Térképészeti Közlöny 1. (1930-1932)

1932 / 4. szám - Tanulmányok - Faller Jenő: Adatok Mikoviny Sámuel udvari-kamarai mérnök és építész életéhez

256 TANULMÁNYOK hatalmas mérnöki felkészültségét uralkodóink is szívesen vették igénybe. Sokoldalú munkásságát távolról se meríthettem ki, mert alapjában véve nehéz megmondani, miben volt kiválóbb, hisz egyforma zsenia­litással dolgozott a földmérés, út- és vízépítés, gépészet és építészet terén, nem is szólva pompás térképeiről, rézmetszeteiről, irodalmi munkásságáról s hazánk római emlékeiről és várairól készített értékes fölvételeiről. Vármegyéinkről rajzolt térképei, melyek nagyrészt Bél Mátyás Notitia Hungáriáé című hatalmas földrajzi munkáját díszítik, korszak- alkotók s a magyar térképírás történetében határvonalat jelentenek. Mikoviny volt az első magyar kartográfus, ki önálló csillagászati meg­figyelések és komoly mérések alapján szerkesztette meg mappáit s azoknak műszaki kidolgozását irodalmilag ismertette. Sokhelyütt mint kiváló út- és hídépítővel találkozunk s bár erre vonatkozólag biztos adatot nem találtam, úgy tudom, a Selmecbánya—lévai nehéz hegyiutat is ő építette s azonkívül valószínűleg több határmenti utunk is az ő emlékét őrzi. Mint vízépítőnek neve a Selmecbányái erővízgazdaság megépítésével maradt örökéletü s európai hírű, nem is szólva a tata—almásfüzitői hatalmas mocsarak lecsapolásáról. A gépi technika terén nagy munkatársával, Hell József Károly főgépmesterrel együtt konstruálták meg az első vízoszlopos vízemelő és váltóvizi- kerekü szállító gépet, új lendületet adva a Selmecbányái arany-ezüst bányászatnak, melynek technikai nehézségei az 1730—40-es években már-már leküzdhetetlennek látszottak. 1749, április 13.-án az ő tervei szerint kezdik a budai királyi palota építését s mint udvari építész szerepel. Hazánk elpusztult ódon várainak, valamint római korbeli építészeti emlékeinek pontos méréseken alapuló rajzai a bécsi s hazai levéltárainkban porlanak egy fáradhatatlan, zseniális munkásélet ered­ményeként. Életének utolsó szakasza csaknem teljesen ismeretlen s halálával rengeteg kiadatlan munkája kallódott el, de a ránk maradt is elég, hogy helyét legnagyobbjaink közt jelöljük ki. Mert ma, amikor csak­nem mindenünket elrabolták, hatványozottan fontos, hogy megbecsüljük az elrabolhatatlan múlt kulturemlékeit és értékeit. * * * Mikoviny Sámuel udvari kamarai mérnök és építész a berlini királyi tudományos akadémia tagja, a nógrádmegyei Abelfalván5 született 1700-ban, hol atyja, Mikoviny Sámuel evangélikus lelkész volt. A gácsi járáshoz tartozó kisközség, mely valamikor (1641-ben) Somoskő várához tartozott s így a Losonczy, Balassa és Forgách családok birtoka volt, 1693-ban választotta meg papjának Mikoviny 5) Régiesen Abelovának és Abellehotának is mondják.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék