Térképészeti Közlöny 1. (1930-1932)
1932 / 4. szám - Tanulmányok - Faller Jenő: Adatok Mikoviny Sámuel udvari-kamarai mérnök és építész életéhez
ADATOK MIKOVINY SÁMUEL ÉLETÉHEZ 261 mérnök és vízépítő Cassini, az angol Nordwoods és a holland Snellius műveit, melyek már pontos csillagászati és geometriai mérések alapján készültek. Egyébként, nagyságának tudatában, lesújtó kritikát gyakorol elődeiről, „akiket inkább a haszon, mintsem a tudomány szeretete sarkal, akik a geográfus elnevezéssel kérkednek, maguknak az elismerést, amit saját érdemükkel elérni nem tudnak, a köztekintélytől követelik és a tömeg tetszését néha el is nyerik. Általában merész hazugoknak nevezi őket, kik munkájukat gigászinak tartják. Térképei s a nevesebb városokról készített rajzai, melyek nagyrészt Bél Mátyás Notitia Hungáriáé mellékletei gyanánt jelentek meg (1735—1742) hatalmas műszaki és rajzkészségről tesznek tanúságot s készítésüknél úgy a mértani méréseket, mint a csillagászati megfigyeléseket is tekintetbe véve, az általa legtökéletesebbnek tartott módokat alkalmazta. Térképezésének alapelveit egyébként a Notitia Hungáriáé I—III. kötetéhez írott tanulmányaiban és az Epistolában találjuk lefektetve s azoknak lényegét a következőkben foglalhatjuk össze. Csillagászati megfigyelésekkel és geometriai mérésekkel (háromszögeléssel) határozta meg mindenekelőtt is a térképezett helyek földrajzi összrendezőit. Evégett állandó csillagászati és magassági megfigyeléseket'21 illetve számításokat eszközölt nagyrészt Pozsonyban. Térképeit csaknem kivétel nélkül az általa meghatározott s a pozsonyi vár egyik tornyán át megvont első magyar kezdő meridiánra vonatkoztatja. E megállapítását összeveti a párisi, nürnbergi, bonni, berlini, bécsi és pétervári délkörökkel, hogy a viszonylagos hosszkülönbségeket is meghatározhassa. Térképei eszerint csillagászati méréseken alapulnak, de saját szavai szerint, figyelembe vette a mértani, mágneses és víztani szempontokat is.24 Munkáiban egyébként állandóan hangoztatja, mennyire fontos volna, hogy a csillagászok és földmérők végre egy közös meridián vonalat fogadnának el kiinduló pontul. Mérőműszerül Mikoviny a háromlábú radius quadranst, továbbá a libellát, a dioptrát, a limbust és a tubus astronomicust használta. A csillagászati alap pontosságát 10 pontban foglalja össze. A szélesség és hosszúság meghatározásánál felhasználja a meglévő méréseket, de nem elégszik meg velük, hanem még több mérést kíván végezni, hogy több csillagászatilag meghatározott pontja legyen. A geometriai alapot csillagászati megfigyelései kiegészítéséül, tehát alappontok meghatározására alkalmazta oly módon, hogy a háromszögelésből számított távolságot a kezdő pont délkörére, illetve szélességi körére vetítette s e redukált hosszakból a keresett pont földrajzi összrendezőit számította ki. A magnetikai alapnál tulajdon 21) Horamji: Memoria Hungarorum (p. 612.). 24) Lásd S. Mikoviny: De Mappis suis.