Településtudományi Közlemények 8. (1956)

Laboda Zsigmond - Major Jenő: Egy Duna menti falu településtudományi vizsgálata

1851-ben 60 ilyen nevű család volt és 5 Tóth nevű család hadszerűen egymás melletti telkeken élt, amelyek eredetileg egy telket alkothattak.­ A közök kialakulását Győrffy István »­Hajdúbö­szörmény települése« c. munkájában így magya­rázta: »A köz eredetileg a városból kivezető utak közeit jelenthette, mely kezdetben puszta térség volt. Ezen foglalt helyet egy vagy több család gaz­dasága, s kerti telkeiket szintén köznek nevezett utcaszerű hézagok választották el egymástól. A tel­kek a folytonos foglalás miatt a közöket lassan­ként utcákká szorították... A község utcatömbjei a birtokosok szaporodásával egyre jobban felparcel­­lázódtak, úgyannyira, hogy némely teleknek már nem jutott utcai front. Az ilyenhez kezdetben a * más telkén át jártak be. Ezek a bejárók lassanként zugokká, zsákutcákká alakultak. A zugok egy ré­sze kitörés folytán idővel közzé, utcává lett, de leg­nagyobb részük zug maradt továbbra is, sőt a tel­kek további osztódásával még el is ágazott, úgy­hogy az ősi telektömbök belsejében valóságos labi­rintusok támadtak. A telektömbök zugjai a lakos­ság szaporodása és a telkek további osztódása kö­vetkeztében folyton terjednek, mert a telkek fel­kerítése miatt ma már nem lehet telekről telekre közlekedni.. .«z Úszódnak a legtipikusabb zegzugos része a Fa­ragó köz körül volt. Az 1860-as térképen jól lát­ható az a labirintus, ami itt — az eredetileg szalag­szerű telkek feldarabolódása következtében — létre­jött. Úszódon is mindenütt kimutatható a közöknek a szállásokkal, kertekkel való eredeti összefüggése. A F­aragó köz tömbjét feltáró zegzugok rendszeré­ben az a sajátságos, hogy a Főutca felől egyetlen egy sem nyúlt be a telekek közé, ellenben annál bonyolultabb labirintust képeztek a marhaállás felől. Szinte csápszerűen ágaztak innen szét, nyúl­tak el az egyes telkekhez, ami főként azzal hozható összefüggésbe, hogy az itteni szállásokból az állato­kat errefelé engedték ki a legelőre. A falunak ez az egykori gazdasági viszonyaival teljesen összhangban levő szerkezete bizonyos egyes részeken radikális­­ átalakuláson ment ke­resztül a múlt század közepe óta. A legnagyobb változás éppen a Faragó köz tömbjében történt, amelyet 1863-ban egy tűzvész teljesen elhamvasz­tott. A tűzvész után a zugok eddigi rendszere meg­szűnt, a tömböt teljesen szabályos utcahálózattal nyitották fel. A rendezés jelentőségét az mutatja legjobban, hogy az addigi 91 telek helyett ekkor csak 49 telket alakítottak. A rendezett terület 5,79 ha nagyságú, egy telek átlagos mérete tehát a ren­dezés előtt 636 m­ (176 öl) volt, a rendezés után pedig 1180 m2 (330 öl), a laksűrűség tehát kb. a ko­rábbi felére csökkent. Bizonyos fokig úgy foghatjuk fel a rendezést, mint a lakosság ítéletét a régi tele­pülési rendet illetően. Az aszódiak bátran levonták a kétbeltelkes rendszer megszűnésének következ­ményeit, amikor az új rendezési tervet elfogadták. Mindez felkelti az érdeklődést a rendezés háttere iránt. Sajnos, erre vonatkozóan nem találtunk köz­vetlen adatokat. Közvetve azonban elég biztosan megrajzolhatjuk ezt a hátteret. A legfőbb tényező­nek azokat a határrendezési munkálatokat kell tekintenünk, amelyek — az 1848-as jobbágyfelsza­badítás következményeként — éppen ebben az idő­ben folytak Úszódon. A volt földesúr és a jobbágyok közti úrbéri egyezség 1856-ban jött létre. 1858 feb­ruárjában kezdte sürgetni a kalocsai szolgabírói hi­vatal a tagosítást. A falu ekkor még hallani sem Úszód úthálózata 1860 körül OUHADAtAJ (itt Úszód jelenlegi úthálózata * A .Tóth név arra utal. h°gy őseik Szlavóniából (Tótországból) menekült magyarok lehettek (Tálasi István egy. tanár közlése). 9 Győrffy István: Magyar föld — magyar nép. 204. 1. 62

Next