Szépművészet 5. (1944)
1944 / 6. szám - vitéz Nagy Zoltán: János barát és Kőfaragó György, Mátyás király és Báthori István Erdélyi vajda építészei
1 GEREVICH TIBOR: A magyar művészet európai helyzete. Budapest, 1924. — HORVÁTH HENRIK: IL rinascimento in Ungheria. Roma, 1936. — és A Mátyáskori magyar művészet. Klny a Mátyás Király Emlékkönyvé-ből. 125—204. 1. Budapest é. n. (1940). HORVÁTH HENRIK: A Mátyás-kori magyar művészet. 140. 1. 3 HORVÁTH JÁNOS: Az irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus. Budapest, 1935. 1 KARÁCSONYI JÁNOS: i. m., BALANYI GYÖRGY: A ferences mozgalom begyökerezése magyar földön. Budapest, 1940. és HORVÁTH JÁNOS i. m. 5 Fenti adatainkban KARÁCSONYI JÁNOS i. m.-re támaszkodunk. 8 JAKAB ELEK: Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. Budán, 1870. I. 272. 1. A mai Bethlen-bástya. 8 JAKAB i. m. 276. 1. IIII. o. 290. 1. 10 Tervező alatt távolról sem gondolunk mai értelemben vett tervező-építészre, hiszen ez a középkor kollektív munkamenetében elképzelhetetlen. Inkább az épület „kigondolóját“, méreteinek, arányainak, alaprajzának és tömegeinek, mondjuk ,,lényegének“ meghatározóját látjuk benne. 11 ESZTERHÁZY JÁNOS GRÓF: A kolozsvári Boldog Asszonyról címzett minorita, jelenleg evang. egyháztörténeti és építészeti leírása. Arch. Közl. IV. 1864. 3. sköv. 11. 13 290. 1. 13 JAKAB ELEK: Kolozsvár története, I—III. és Oklevéltár I—III. Budán, 1870. I. 510—18. 11. — KARÁCSONYI JÁNOS i. m. II. 99. sköv. 11. — KELEMEN LAJOS: A kolozsvári Farkas-utcai református templom. Pásztortűz. XII. (1926). 271—275 II. — BALOGH JOLÁN: Kolozsvár műemlékei. Budapest, 1925. 14—15. 11. — DEBRECZENI LÁSZLÓ: A kolozsvári Farkas-utcai református templom. Szépművészet, 1942. 118—121. 11. 14 HORVÁTH HENRIK: A Mátyás-kori magyar művészet. 144. 1. és a Budai kőfaragók és kőfaragójelek. Budapest, 1937. 43. 1. GARÁDY SÁNDOR: A Szent Lőrincről nevezett budamelléki Pálos-kolostor. Tanulmányok Budapest multjából. III. 1934. 145 —156. 11. 18 GYÖNGYÖS/NO GREGORIO FR. O. S. P. P. E. Vita fratrum ord. S. Pauli Eremitarum. Ms. Egyetemi könyvtár. Cap. 67.■ Szent Ferenc rendjének azt az ágát, amely először telepedett meg hazánkban a rendtörténet konventuálisoknak, magyarországi tartományokról — Provincia S. Mariae —, hazánkban mariárusoknak szokás nevezni. A XIII. sz végén a dalmát provinciából a patarénok térítésére kiküldött ferencesekből keletkezett obszerváns rend magyarországi betelepülése 1339-ben történt, de a független magyar rendtartomány, a Vicaria Hungáriáé, illetve később Provincia SS. Salvatoris 1448-ban alakult meg. Ezek a barátok Fratres Minores strictioris observantiae-nak nevezték magukat. A német szóhasználatban valamennyi ferencrendi ágat a „Minoriten“ szóval jelölik, de a helyes rendi elnevezés és a magyarországi szóhasználatban a „minorita“ elnevezés alatt csak a Szent Ferenc követőitől 1517-ben elvált, s hazánkban csak a XVII. században, Lengyelország felől betelepedett ágat kell érteni, amely nálunk a Provincia Fratrum Minorum Conventualium a S. Elisabethae tartományban alakult meg. V. ö. KARÁCSONYA i.m több helyét és HORVÁTH JÁNOS: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Budapest, 1931. és Az irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus. Budapest, 1935. c. műveit. 18 JAKAB i. m. 305—6. 1. 1 JAKAB: Oklevéltár, I. 372—75. 11. 28 JAKAB i. h.: „Item sepolturam eligo in jam fato Claustro Beatae Virginis fratrum Minorum quem admodum et Martius meus predecessor“. 21 „Absque tamen Argenteis Clenodys in ipsis vestibus consulis.“ 22 Tanulságos lenne a végrendelet alapján György mester, illetőleg özvegye vagyonát legalább hozzávetőlegesen mai értékre átszámítani. 23 BALOGH i. m. i. h. 24 A városi tanács, Mátyás királynak Bécsben, 1486-ban kelt rendelete szerint, a budaihoz hasonlóan a városbíróból (Judex) és 12 — mégpedig Kolozsvárott 6 magyar és 6 szász — esküdt polgárból állott. V. ö. JAKAB: Kolozsvár története, I. 468—9. 11. 25 „ . . .ad seperatum Claustrum . . .“ 28 A rendtartománynak 1523-ban 70 kolostora volt, öszszesen 1472 rendtaggal. A törölö hadjáratok első hulláma, a mohácsi vész sok kárt tett a rendházak állagában is, ezt a veszteséget azonban hamar ki lehetett heverni, s 1532- ben már nagyjából helyreállott a mohácsi vész előtti állapot. V. ö. KARÁCSONYI, i. m. II. 385—90.. 11. 27 KARÁCSONYI, i. m. I. 161—162. 11. 28 KARÁCSONYI, i. m. II. 44. 28 Egyháztörténeti Emlékek, II. 464—65. 11. 30 KARÁCSONYI, i. m. I. 152—155. 11. 31 KARÁCSONYI, i. m. II. 22. 32 DÜMMERLING, Technika, 1941. 374. 1. 33 KARÁCSONYI, i. m. II. 48. 1. 34 KARÁCSONYI, i. m. II. 35 BATTHYÁNY: Leges ecclesiasticae III. 621. 1. 38 KARÁCSONYI, i. m. II. 205. 1. 37 KARÁCSONYI, i. m. II. 194. 1. 38 KARÁCSONYI, i. m. II. 212. 1. 38 Valószínűleg azonos a Szent György-kápolnával, amely RUPP szerint (I. 50—51. 11.) Zsigmond alatt bővíttetett, s melléje kolostor épült a salvatoriánusok számára. Ez utóbbi nem felel meg egészen a valóságnak, mert Zsigmond csak ilyen ígéretet tett, de nem valósította meg. 48 DEZSÉRI BACHÓ LÁSZLÓ: Gyöngyös város története 1301-től 1326-ig. Kézirat. Ezúton is hálás köszönetet mondok Dezséri Bachó ezredes úrnak kéziratának rendelkezésemre bocsátásáért.— BÁRTFAI SZABÓ LÁSZLÓ és ifj. CSEMEGI JÓZSEF: A Szent Ferencrendiek gyöngyösi temploma és kolostora. Gyöngyös, 1937. 41 BÁRTFAI SZABÓ és CSEMEGI, i. m. 6. 1. — ANDREAS NAGY: Historia Domus sive Conventus Gyöngyösiensi. Collecta et adornata a Fr. Andrea Nagy ... Ms. 9. 9. 10. Gyöngyösi kolostor könyvtára. 4 KARÁCSONYI, i. m. VI. 83. 1. 43 Analecta franciscana IV. 554. 1. 41 KARÁCSONYI, i. m. II. 114 5. 11. 45 KISS PÁL: Marosvásárhely története. Marosvásárhely. 1942. 29. 1. 48 PEEIEKER MIKLÓS: A Domonkosrend magyar zárdáinak vázlatos története. Kassa, 1917. 46—7. 11. 47 GRANDPIERRE EDIT: A kolozsvári Szent Mihály templom. Budapest, 1936. 6. 1. 48 ERNYEY JÓZSEF és LUX KÁLMÁN dr.: A visegrádi vár. Budapest, 1923. 48 SCHULEK JÁNOS: A visegrádi ásatások. Építészet. I. 46.