Szépművészet 5. (1944)
1944 / 7. szám - Dombi József: Antal Károly
lista és impresszionista formaelemzésből adódó új formákat átszűrte az akadémikus mintázási mód lehetőségein. Mint döntő minta azonban az antik művészet szerepelt művészetében. Élete végén már túlságosan klasszicizálódtak formái, úgyhogy a 30-as években ő képviseli legteljesebben a magyar újklasszicizmust. Antal Károly ebben a mesteriskolában tanulta meg a formák gondos megmunkálásának kötelezettségét, az antik művészet szeretetét. Ez az iskola azonban nem kötelezte el, járhatta a maga útját. Megnyerte a főiskola Balló Ede- és Ferenczy István-díját, amivel lelkiismeretes munkáját jutalmazták. Mindez azonban nem elégítette ki művészi becsvágyát. 1931-ben az ő tervei szerint építették fel a Mátrában, a Saskő csúcsán a turistahősök emlékművét. Vágyai azonban csak akkor teljesültek, amikor állami ösztöndíjjal Rómába került. A XX. század első éveitől kezdve ismét Róma volt a magyar szobrásznemzedék vágyainak netovábbja. A 20-as években a Fraknói-intézet, 1918-tól kezdve a római magyar Akadémia gyűjtötte össze a klasszikus itáliai föld művészetének szerelmeseit, a szobrászokat. Az antik művészet állandó jelenléte, kisugárzó ereje, a reneszánsz szobrászat nagyjainak művei, Ghiberti, Quercia, Donatello és Michelangelo remekei nem maradhattak hatás nélkül egyetlen Rómában dolgozó magyar szobrászra sem. Múzeumok és kiállítások állandó látogatása rávezette a magyar művészeket új problémák meglátására és megoldására, az emlékszerű szoborművek alkotásainak új lehetőségeire. Ebben a körben élt Antal Károly. Nyitott szemmel és minden nagyszerű befogadására kész lélekkel járta Rómát és Itáliát, ami művészi igényességét még jobban erősítette. Hazatérése után kezdett csak igazán kiérlelődni benne az olasz év művészeti tanulsága. 1936-ban elnyerte a székesfőváros szobrászati díját és ugyanebben az évben vatikáni ösztöndíjjal újabb tanulmányutat tett Olaszországban. Róma kizárólagos varázsa eltűnt szelleméből, a többi városok, a kis helységek varázslata érintette, az egyéni művészet életképességét és egyedüli létrevalóságát érezhette, ami azután továbbvezette művészi pályáján. A hazatérése után elkészített ,,Julianus barát“ új korszakot nyitott művészetében. A kompozíció újszerűsége, az egyes alakok konstruktív szerkezete és összefogása, a részletek nagyvonalú és környezetbe illő kezelése, a néha indokoltan festői redőkezelés, az egész szoboralkotás bronzszerűsége avatják Budapest egyik legjobb köztéri szobrává. Miután felállították a Halászbástyán, megnyerte vele Budapest Székesfőváros Ferenc József-jubileumi szobrászati díját. Epa ANTAL KÁROLY: SZENT LÁSZLÓ: 238