Szépművészet 4. (1943)

1943 / 10. szám - Művészeti élet

nemcsak a magyarság, hanem az egyetemes emberiség dicső­ségére is. Erről a földről indult útnak Körösi Csom­a Sándor, hogy meg­keresse és megtalálja a magyarság legősibb és mitológiai korba vesző nyomait. Szakadatlanul ontotta ez a föld az emberiségnek a kiváló tudósokat, művészeket, államférfiakat és az emberi jellem és szellem mintaképeit. Súlyos viharokat és hősies erőfeszítéseket élt évszázadokon át Erdély népe. Mi magyarok hozzá szoktunk a szabadságharchoz, ma is forgatjuk szabadságunk és függetlenségünk fegyvereit. Ez a föld magyar volt és magyar is marad örökké. Erdélyből nem kelnek többé útra a vándorbotok és nem lesznek többé elnémult harangok. A Székelyföldi Művészeti Év is élénk bizonyítéka az erdélyi és az egész magyarság megbonthatatlan egységének. Ezeknek a gondolatoknak az összetartozás és egység tudatának, valamint a szabadságnak és a függetlenségnek jegyében, az egész székely népet igaz magyar lélekkel és szívvel köszöntve nyitom meg a Székely­­földi Művészeti Évet“. A megnyitó beszéd elhangzása után a kultúrház képtárában megnyílt az élő magyar szobrászok és festők műveiből Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója által rendezett kiállítás, majd pedig a régi erdélyi könyvkötéseknek a Teleki Tékában rendezett kiállítása. A kiállítás megtekintése után Szinyei Merse Jenő vallás-és közoktatásügyi miniszter a Közművelődési Ház tükörtermében fogadta Marosvásárhely tanügyi vezetőit, élükön Dr. Rózsa József tankerületi kir. főigazgatóval. A megnyitó ünnepségek sorát Marosvásárhelyen a Filharmóniai Társaság 51 tagú zene­karának Dohnányi Ernő által vezényelt, nagysikerű hangver­senye zárta be. A Művészeti Év második kiállítását a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából Dr. vitéz Nagy Zoltán által rendezett Magyar Műemlékek Kiállítását Székelyudvarhelyen szeptem­ber 18-án nyitotta meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében Dr. vitéz Haász Aladár miniszteri osztályfőnök, aki megnyitó beszédében többek között a következőket mon­dotta. „­ Hatvankét esztendeje annak, hogy a magyar törvény­­hozás elrendelte műemlékeinek védelmét és a védelem szakszerű­ségének biztosítása céljából életre hívta a Műemlékek Országos Bizottságát — mondotta vitéz Haász Aladár. — Ettől az időtől kezdve keresik fel, veszik számba és gondoskodnak tervszerűen műemlékeinkről. Az itt megnyíló kiállítás ennek a gondoskodásnak az eredményeit mutatja be. Az a munka, amelyről a „Műemlékek Kiállítása" beszámol, nemzeti szempontból legfontosabb kultúr­­tevékenységek egyike, mert történelmünk és művészetünk emlé­keinek megőrzésére vállalkozik. A miniszteri osztályfőnök beszé­dében ezután részletesen rátért a magyar építészeti múlt és az ezzel szoros kapcsolatban álló megmaradt műemlékeknek jellem­zésére, majd a következőket mondotta : — Műemlékeik csak olyan nemzeteknek lehetnek, amelyeknek egységes szelleme van és ez a szellem össze tudja fogni, egységgé tudja kovácsolni az egyesek sokszor külön utakon járó akaratát, hogy belőlük megalakítsa az államot. Műemlékeink kiállítása a magyar nemzet államalkotó erejének is tanúbizonysága. Annak az erőnek, amely ezer éven át a nemzeti szellem szolgálatába állított minden magyar embert. Merítsünk erőt a múlt történelmi és művészeti emlékeiből a jelen munkájához“. A Művészeti Év csíki részét a magyar építőművészeti kiál­lítás megnyitásával, a vallás- és közoktatásügyi miniszter kép­viseletében Dr. lovag Ybl Ervin miniszteri osztályfőnök, egye­temi ny. rk. tanár nyitotta meg a Csíkszeredai polgári iskola dísztermében. Beszédében kiemelte, hogy a magyar művészet éppen olyan tragikus fordulatokkal van tele, mint a magyar történelem. A XIII. században a tatárok, — mondotta, — a XVI. században a törökök dúlták végig az országot és pusz­tításuk valóban nagyon kevés építőművészeti emléket hagyott meg. Igen sok magyar mestertől származó építészeti remek semmisült meg. Erdélyben szerencsére megmaradt a műemlék­számba menő templomoknak és régi házaknak egész sora, ezért tiszteljük az erdélyi épületekben a magyar építőművé­szetnek ősi formakincsét. Azután a megnyitott kiállításnak az új magyar építőművészetet bemutató részét méltatta. A kiállítás anyagát Csikós Tóth András rendezte. A Nagy Magyar Festők kiállításával indult meg a Székely­földi Művészeti Év háromszéki része Sepsiszentgyörgyön. A megnyitóbeszédet a vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében ugyancsak Dr. lovag Ybl Ervin miniszteri osztály­főnök mondotta. A miniszteri osztályfőnök ismertette az 1938-ban megindult művészeti hetek jelentőségét, mely a Székelyföldön már mint művészeti évad jelentkezik. Ezután méltatta a Sepsiszentgyörgyön megnyíló festészeti kiállítást, mely nagy értékek felsorakoztatásával mutatja be festészetünk­nek a XIX. század elejétől kezdődő lendületes fejlődését, amelyben a magyar géniusz éppúgy megtalálta sajátos ki­fejező nyelvét, mint az irodalomban és zenében. Reámuta­tott a székely Barabás Miklós úttörő munkásságára. Székely Bertalan azután hatalmasan föllendítette mély tehetségével festészetünket. Hivatkozott még Gyárfás Jenőre is, mint szé­kely talentumra. Beszéde végén a magyar szellem erejét, a közös munka szükségességét hangoztatta. A kiállítást a Szép­­művészeti Múzeum anyagából Csánky Dénes főigazgató ren­dezte, aki Marosvásárhelyen szeptember 16-án, Sepsiszent­györgyön pedig szeptember 23-án színes vetítettképes elő­adásokat tartott a XIX. századi magyar festőművészetről. Az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács művészi ízléssel kiállított Műsorkönyvet adott ki, amely az egész évi műsort, s a fontosabb események részletes ismertetését tartal­mazza. A Székelyföldi Művészeti Év egyéb, irodalmi, színházi és zenei eseményeiről előző számunkban adtunk tájékoztatót. A kiállítások ismertetésére következő számunkban visszatérünk. A SZÉKELYFÖLDI MŰVÉSZETI ÉV MŰSORA 1943. X.­I.—XI. 15. MAROSVÁSÁRHELY Október 4. 19 óra. A Pécsi Janus Pannonius Társaság irodalmi estje a Közművelődés Házában. Október 11. 19 óra. Hangverseny a Közművelődés Házában. Közre­működik: Pataky Kálmán kamaraénekes, a M. Kir. Operaház tiszteleti tagja, Martzy Johanna hegedűművésznő és Gémes Irén hárfaművésznő. Október 18. 17 óra. Az ezeréves magyar művészet és Európa. Vetítettképes előadás a Közművelődés Házában. Tartja: Kampis Antal dr., egyetemi magántanár.

Next