Térképészeti Közlöny 1. (1930-1932)

1932 / 4. szám - Tanulmányok - Faller Jenő: Adatok Mikoviny Sámuel udvari-kamarai mérnök és építész életéhez

ADATOK MIKOVINY SÁMUEL UDVARI-KAMARAI MÉRNÖK ÉS ÉPÍTÉSZ ÉLETÉHEZ. Irta: FALLER JENŐ. * Mikoviny Sámuel-ről szóló kis tanulmányom — mint címe is mutatja — nem készült önálló monográfiának, hisz hézagosságánál s kereteinél fogva sem meríti ki azt a nagy stúdiumot igénylő s csak­nem az egész 18. század technikai életét felölelő munkakört, mit Mikoviny életének és grandiózus alkotásainak érdemszerü méltatása elengedhetetlenül megkíván. Tanulmányom inkább folytatása és talán kibővítése óhajt lenni Dr. Irmédi-Molnár László „Mikoviny térképfelvételi módszere“ című s Közlönyünk I. köt. 1—2. füzetében megjelent cikkének. Szinte érthetetlen az a mostohaság, amivel irodalmunk Mikovinyt, a 18. század legnagyobb magyar technikusát, mind mai napig elmel­lőzte. Pedig alkotásai, különösen a magyar térképészet és vízépítés terén még ma is élnek s ennek dacára csak nagyritkán találkozunk nevével1. Még Sárközy Imre se említi Mikovinyt „Régibb vízimérnö­keink életéből“2 című monográfiáiban, holott föltétlenül a Vásárhelyi Pálok és több más nagy emberünk között van helye. Új és korát messze túlhaladó térképezését sem ismertette tudtommal Dr. Irmédi- Molnár László Közlönyünkben megjelent tanulmányáig senki s Dékáni Kálmán „Bél Mátyás Földrajza“3 című munkájában is csak indirekte foglalkozik Mikoviny vei. Végül még Takáts Sándor „Komárom vidéke és Brigetio a 18. század közepén“4 című tanulmányát kell kiemelnem, hogy a Mikovinyre vonatkozó kis irodalmat kimerítsem. Amikor Mikoviny nevét leírom, egy nagy magyar alakot szeretnék feltámasztani, a csöndben dolgozó, gyakran elmellőzött, magyar mérnök örök típusaként, kit alig ismerünk ugyan, bár alkotásai — a magyar technika büszkeségeként — még ma is élnek. Életére vonatkozó adataink rendkívül hézagosak, bár korában európai hír kapta szárnyra s Ó Mikoviny Sámuel nevét a róla szóló rendkívül hézagos és gyér iroda­lomban a legkülönbözőbb változatokban írják: Makoviny, Mikowiny, Mikouini, Mikoviny i, sőt Milkovinyi. Nem lehet kétséges, hogy mindeme névírások hibásak, miután Mikoviny minden egyes munkájában egész világosan Sámuel Mikoviny- nek Írja magát. '-) 1. a Magyar Mérnök és Építészegylet Heti Értesítőjében. XIV. évf. 3) 1. Dékáni Kálmán: Bél Mátyás Földrajza. Marosvásárhely, 1903. . 4) Megjelent a Komárom Vármegyei és Városi Muzeum Egyesület 1907. évi Értesítőjében.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék