felfogású műve. A templomhoz csatlakozó belső és külső sekrestye szép, intarziás bútorai szintén a XVIII. század alkotásai. A már említett magyar ispitát Széchenyi György alapította 1666-ban. A mellette emelkedő kis, egyhajós templomot Telekessy prefektus alapítványából, 1735- ben kezdik építeni. A szentély mellett emelkedő karcsú tornya festői képet ad a templom apszisáral. Kapuzata a karmelita­ temploméhoz hasonló. Főoltára 1744-ben készült, jelentéktelen festménye Szent Annát, a templom védőszentjét ábrázolja. 1746-ban Haberle Cecilia, Haberle Wolfgangnak, a királyi építkezések elnökének özvegye alapítványából létesítik a német Ispitát, de csak 1768-ban Plütschner győri kanonok jóvoltából tudták befejezni. A templom tornyos homlokzatát bárok fülkében ülő Madonna­­szobor ékesíti. Az előbbi templommal egyidőben kezdték építeni az orsolyita apácák templomát az Apáca-utcában, Richter Ádám győri kereskedő adományából. Az egyhajós templom tengelye az utcával párhuzamos; belsejét Dorfmeister István (1729—97) ma már erősen átfestett falfestményei díszítik. Szép arányú főoltára a barok oltárok kedves példája. Az Újvárosban, a rácok városrészében, a mai Bálint Mihály­ utcában épült a rácok görög keleti kis barok­­temploma 1727-ben. A hajlott vonalú homlokzat közepén kis torony emelkedik. Faragott díszű kapuja fölött levő s Szent Miklóst ábrázoló domborművet az első világháború idejében Komáromba vitték. A temp­lom belseje még megőrizte gazdag, XVIII. századi jellegét. Az ikonosztáz magas oromzata eleven hatású. Az újvárosi Kossuth Lajos­ utca elején, épületektől körülvéve emelkedik a teremszerű, karzatos ág. ev. templom. A copf­ stílusú épület 1784—85 közt épült. Oltárképe Orlay-Petrics Soma műve. Kegyszerei közt finom, XVII. századi győri ötvösműveket találunk. Szinte lehetetlen, hogy a Győr területén emelkedő lakóépületeket mind részletesen ismertessem. Tény az, hogy a templomok mellett ezek adják meg a város bárol jellegét. E tekintetben minden más magyar városnál gazdagabb. Ezek az épületek nem egyszer különleges erkély­alakításukkal sajátos győri jelleget képviselnek. Szemlénket a Széchenyi-téren, a bencés­ templom­mal szemben emelkedő Apátúr-házzal kezdhetjük meg. Ez művészi szempontból is Győr legjelentékenyebb bárok épülete. A pannonhalmi apátnak 1630 óta Győrött is volt megszálló háza. A mostani épület jobboldali részét Himmelreich György pannonhalmi apát vásá­rolta Beccaria Virgiltől. Az épületnek a régi városháza felé néző, zárt erkélyén az 1638-as évszám olvasható. Ez a nagyterjedelmű épület legrégibb része. A térre néző homlokzata, továbbá az Apátúr­ utcai szárny már a XVIII. század alkotása és kapuzatán, valamint konzolos, zárt erkélyén a rokokó-formák érvényesülnek. Az erkélytől jobbra és balra levő fülkét Szent Benedek és Szent István mozgalmas szobra élénkíti. Az emeleti erkélyes terem (egykor ebédlő) mennyezete stuccó­­dísszel keretelt festményekkel ékeskedik. Már a Rákóczi­ utcában emelkedik a szomszédos emeletes épület, a régi városház. Architektúrája, különösen az ablakkeretek alakítása rokon az Apátúr­­házéval. Bizonyára egyazon mester alkotása. Oszlopos kapuzata fölött pompás kovácsolt­vas erkélyrács ékes­kedik, az oromzatot pedig Győrváros címeres kartusa díszíti. Az Apátur-háztól balra a Széchenyi-tér és Apátur­­utca sarkán kétemeletes, aránylag egyszerű, de nemes arányú ház köti le figyelmünket. Kerek sarokerkélye szinte védelmi jelleget ad. A győriek tévesen török­háznak nevezik. A sarkán álló vastuskó (a bécsi Stock im Eisen példájára) az itteni fűszerkereskedés cégére volt. A házat 1697-ben építtette Gindi Orbán város­bíró. A legtöbb báror építészeti emlék természetesen a belvárosban maradt fenn. Itt folytathatjuk tehát szemlénket. Tény az, hogy a XVIII. században rend­kívül élénk építési tevékenység színhelye Győr. A bárok házak egész sorát tanulmányozhatjuk a város régi utcáin és közöttük nem egy jó arányaival és művészi díszével ma is kiválik. Ide sorozhatjuk a megyeházzal szemben emelkedő és atlaszos kapuval ékeskedő, emeletes és nagyterjedelmű rózsa-házat. Bár a ház már 1703-ban állott, mai alakja már inkább klasszicizáló, , tehát Louis XVI. formákat mutat. Homlokzatán 150

Next