Térképészeti Közlöny 1. (1930-1932)
1932 / 4. szám - Tanulmányok - Faller Jenő: Adatok Mikoviny Sámuel udvari-kamarai mérnök és építész életéhez
258 TANULMÁNYOK hamar új atmoszférát teremtett s a tespedésbe süllyedt és százados zivataroktól rombadöntött várost kiemelte romjaiból, újjáalkotta s életet öntött a kihaló város minden részébe.12 Esterházy gróf, tatai birtokát rendezendő, első kimagasló nagy munkája a tatai Nagytó s ezzel kapcsolatban a tatavidéki vizek szabályozása volt. E célból már 1727-ben magával hozta Mikoviny Sámuelt, a már külföldön ismert mérnököt. Hogy mily mérnöki múlt állt ekkor a 27 éves Mikoviny mögött, aminek alapján Esterházy József gróf tatai udvarába rendelte, ki korának legzseniálisabb technikusaival és építészeivel vétette magát körül,13 egyelőre tisztázatlan. De valószínűnek tartom, hogy az állandóan idegenben tartózkodó Esterházy gróf külföldön ismerkedett meg Mikovinyvel s ott szerzett meggyőződést mérnöki képességeiről. A forrásokkal és az Általérrel táplált tatai Nagytó ugyanis már évszázadok óta hazánk egyik legpompásabb halastava volt, melynek halbősége s varázslatosan lebilincselő környéke vonzotta Tatára Zsigmondot és Mátyás királyt. Ottartózkodásuk jelenti Tata fénykorát,14 melynek letüntével úgy a királyi vár, mint a Nagytó is rendkívül elhanyagolódott. A régi királyi birtok igen lezüllött viszonyok között került Esterházy József gróf kezére, ki fölismerve a tó gazdasági jelentőségét, azt Mikoviny Sámuel tervei szerint szabályoztatta Böhm Ferenc 15 udvari mérnökével. A ma 600 holdat kitevő tavat Mikoviny egy főgát, illetve fenékzúgó megépítésével szorította mederbe, miáltal megszabta Tata-Tóváros jelenlegi képét. A Nagytó szabályozása után rövidesen a tóvárosi Cseketavat szorította mederbe, egységes vezetést szabva Tata-Tóváros rendkívül bonyolult forrás- és vízrendszerének. 1728-ban kezdi meg országos méréseit s 1730-ban részben Tatán, részben Pozsonyban, részben a Felvidéken találjuk s nagyrészt csillagászati megfigyelésekkel és helymeghatározásokkal foglalkozik. Mint tudjuk, ez időben határozta el III. Károly Magyarország történeti földrajzának, a Notitia Hungáriáé Novae Historica-Geographica meg 12) Lásd Rédey Miklós: Tata története. 13) A Tata történetében mindenkor kimagasló Esterházy József gróf udvarában találjuk Mikoviny mellett Böhm Ferencet, a Sárvíz-csatorna jeles építőjét, továbbá fellenthali Fellner Jakabot, a kiváló műépítészt, ki a magyar barokkrokokó építészeti stílusnak legnagyobb reprezentánsa s az egri érseki líceum, a veszprémi püspöki lak, a pápai és tatai róm. kath. templomok építője. Mellettük meg kell még emlékeznünk galanthai Balogh Ferencről, a hitbizomány kitűnő jószágkormányzójáról, továbbá a már később, (1765-ben) megjelent Duny Domokosról, a 18. század nagy keramikusáról, hogy Esterházy gróf udvarának képe teljes legyen. 14) Wenzel Gusztáv: Tata fénykora. 1879. 15) Böhm Ferenc, gróf Esterházy József nagynevű udvari mérnöke méltó munkatársa volt Mikovinynek. A Sárviz-csatorna 1779-ben az ő tervei és vezetése alatt épült, az ő nevéhez fűződik — gróf Esterházy Károly püspök megbízásából — a pápai mocsaras halastó lecsapolása is, 1771-ben. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon, 1929.