Szociológia 1980

2. szám - Műhely - Tóth Pál Péter: A debreceni baloldali értelmiségi-ifjúsági csoport tevékenysége és szerkezetének néhány sajátossága. (1937 június — 1938 május)

bajtársi egyesületeknél tett látogatást és előadásában a kormányzó királlyá választásával kapcsolatos közjogi kérdéseket „világította” meg. Az estére tervezett tüntetést azonban Kémeri őrizetbe vételével és egyéb intézkedésekkel a rendőrség megakadályozta.24 A Turul a bajtársi egyesületek megalakulásának évfordulóit is erejének bizonyítására használta fel. December 5-én pl. a WBE megalakulásának 15. évfordulóján lampionos felvonulást rendeztek, 1938. február 10-én fényes külsőségek mellett pedig az Árpád Bajtársi Egyesület (ÁBE) 15 éves „komoly” munkáját ünnepelték. Az ÁBE tisztikarának — 1936 őszétől kifejtett — tevékenységét jól reprezentálta, hogy a jubileumi dísztábort Borbély Andor, a Virradat felelős szerkesztője üdvözölte. A nyílás szónok beszédében elégedetlenségét fejezte ki, minthogy az egyesület tagjai engedtek a „csábításnak” és a Márciusi Front mozgalomhoz csatlakoztak.2­5 A tanév során egyre több feszültség halmozódott fel az egyetem vezetése és a Turul között. A „sérelmeket” a Turul tüntetéssel próbálta orvosolni. 1938. február 16-án pl. a „katonás” rendben felvonuló bajtársakat a rendőrség akadályozta meg, hogy az egyetem elé vonuljanak, így csak kisebb csoportokban szállingózhattak be a díszudvarba, ahol a kerületi vezér ismertette a Turul panaszlistáját. A Turul kerületi vezérsége ugyanis sérelmesnek találta, hogy a rektor a Werbőczi új vezérét nem fogadta, hogy Kémeri Debrecenben tartózkodásakor három napra az ifjúsági egyesületek helyiségeit bezáratta, s hogy az ÁBE jubileumi ünnepségén nem jelent meg s nem járult hozzá, hogy az ünnepséget az egyetem díszudvarán rendezzék meg.26 Csikesz Sándor rektor még aznap nyolc pontban utasította vissza a vádakat. A megyei Vitézi Szék februári nemzetvédelmi helyzetjelentése a Turul és a rektor között kirobbant ellentétek okait az egyetemi tanárok politikai nézetei között meglévő különbségekre, ellentétekre vezette vissza, melynek centrumában a „szabadkőműves mentalitású” rektor és a keresztény — nemzeti gondolatok „harcos egyénisége”, Mitrovics Gyula professzor, Árpád magiszter között meglévő ellentét állt.2­7 Közben országos politikai botránnyá dagadt Huss Richárd pángermán agitációja. A sajtó már évek óta foglalkozott a debreceni professzor magyarellenes tevékenységével. Huss aktivitása Bleyer Jakab halála után fokozódott s a Volksdeutscher Kalender-ben, a Deutscher Volksbote-ben megjelent cikkek, valamint a Volksdeutsche Kameradschaft tevékenysége egyre több aggodalmat váltott ki. Január 23-án adták hírül az újságok, hogy Klein Antal, Bonyhád kisgazdapárti képviselője professzori esküjére figyelmeztette Husst, és tevékenységével kapcsolatban interpellációt nyújtott be. A Turul debreceni kerülete vezértanácsi táboron foglalkozott a kérdéssel és élesen elítélte Huss professzor pángermán agitációját. Állásfoglalásukat eljuttatták Hóman Bálinthoz és az egyetem rektorához, valamint a különböző diákszervezetekhez. A Turul vezetői saját szélsőjobboldali politikai törekvéseik alapján „elutasították” a német mintát, s úgy vélték, hogy a német rendszer szolgai másolása megalázó a Turul intranzigens tevékenységére. Ez az ellenzékiség természetesen nem jelentett fasizmusellenességet, csak a fasizmus sajátosan „magyar” formájának előtérbe állítását. Klein Antal a Huss ügyben február 16-án interpellált a parlamentben, melyre Hóman — a közben megindult fegyelmi vizsgálatra hivatkozva — kitérő választ adott. A Huss-ügyben végül is 1938 nyarán felmentő ítéletet hoztak. A döntést az Anschlusst követő új nemzetközi helyzettel hozták összefüggésbe s különösebb feszültség nélkül vették tudo­másul Debrecenben.2­8 252

Next