Településtudományi Közlemények 8. (1956)
Laboda Zsigmond - Major Jenő: Egy Duna menti falu településtudományi vizsgálata
1851-ben 60 ilyen nevű család volt és 5 Tóth nevű család hadszerűen egymás melletti telkeken élt, amelyek eredetileg egy telket alkothattak. A közök kialakulását Győrffy István »Hajdúböszörmény települése« c. munkájában így magyarázta: »A köz eredetileg a városból kivezető utak közeit jelenthette, mely kezdetben puszta térség volt. Ezen foglalt helyet egy vagy több család gazdasága, s kerti telkeiket szintén köznek nevezett utcaszerű hézagok választották el egymástól. A telkek a folytonos foglalás miatt a közöket lassanként utcákká szorították... A község utcatömbjei a birtokosok szaporodásával egyre jobban felparcellázódtak, úgyannyira, hogy némely teleknek már nem jutott utcai front. Az ilyenhez kezdetben a * más telkén át jártak be. Ezek a bejárók lassanként zugokká, zsákutcákká alakultak. A zugok egy része kitörés folytán idővel közzé, utcává lett, de legnagyobb részük zug maradt továbbra is, sőt a telkek további osztódásával még el is ágazott, úgyhogy az ősi telektömbök belsejében valóságos labirintusok támadtak. A telektömbök zugjai a lakosság szaporodása és a telkek további osztódása következtében folyton terjednek, mert a telkek felkerítése miatt ma már nem lehet telekről telekre közlekedni.. .«z Úszódnak a legtipikusabb zegzugos része a Faragó köz körül volt. Az 1860-as térképen jól látható az a labirintus, ami itt — az eredetileg szalagszerű telkek feldarabolódása következtében — létrejött. Úszódon is mindenütt kimutatható a közöknek a szállásokkal, kertekkel való eredeti összefüggése. A Faragó köz tömbjét feltáró zegzugok rendszerében az a sajátságos, hogy a Főutca felől egyetlen egy sem nyúlt be a telekek közé, ellenben annál bonyolultabb labirintust képeztek a marhaállás felől. Szinte csápszerűen ágaztak innen szét, nyúltak el az egyes telkekhez, ami főként azzal hozható összefüggésbe, hogy az itteni szállásokból az állatokat errefelé engedték ki a legelőre. A falunak ez az egykori gazdasági viszonyaival teljesen összhangban levő szerkezete bizonyos egyes részeken radikális átalakuláson ment keresztül a múlt század közepe óta. A legnagyobb változás éppen a Faragó köz tömbjében történt, amelyet 1863-ban egy tűzvész teljesen elhamvasztott. A tűzvész után a zugok eddigi rendszere megszűnt, a tömböt teljesen szabályos utcahálózattal nyitották fel. A rendezés jelentőségét az mutatja legjobban, hogy az addigi 91 telek helyett ekkor csak 49 telket alakítottak. A rendezett terület 5,79 ha nagyságú, egy telek átlagos mérete tehát a rendezés előtt 636 m (176 öl) volt, a rendezés után pedig 1180 m2 (330 öl), a laksűrűség tehát kb. a korábbi felére csökkent. Bizonyos fokig úgy foghatjuk fel a rendezést, mint a lakosság ítéletét a régi települési rendet illetően. Az aszódiak bátran levonták a kétbeltelkes rendszer megszűnésének következményeit, amikor az új rendezési tervet elfogadták. Mindez felkelti az érdeklődést a rendezés háttere iránt. Sajnos, erre vonatkozóan nem találtunk közvetlen adatokat. Közvetve azonban elég biztosan megrajzolhatjuk ezt a hátteret. A legfőbb tényezőnek azokat a határrendezési munkálatokat kell tekintenünk, amelyek — az 1848-as jobbágyfelszabadítás következményeként — éppen ebben az időben folytak Úszódon. A volt földesúr és a jobbágyok közti úrbéri egyezség 1856-ban jött létre. 1858 februárjában kezdte sürgetni a kalocsai szolgabírói hivatal a tagosítást. A falu ekkor még hallani sem Úszód úthálózata 1860 körül OUHADAtAJ (itt Úszód jelenlegi úthálózata * A .Tóth név arra utal. h°gy őseik Szlavóniából (Tótországból) menekült magyarok lehettek (Tálasi István egy. tanár közlése). 9 Győrffy István: Magyar föld — magyar nép. 204. 1. 62