MTA Tagajánlások, 1889

TAGAJÁNLÁSOK 1889-ben. Az I. osztály részéről. l. MIKSZÁTH KÁLMÁN­ országgyűlési képviselőt levelező tagot ajánlja Szász Károly rendes tag. Van szerencsém Mikszáth Kálmánt levelező tagot ajánlani az Akadémia I. osztályába. Mikszáth az érzelmes és egyszersmind humoros, az elmés s egyszersmind komoly, a megkapó s egyszersmind megható kisebb elbeszélések, a faj- és genre kép, a kiválóan úgynevezett «rajz» — e mai napság egyik legfelkapottabb műfaj terén, mondhatni páratlanul, legalább senki által felül nem múlva, áll irodalmunk­ban. Senki köztünk a falu népét, a kisebb nemességet, a vármegye tekintetes urait, a régi táblabirót és a modern gentryt — annyira meg nem figyelte, mindeniknek sajátságát oly élesen el nem leste s oly igazán és élethíven nem rajzolja, mint ő. S a «Tisztelt Ház»-ról annyi eleven fotográfiát, egyes alakokban s csoportozatokban, nem rajzolt — közel sem. Kis elbeszélései s rajzai igazság, bensőség, az előadás melege, életteljessége, zamatos magyarossága, tőrül metszett eredetisége által , a Jókai régibb novellái s életképei bájával és erejével versenyeznek , a mivel sok van mondva. Az amerikai Bret Hartehoz sokban hasonló, s abban is , hogy nagyobb alkotásban, pl. a regényben, a­hol a compositió egységével s a jellemek következetes fejlesztésével kellene hatni, nem biz oly sikert mutatni fel, mint a­hol egy helyzetet, vagy alakot, egynéhány élethű és erőteljes vonással kell — félreismerhetetlenül s egyúttal ki­­törülhetetlenül is papírra vetni s lelkünkbe nyomni. Ez csaknem kivétel nélkül sikerül neki, legyen tárgya egy kis adomaszerű történetke, vagy egy mélyebb kedélyi mozzanat, a humor sirva-kaczagtató — sőt a tragikum mélyen megrázó színezetéig. Mikszáth irodalmi működésének egyik kiváló tulajdona , kimeríthetetlennek látszó termékenysége. Sikerült rajzai százakra mennek. «A jó palócsok» (rajzok) s a «Tót atyafiak» (elbeszélések) — ez első művei, melyekkel először feltűnt s egy­szerre meghódította, úgyszólván ostrommal vette be, a magyar olvasó közönséget ; a «Nemzetes uraimék» (regény) és a «Tekintetes vármegye» (elbeszélések) ismét: a «Késsek regényei» és a «Lohinai fű», nagyobb elbeszélés, melyek minden lapja a nép és az urak, a parasztok és a középnemesség hű karczolataival van telerajzolva: végre a «Tisztelt Ház», a clubb és folyosó, a pártok és a szónokok, a parlament s azonkívül tevékenységüknek, ép oly elmés, mint igaz képét feltüntető tárcza-csevegések : mind­ez együtt adja nekünk a magyar Bret Harte képét Mikszáth Kálmánban.

Next