Szépművészet 5. (1944)

1944 / 7. szám - vitéz Nagy Zoltán: János barát és Kőfaragó György, Mátyás király és Báthori István erdélyi vajda építészei

das hatása erőteljesen érvényesült a ferences építőiskolában. A boltozat lényegében rene­szánsz, a gazdag bordaszerkezet a gótikának már csak külsőségét jelenti, igaz ugyan, hogy olyan kifinomult eszközökkel és nagyszerű arányérzékkel, amilyennel e korszak magyar építészetében kevés más helyen találkozunk. A gótikából a reneszánszba való átmenet szem­pontjából a kor magyar egyházi, különösen fe­rences és domonkos építészetben annyira elter­jedt és kedvelt leszeltívű, pálcatagos, későgótikus kapuzatokat is számba kell vennünk. Ezekről a kapukról már eltűnt a csúcsív, helyesebben az vízszintesen van átszelve. A reneszánsz kapuk­nak, ajtóknak és ablakoknak megfelelően egye­nes záródásúak, jóllehet pálcatagos díszítésük a későgótika kelléktárába tartozik.05 Erdélyben, de az ország más részeiben is nem egy olyan em­léket ismerünk, amelyeken a későgótikus pálca­tagolással egyidejűleg, a kapu fölött már a rene­szánsz párkány is megjelenik. A kolozsvári Far­kas-utcai kapu angyalos domborművei szintén a gótika és a reneszánsz stílusmesgyéjén lebegnek. Föntebb rámutattunk a gótikus és reneszánsz elemeknek a kolozsvári és dési templomok oszlo­painak félhengerére faragott díszítéseken fel­ismerhető találkozására és egybeolvadására. A XIII. század elején a gótika meghonosításá­ban azért ért el hamar szép eredményeket a fe­rences építészet, mert beleilleszkedett a korábbi hazai fejlődésbe. A ferences építészet hazánkban kezdettől fogva a nagy, mondhatni népi töme­gek igényeit, érdekeit és céljait szolgálta. Érthető tehát, ha a korszak végén, a XV. század máso­dik felében és a XVI. század elején ismét a fe­rencesek azok, akik utat mutattak a vidéknek, a falunak és a népnek kis templomok építésére.00 János barát és iskolája tehát a maga sajátos ferences fejlődésmenetében is eljutott egyrészt a reneszánsz kapujához, másrészt pedig a népi szükséglet és ízlés kielégítéséhez. A reneszánsz felé vezető út azonban külső, elsősorban a há­borús körülmények következtében megszakadt előtte. Nem következhetett tehát be a magyar reneszánsz igazi szintézise. A falu építészetében azonban egyenes folytatására talált, különösen a tiszántúli és erdélyi részeken. DR. vitéz NAGY ZOLTÁN 50 ENTZ GÉZA: A ácsi református templom. Kolozs­vár, 1942. 6—9. 11. — BÍRÓ JÓZSEF: Erdély művészete. Budapest, é. n. (1942.) 42. 1. — BÁRÁNYAY ZOL­­TÁNNÉ: A Báthoriak nyírbátori templomai. Doktori ér­tekezés. Kézirat. 51 HORVÁTH HENRIK: A Mátyás-kori magyar mű­vészet. 128. 1. 51 CS. SEBESTYÉN KÁROLY: Szeged középkori templomai. Szeged, 1938. 108. 1. 1.­ BÁRT­FAI SZABÓ LÁSZLÓ és ifj. CSEMEGI JÓ­ZSEF: A szent ferencrendiek gyöngyösi temploma és ko­lostora. Gyöngyös, 1937. 16. 1. 51 If­. CSEMEGI JÓZSEF: A miskolc-avasi templom középkori építéstörténete. Magyar Művészet, 193­­59. 1. 55 KARÁCSONYI, i. m. II. 125. 1. 50 LEFFLER BÉLA: A nyírbátori református templom. Budapest, 1916. 2. 1. 57 ENTZ GÉZA, i. m. 7—8. 1. 58 A kérdést e tanulmány keretében nem taglalhatjuk. Idevonatkozó kutatásaink eredményeit, nevezetesen azokat, amelyek a magyar, különösen az erdélyi építészetnek a moldvaira gyakorolt hatására vonatkoznak, külön munká­ban szándékozunk közzétenni. 59 CS. SEBESTYÉN KÁROLY, i. m. 93. 1. 110 A Műemlékek Orsz. Bizottságának rajzgyüjtemé­­nyében. 111 DEZSÉRI BACHÓ LÁSZLÓ, i. m. 62 Historia Domus sive Conventus Gyöngyösiensi Col­lecta et adornata a Fr. ANDREA NAGY... Gyöngyös. A ferencesek könyvtárában. Kézirat. 3. és 10. 1. 83 BÍRÓ, i. m. 42. 1. 81 RAPAICH RAYMUND szíves szóbeli közlése, amiért ezúton is hálás köszönetet mondunk. 85 A kaputípus eredete kétségtelenül Nyugaton, leg­inkább Dél-Németországban keresendő. Magyarországi el­terjedtsége azonban minden más területét felülmúlja. A miénkhez hasonló kedveltségnek örvendett Lengyelország­ban is, ahol különösen Krakóban, néhány kivételesen szép példány van belőle. Magyar s részben lengyel hatás alatt nagy számban találjuk emlékeit Moldva területén is, de már nem annyira a XV., mint inkább a XVI. században. 88 KOROMÉ­RY GYÖRGY: Középkori eredetű refor­mátus templomok és templomerődök. Klny. a „Magyar Re­formátus Templomok“ c. műből. Budapest, 1942. — LUX GÉZA: Középkori eredetű evangélikus templomok és templomerődök. Klny. a „Magyar Evangélikus templo­mok“ c. műből. Budapest, 1944.

Next