Szépművészet 5. (1944)

1944 / 7. szám - Dombi József: Antal Károly

lista és impresszionista formaelemzésből adódó új formákat átszűrte az akadémikus min­­tázási mód lehetőségein. Mint döntő minta azon­ban az antik művészet szerepelt művészetében. Élete végén már túlságosan klasszicizálódtak formái, úgyhogy a 30-as években ő képviseli legteljesebben a magyar újklasszicizmust. Antal Károly ebben a mesteriskolában tanulta meg a formák gondos megmunkálásának kötelezettsé­gét, az antik művészet szeretetét. Ez az iskola azonban nem kötelezte el, járhatta a maga útját. Megnyerte a főiskola Balló Ede- és Ferenczy István-díját, amivel lelkiismeretes munkáját ju­talmazták. Mindez azonban nem elégítette ki művészi becsvágyát. 1931-ben az ő tervei sze­rint építették fel a Mátrában, a Saskő csúcsán a turista­hősök emlékművét. Vágyai azonban csak akkor teljesültek, amikor állami ösztöndíj­jal Rómába került. A XX. század első éveitől kezdve ismét Róma volt a magyar szobrásznemzedék vágyainak netovábbja. A 20-as években a Fraknói-intézet, 1918-tól kezdve a római magyar Akadémia gyűjtötte össze a klasszikus itáliai föld művé­szetének szerelmeseit, a szobrászokat. Az antik művészet állandó jelenléte, kisugárzó ereje, a reneszánsz szobrászat nagyjainak művei, Ghi­berti, Quercia, Donatello és Michelangelo re­mekei nem maradhattak hatás nélkül egyetlen Rómában dolgozó magyar szobrászra sem. Mú­zeumok és kiállítások állandó látogatása rá­vezette a magyar művészeket új problémák meglátására és megoldására, az emlékszerű szo­borművek alkotásainak új lehetőségeire. Ebben a körben élt Antal Károly. Nyitott szemmel és minden nagyszerű befogadására kész lélekkel járta Rómát és Itáliát, ami mű­vészi igényességét még jobban erősítette. Haza­térése után kezdett csak igazán kiérlelődni benne az olasz év művészeti tanulsága. 1936-ban el­nyerte a székesfőváros szobrászati díját és ugyanebben az évben vatikáni ösztöndíjjal újabb tanulmányutat tett Olaszországban. Róma kizárólagos varázsa eltűnt szelleméből, a többi városok, a kis helységek varázslata érintette, az egyéni művészet életképességét és egyedüli létre­­valóságát érezhette, ami azután továbbvezette művészi pályáján. A hazatérése után elkészített ,,Julianus barát“ új korszakot nyitott művészetében. A kompo­zíció újszerűsége, az egyes alakok konstruktív szerkezete és összefogása, a részletek nagyvonalú és környezetbe illő kezelése, a néha indokoltan festői redőkezelés, az egész szoboralkotás bronz­szerűsége avatják Budapest egyik legjobb köz­téri szobrává. Miután felállították a Halász­­bástyán, megnyerte vele Budapest Székesfőváros Ferenc József-jubileumi szobrászati díját. E­pa­ ANTAL KÁROLY: SZENT LÁSZLÓ: 238

Next