Szépművészet 4. (1943)
1943 / 8. szám - Művészeti élet
városi rangra emelésének 200. évfordulóját ünneplő Győr városában, legutóbb pedig, július 17—25. között Nagyváradon. Erről a művészeti élet szempontjából is nagyjelentőségű eseményről most, győri ünnepi számunk keretében számolunk be. Ez a kiállítás nemcsak a harcterek eseményeiről tájékoztatta a magyar közönséget, hanem arról az áldozatos munkáról is, amit a művészek, írók, újságírók, fényképészek, filmesek, stb. kifejtettek. A haditudósító munkája veszedelmes, áldozatkészséget és bátorságot kíván. A jelen eseményeinek krónikása ott van az első tűzvonalban filmfelvevő- és fényképezőgépével, ecsetjével, ceruzájával, két szemével és két karjával, lerögzíti az eseményeket nemcsak a hátország, hanem a jövő számára is. Sokszor fegyverrel kell fölcserélnie békés "eszközeit s a legnagyobb halálveszedelemben gránátok robbanása, gépfegyverek ropogása közben kell elérnie azt a célpontot, ahonnét hűségesen beszámolhat mindarról, ami a modern háborút jellemzi. Az első teremben a múlt világháború haditudósítóinak képeit állították ki. A továbbiakban a haditudósító alakulatról számoltak be szemléltető grafikonok. Különteremben állították ki azokat a festményeket és szobrokat, amelyek a szovjet elleni hadjárat idején készültek. A Vigadó egyik nagy termében a harctéren küzdő magyar festők és szobrászok műveiből kiállított anyag most azt bizonyítja, hogy a magyar művészek képzeletét is erősen foglalkoztatják a háborús képek. A kiállított tárgyak legnagyobb része a harctéren készült, a küzdelem hevében a közvetlen élmény frisseségében. Benyovszky István, Ballagó Imre, Markos Lajos, Polony Elemér festményei, ceruzarajzai, fametszetei és akvarelljei egyrészt a harcokat, másrészt a front mögötti orosz életet ábrázolják, ahol a honvédnek nem kell számolnia az állandó halálveszedelemmel, jobban körültekinthet és szemügyre veheti az orosz életet. A haditudósító sajtótermében nagy figyelmet keltettek a mai frontlapok emlékei, a Rákóczi korabeli Mercurius Hungaricus, a 48-as szabadságharc „hadilap“-ja és a 67-es kiegyezés után Bethlen Olivér gróf alezredes szerkesztésében megndult „A Honvéd44 című újság. A MŰVÉSZETI MÚZEUMOK BARÁTAINAK EGYESÜLETE 1. évi július hó 2-án tartotta évi rende közgyűlését. Ebből az alkalomból a választmány néhány újabb műtárgy vásárlásával és örökletétül adásával gyarapította azt a gazdag sorozatot, amellyel tizenöt éves fennállása alatt az ország két első művészeti közgyűjteményét növelte. Ez alkalommal Molnár Józsefnek: „Aligai szakadék44 és Greguss Imre: „Kártyázó szegénylegények44 c. festményeit, valamint Petri Lajosnak „Kodály Zoltánt44 ábrázoló bronz mellképét adták örökletétül az O. M. Szépművészeti Múzeumnak. A választások alkalmával elnökké ismét dr. Ugrón Gábort választották meg, alelnökök újból Esterházy Móric gróf, Scitovszky Tibor és dr. Delmár Emil lettek, ügyvezető igazgatóvá dr. Csánky Dénest, főtitkárrá dr. Oroszlán Zoltánt, pénztárossá Tószeghy Richárdot, ellenőrré Schweiger Ödönt és ügyésszé dr. Neményi Bertalant választották. A választmány új tagjai lettek dr. Meller Simon és ifj. Sorg Antal. — Az Egyesület tizenötévi működésének méltatására lapunk hasábjain legközelebb visszatérünk. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács javaslata alapján székelyföldi ösztöndíjan részesítette a következő festőművészeket: András Lászlót, Éless Istvánt, Csíki Gál Jánost, Koffán Károlyt, Csáki-Maronyák Józsefet, Rafael Viktort, Mágori-Vargha Bélát, és farádi Veress Izabellát, az Országos M. Kir Képzőművészeti Főiskola rektorának javaslata alapján pedig Kundl Ernő, Kőhalmi László, Veress Pál és Bőd László képzőművészeti főiskolai hallgatókat. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a M. Kir. Balatoni Intéző Bizottsággal együtt ugyancsak az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanács javaslata alapján balatoni ösztöndíjban részesítette a következő festőművészeket: Viski Balázs Lászlót, Büky Bélát, Döbrentey Gábort, nagybányai Nagy Zoltánt, Szabó Vladimírt, Jeney Zoltánt, Csebi-Pogány Istvánt, Iván Szilárdot, Pituk Józsefet és Cserepes Istvánt. Értesülésünk szerint a pályázók a pályázati kérvényükhöz benyújtott okmányaikat az Orsz. Irodalmi és Művészeti Tanácsnál (VI., Andrássy út 6.) vehetik át. A Szent István Emlékév Országos Bizottsága Vác város számára történelmi festményt adományoz, melynek tárgya: László és Géza hercegek vadászata és a székesegyház alapítása. A szűkebb körű pályázatra meghívást nyertek: Ernőd Aurél, Heintz Henrik, Istokovits Kálmán, Krusnyák Károly, Rozgonyi László festőművészek. Közülük a pályázaton való részvételről lemondott Krusnyák Károly. A Bíráló Bizottság Hóman Bálint m. kir. titkos tanácsos elnöklete alatt egyhangú határozatával Heintz Henrik pályamunkáját fogadta el kivitelezésre. A város az adományozással kapcsolatban kötelezettséget vállalt egy művészi díszkútnak a város költségén való felállítására. PÁLYÁZATOK I. A Balló Ede képzőművészeti alapítvány jövedelméből az 1943. évben kiadandó 5000 (ötezer) pengős ösztöndíjra. Erre a díjra az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola rektorához az 1943. évi október hó 1. napjáig beadható kérvénnyel pályázhatik minden magyar honos fiatal festő vagy szobrász egy teljes odaadással festett alkotásával és három, forma és színbeli törekvését jellemző tanulmányával, illetőleg a szobrászok egész alakos kompozícióival és három tanulmányfejjel. Aki ennél több vagy kevesebb pályamunkát küld be, annak pályázatát nem veszem figyelembe. A pályázati kérvényhez mellékelni kell a legfontosabb életrajzi adatok egybefoglalását (curriculum vitae) és csatolni kell azokat az iratokat, amelyekkel megállapítható, hogy a pályázó az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola évfolyamait elvégezte, esetleg kiállításokon is részt vett. A pályamunkákat 12 szakemberből álló bizottság bírálja felül. Az ösztöndíj odaítélése felől az alapítólevélnek megfelelően „a bizottság javaslata alapján, de szabad döntési lehetőséggel i4 határozok. A pályázó műveket legélőbb az 1943. évi október hó 1. napjáig kell beszállítani az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola rektori hivatalához. A postán beküldött pályamunkák oda- és visszaszállításának költségei a pályázókat terhelik. II. A Balló Ede képzőművészeti alapítvány jövedelméből az 1943. évben kiadandó hop pengős utazási segélydíjra. Erre a díjra az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola rajztanári szakát ebben az évben elvégzett polgári