Szociológiai Szemle 26. (2016)
2016 / 2. szám - TANULMÁNY - Kovai Cecília: A "magyar" hegemónia és a cigány stigmatizáció. A cigány-magyar különbségtétel hatása a cigány közegek szerveződésére
Kovár Cecília: A „magyar” hegemónia és a cigány stigmatizáció 91 tart fenn.2 A cigány-magyar különbségtétel pontosabb megértéséhez analógiaként a posztkolonializmus és az afroamerikai kisebbségi helyzetet feldolgozó irodalmat használom, a hasonlóságok mellett a különbségeket is hangsúlyozva. Állításom szerint a cigány-magyar különbségtétel hatalmi viszonyának legfőbb mozgatórugója az asszimilációs kényszer, amely folyamatosan rögzíti a cigányság stigmatizált jelentéseit - tanulmányomban e stigmatizáció miértjeit és működési módjait vizsgálom. Fő kérdésem, hogy az etnikai különbségétel e meghatározottságai hogyan hatnak a „cigány” közegek belső szerveződésére, a cigányság identifikációs lehetőségeire, az esetlegesen kialakuló érdekérvényesítő tevékenységek mozgástereire. Tanulmányomban azt is vizsgálom, hogyan válik a rokonsági hálózat e „cigány” közegek fő szerveződési formájává, hangsúlyozva, hogy ez nem pusztán valamiféle „kulturális sajátosságként” értelmezhető, hanem a cigány-magyar különbségtétel lokális működésének velejárója. A fentiekkel összefüggésben arra is rákérdezek, hogy a „cigányság” stigmatizált jelentése hogyan kényszeríti ki e stigmatizált közösségek folyamatos fragmentálódását, esetünkben többnyire a rokonsági hálózatokon keresztül. Tanulmányomban hangsúlyozom, hogy a stigmatizáció és a fragmentáció összefüggése nem cigányspecifikus jelenség, ugyanakkor úgy tűnik, e kettő együtt járásának következményei lehetnek a stigmatizált közösségek érdekvédelmi lehetőségeire. Egy paradigmatikus hely és a szélesebb strukturális kontextus Észak-Magyarország falvai, kisvárosai, ahol terepkutatásaimat végeztem, különös jelentőséggel bírnak a cigány tematika szempontjából. Egyfelől itt sűrűsödnek össze mindazok a problémák, feszültségek, amelyek e témához kapcsolódnak: szegénység, több évtizedes munkanélküliség, demográfiai változások, a cigány-magyar különbségtétel hierarchikus és kizáró viszonyai, valamint a szélsőjobboldali politikai erők előretörése. Másfelől ezeken a társadalmi színtereken kitermelődött jelentések komoly erővel befolyásolják a cigány tematika alakulását a közbeszédben: a többség percepciójában a cigányság összekapcsolódik a térvesztéssel, a biztonságérzet hiányával; a „cigány” mint a segélyezés és az informális gazdaság „legfőbb problémája” jelenik meg; valamint általánosságban jellemző az a tendencia, hogy a társadalmi problémák, a közéletet izgató kérdések a cigány tematika által beszélődnek el. E régió falvai tehát a cigány tematika fontos szimbolikus helyei, legalábbis azzá váltak mind a közbeszéd, mind pedig a kutatók fokozott érdeklődése nyomán. Több könyv és doktori értekezés foglalkozik a régió helyzetével, és mivel többnyire a cigány problematikával összefüggésben teszik ezt, e két jelenség átfedésbe került egymással (Durst 2004; Virág 2011; Ladányi 2004; Kóczé 2010). Az általam vizsgált falvak jellemezően olyan színterek, ahol ugyan a „magyar" pozíció diszkurzív és gazdasági hegemóniája - habár a strukturális átalakulások következtében (demográfiai átalakulások, szelektív mobilitás, iskolai „spontán szegregáció") - számos ponton megkérdőjeleződik, még mindig meghatározó a cigány-magyar különbségtétel működésében.