Szociológiai Szemle 9. (1999)

2. szám - Műhely - Molnár László—Skultéty László: Egy vita margójára, avagy mit is tudunk a romákról?

Molnár László-Skultéty László EGY VITA MARGÓJÁRA, AVAGY MIT IS TUDUNK A ROMÁKRÓL?1 1. Kikről is van szó? A hazai szociológus társadalomban igen éles (gyakran kibékíthetetlennek tűnő) viták (például Ladányi-Szelényi kontra Havas-Kemény-Kertesi vita a Kritikában) zajla­nak annak az „egyszerű” kérdésnek az eldöntésében, hogy ki tekinthető cigánynak. A kérdésre adandó válasz eldönti azt is, hogy hányan vannak azok, akik ebbe az etnikumba sorolódnak, s ezzel szociológiai jellemzőik is részben adottá válnak. Márpedig ennek politikai tartalmai is vannak (például támogatás­politika, de olyan távolinak tűnő kapcsolat is létezik, mint az EU-csatlakozás időpontja, hiszen addig ezt a „kérdést” megnyugtatóan rendezni kell). Bármely kutatás esetére igaz, hogy definiálni kell az alapsokaságot, mielőtt elemezzük. Ladányi János és Szelényi Iván ezért joggal állítja, hogy a definiálással gyakorlatilag önkényesen jelölünk ki vizs­gálandó csoportokat, hiszen nincs egzakt fogalom a kérdés eldöntésére, vagy ahogy a szerzők fogalmaznak „ezek tudományos igénnyel megválaszolhatatlan kérdések". A lehetséges definíciókat sorra véve több lehetőség is adódik a „cigány” fogal­mának meghatározására. Legkézenfekvőbb az önmeghatározás: aki magát cigánynak tartja, az az is. Ugyanakkor nem tévedünk nagyot akkor, ha azt állítjuk, hogy az önmagukat cigányként meghatározók számánál jóval nagyobb a cigány etnikumhoz tartozók száma, hiszen a társadalmi előítéletek miatt sokan (akik esetleg cigányként határoznák meg magukat) esetenként eltagadják etnikumukat. Ezért alakult ki az az empirikus szociológiai megközelítés, amely az önbesorolás mellett (sajnos gyakran helyette is) azt tekinti cigánynak, akit a környezete annak tart (főleg a külső jegyek vagy az életvitel alapján). Ezek a megközelítések a „környezet” fogalma alapján oszthatók csoportokba. Egyes vizsgálatok megelégszenek azzal, hogy a kérdező­biztos döntse el, az interjúalany cigány-e vagy sem. Más megközelítések bizonyos környezeti jellemzők (életvitel) alapján döntenek a besorolásról. Ez utóbbival azon­ban számos probléma adódik (például a szegény, többgyermekes családok az átla­gosnál nagyobb arányban lennének „cigányok”). További gondot okoz, hogy a ve­gyes családokat (különösen a gyermekeket) hová soroljuk, illetve azokat, akik már maguk is ilyen vegyes házasságból (kapcsolatból) származnak. Ezekben az esetek­ben a torzító hatás a különböző megközelítéseknél felerősödik. A következőkben a Szonda Ipsos Kft. 1997. novemberi közvélemény-kutatási adatai alapján járjuk körbe a kérdést. Tekintettel a besorolás problémáira a besorolá­sokban a kérdezőbiztosok lehetőséget kaptak arra, hogy három kategóriát állítsanak fel. Ezek: nem roma, roma, bizonytalan.­ A cikk alapjául szolgáló tanulmány Ladányi János PhD szemináriuma keretében készült.­­ Vannak olyan megközelítések is, amelyek a cigány-nem cigány klasszifikáció helyett a „holdudvar"-szerű besorolást alkalmazzák. Eszerint jelentős átmeneti csoportok léteznek, amelyek nem sorolhatók be egyértelműen dichotom kategóriába.

Next