Tanulmányok a neveléstudomány köréből 1962

Jáki László: Pedagógiai bibliográfiai irodalom

PEDAGÓGIAI BIBLIOGRÁFIAI IRODALOM A neveléstudományi kutatások előtt álló feladatok messze­menően indokolttá teszik, hogy fokozott figyelmet fordítsunk azokra a segédeszközökre, amelyek megkönnyítik munkánkat, s ezzel lehetőséget teremtenek a tartalmi kérdésekkel való elmé­lyültebb foglalkozásra. Ilyen segédeszköze valamennyi tudo­mánynak a bibliográfia, amely a szakirodalom fejlődésével pár­huzamosan fokozódó szerepet tölt be a kutatómunkában. Az irodalom növekedésével ugyancsak párhuzamosan nő az egyes szakterületek kutatóinak felelőssége, hogy a maguk területén minden olyan fontosabb eredményről tájékozódjanak, amely a világ különböző részein megszületett. Ilyen irányú igényt azon­ban természetesen csak akkor támaszthatunk kutatóinkkal szem­ben, ha biztosítjuk azokat a bibliográfiákat, amelyek megkönnyí­tik az egyes szakterületek rendszeres áttekintését, ezek figyelem­mel kísérését. A tájékoztatásnak ez a módja rendkívül munka­igényessége mellett is gazdaságos, hiszen bőven megtérül, ha az egyes kutatások szervesen egymásra épülnek, s ha a kutatók nem fordítanak hosszú és drága időt arra, hogy olyasmit fedez­zenek fel, amit mások már régen megtettek. Az is a „megtérülést” szolgálja, ha a kisszámú tudományos kutatógárda nem kény­szerül felesleges keresgéléssel tölteni idejét, hanem a rendel­kezésre álló időt valóban tudományos feladatok megoldásával töltheti. A bibliográfusok nem a kutató kényelmét, luxusát szolgálják, hanem annak reményében vállalják a keresést és a kutatást, hogy munkájukkal a tartalmi kérdésekben való fokozottabb elmélyülést biztosíthatják, s így ha nem is köz­vetlenül, de közvetve maguk is hozzájárulnak aktuális tudo­mányos kérdések megoldásához. A bibliográfia tehát semmi esetre sem az aktuális tudománypolitikai kérdésektől való elfordulást jelenti, hanem ellenkezőleg azok megoldásának megkönnyítését.

Next