Társadalomkutatás 1985 - A MTA Gazdaság- És Jogtudományok Osztályának folyóirata

1985 / 2. sz. - Tanulmányok - Ágh Attila: A politikai konfliktusok elméletéhez

ÁGH ATTILA A POLITIKAI KONFLIKTUSOK ELMÉLETÉHEZ A nyugati szakirodalom jórészt egyetért abban, hogy a társadalmi konfliktusok vizsgálatának problematikája Marx­tól származik. Szerzője válogatja, hogy Marxot ille­tően ki mennyi kritikát visz bele az elismerésbe az osztályszempontok dominanciája miatt, de a marxizmus történetét illetően egyöntetűen hangzik fel az elmarasztalás: a konfliktus problematikája nemcsak „elszegényedett" a marxizmusban az elemi osz­tályviszonyok ütközésére redukálás következtében, hanem szinte el is tűnt a marxiz­musból.1 A kritika jogosultságát nehéz elvitatni, e tekintetben sem sáfárkodtunk elég gondosan a marxi örökséggel, s manapság az a helyzet állt elő, hogy tanulnunk kell a nyugati konfliktuselméletektől.2 A belső-társadalmi és külső-nemzetközi konfliktusok tanulmányozása igen fontos a szociológia, a közgazdaságtan és a pszichológia, de leg­inkább a nálunk most formálódó politológia számára, amelynek a konfliktus nemcsak alapkategóriája, hanem az érdekek egyeztetése és ütközése, artikulációja és aggregálása problematikája révén valósággal a politikaelmélet sajátos gondolkodásmódját, forma­nyelvét is jelenti, amely azt a többi társadalomtudománytól markánsan megkülönböz­teti. Ebből a politikaelméleti szempontból kívánjuk a továbbiakban felvázolni a konf­liktusok problematikáját, némi kitekintéssel a nemzetközi konfliktusok elméletére is, amely azonban sajátosságai révén önálló tárgyalást igényel. A nyolcvanas évek köze­pén — mondhatnánk, sajnos — aligha kell hangsúlyozni a konfliktusok keletkezése, le­futása és feloldása kérdésének elméleti fontosságát és gyakorlati irányultságát. I. Az „általános konfliktuselmélet" délibábja A konfliktusok beható tanulmányozása valószínűleg a pszichológiában kezdő­dött meg.­ Feltehetően a politológiában való elterjedéséhez nagyban hozzájárult a be­­haviorizmus behatolása is az angolszász politológiába, s a konfliktuselmélet többé-ke­­vésbé párhuzamosan alakult ki és fejlődött a politológiában és szociológiában.­ A má­sodik világháború utáni angolszász tudományosság nem a „nagy elmélet" után kiáltott, hanem formalizálható általánosságok után, így, amint csatlakozott a többi társadalom­­tudomány „konfliktus-igényéhez" a közgazdaságtan is a maga formalizált aparátusával, 19

Next