Térképészeti Közlöny 1. (1930-1932)

1932 / 4. szám - Tanulmányok - Faller Jenő: Adatok Mikoviny Sámuel udvari-kamarai mérnök és építész életéhez

258 TANULMÁNYOK hamar új atmoszférát teremtett s a tespedésbe süllyedt és százados zivataroktól rombadöntött várost kiemelte romjaiból, újjáalkotta s életet öntött a kihaló város minden részébe.12 Esterházy gróf, tatai birtokát rendezendő, első kimagasló nagy mun­kája a tatai Nagytó s ezzel kapcsolatban a tatavidéki vizek szabályo­zása volt. E célból már 1727-ben magával hozta Mikoviny Sámuelt, a már külföldön ismert mérnököt. Hogy mily mérnöki múlt állt ekkor a 27 éves Mikoviny mögött, aminek alapján Esterházy József gróf tatai udvarába rendelte, ki korának legzseniálisabb technikusaival és építészeivel vétette magát körül,13 egyelőre tisztázatlan. De való­színűnek tartom, hogy az állandóan idegenben tartózkodó Esterházy gróf külföldön ismerkedett meg Mikovinyvel s ott szerzett meg­győződést mérnöki képességeiről. A forrásokkal és az Általérrel táplált tatai Nagytó ugyanis már évszázadok óta hazánk egyik legpompásabb halastava volt, melynek halbősége s varázslatosan lebilincselő környéke vonzotta Tatára Zsigmondot és Mátyás királyt. Ottartózkodásuk jelenti Tata fénykorát,14 melynek letüntével úgy a királyi vár, mint a Nagytó is rendkívül elhanyagolódott. A régi királyi birtok igen lezüllött viszonyok között került Esterházy József gróf kezére, ki fölismerve a tó gazdasági jelentőségét, azt Mikoviny Sámuel tervei szerint szabályoztatta Böhm Ferenc 15 udvari mérnökével. A ma 600 holdat kitevő tavat Mikoviny egy főgát, illetve fenékzúgó megépítésével szorította mederbe, miáltal megszabta Tata-Tóváros jelenlegi képét. A Nagytó szabályozása után rövidesen a tóvárosi Cseketavat szorította mederbe, egységes vezetést szabva Tata-Tóváros rendkívül bonyolult forrás- és vízrendszerének. 1728-ban kezdi meg országos méréseit s 1730-ban részben Tatán, részben Pozsonyban, részben a Felvidéken találjuk s nagyrészt csilla­gászati megfigyelésekkel és helymeghatározásokkal foglalkozik. Mint tudjuk, ez időben határozta el III. Károly Magyarország történeti földrajzának, a Notitia Hungáriáé Novae Historica-Geographica meg­ 12) Lásd Rédey Miklós: Tata története. 13) A Tata történetében mindenkor kimagasló Esterházy József gróf udva­rában találjuk Mikoviny mellett Böhm Ferencet, a Sárvíz-csatorna jeles építőjét, továbbá fellenthali Fellner Jakabot, a kiváló műépítészt, ki a magyar barokk­­rokokó építészeti stílusnak legnagyobb reprezentánsa s az egri érseki líceum, a veszprémi püspöki lak, a pápai és tatai róm. kath. templomok építője. Mellettük meg kell még emlékeznünk galanthai Balogh Ferencről, a hitbizomány kitűnő jószágkormányzójáról, továbbá a már később, (1765-ben) megjelent Duny Domokosról, a 18. század nagy keramikusáról, hogy Esterházy gróf udvarának képe teljes legyen. 14) Wenzel Gusztáv: Tata fénykora. 1879. 15) Böhm Ferenc, gróf Esterházy József nagynevű udvari mérnöke méltó munkatársa volt Mikovinynek. A Sárviz-csatorna 1779-ben az ő tervei és vezetése alatt épült, az ő nevéhez fűződik — gróf Esterházy Károly püspök megbízásából — a pápai mocsaras halastó lecsapolása is, 1771-ben. Dr. Schmidt Elek: A víz­szabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon, 1929.

Next