MTA Tagajánlások, 1889
TAGAJÁNLÁSOK 1889-ben. Az I. osztály részéről. l. MIKSZÁTH KÁLMÁN országgyűlési képviselőt levelező tagot ajánlja Szász Károly rendes tag. Van szerencsém Mikszáth Kálmánt levelező tagot ajánlani az Akadémia I. osztályába. Mikszáth az érzelmes és egyszersmind humoros, az elmés s egyszersmind komoly, a megkapó s egyszersmind megható kisebb elbeszélések, a faj- és genre kép, a kiválóan úgynevezett «rajz» — e mai napság egyik legfelkapottabb műfaj terén, mondhatni páratlanul, legalább senki által felül nem múlva, áll irodalmunkban. Senki köztünk a falu népét, a kisebb nemességet, a vármegye tekintetes urait, a régi táblabirót és a modern gentryt — annyira meg nem figyelte, mindeniknek sajátságát oly élesen el nem leste s oly igazán és élethíven nem rajzolja, mint ő. S a «Tisztelt Ház»-ról annyi eleven fotográfiát, egyes alakokban s csoportozatokban, nem rajzolt — közel sem. Kis elbeszélései s rajzai igazság, bensőség, az előadás melege, életteljessége, zamatos magyarossága, tőrül metszett eredetisége által , a Jókai régibb novellái s életképei bájával és erejével versenyeznek , a mivel sok van mondva. Az amerikai Bret Hartehoz sokban hasonló, s abban is , hogy nagyobb alkotásban, pl. a regényben, ahol a compositió egységével s a jellemek következetes fejlesztésével kellene hatni, nem biz oly sikert mutatni fel, mint ahol egy helyzetet, vagy alakot, egynéhány élethű és erőteljes vonással kell — félreismerhetetlenül s egyúttal kitörülhetetlenül is papírra vetni s lelkünkbe nyomni. Ez csaknem kivétel nélkül sikerül neki, legyen tárgya egy kis adomaszerű történetke, vagy egy mélyebb kedélyi mozzanat, a humor sirva-kaczagtató — sőt a tragikum mélyen megrázó színezetéig. Mikszáth irodalmi működésének egyik kiváló tulajdona , kimeríthetetlennek látszó termékenysége. Sikerült rajzai százakra mennek. «A jó palócsok» (rajzok) s a «Tót atyafiak» (elbeszélések) — ez első művei, melyekkel először feltűnt s egyszerre meghódította, úgyszólván ostrommal vette be, a magyar olvasó közönséget ; a «Nemzetes uraimék» (regény) és a «Tekintetes vármegye» (elbeszélések) ismét: a «Késsek regényei» és a «Lohinai fű», nagyobb elbeszélés, melyek minden lapja a nép és az urak, a parasztok és a középnemesség hű karczolataival van telerajzolva: végre a «Tisztelt Ház», a clubb és folyosó, a pártok és a szónokok, a parlament s azonkívül tevékenységüknek, ép oly elmés, mint igaz képét feltüntető tárcza-csevegések : mindez együtt adja nekünk a magyar Bret Harte képét Mikszáth Kálmánban.