Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye 30. (1906)

1906 / 1. füzet - Dr. Szigeti Henrik: Az emberi test természetes arséntartalmáról és a vegyelemzés értékéről arsénmérgezésnél

TERMÉSZETTUDOMÁNYI FÜZETEK A DÉLMAGYARORSZÁGI TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. XXX. ÉVFOLYAM. 1906 1. FÜZET. Az emberi test természetes arséntartal­­máról és a vegyelemzés értékéről arsén­­mérgezésnél*) Irta: dr. Szigeti Henrik, temesvári kir. törvényszéki orvos. Az arsénessav legkisebb adagja, mely felnőtt embernél mérgezési jelenségeket okozhat, vagyis az egészséget megront­hatja egy centigramm (=0 01 gr. a mérgezd adag, dosis toxica), tíz centigramm (=01 gr. a halálos adag, dosis letalis) meg már elegendő halálos kimenetelű mérgezés előidézésére. Az arzénmérgezés heveny gyomor- és bélhurutot (gastroen­teritis) okoz, melynek főbb jellegzetes tünetei: karczoló, égető érzés a torokban, erős hányás és hasmenés, hasfájás, általános rosszullét és elesettség. Az első mérgezési jelenségek nem lépnek fel azonnal a méreg bevétele után, hanem eltelik 1/2—1—2—3, sőt néha még egy óra is, míg beállanak és halálos mérgezésnél a halál még napok múlva is bekövetkezhetik, úgy hogy a heveny arzénmérgezés még két hétig is elhúzódhatik. Még később áll be a halál, ha a halálos adag nem egyszerre adatott be, hanem ha a mérgezés csak lassan kint, időközönkint, újból és újból vagyis successive a halálos adagnál kisebb, épen csak mérgező adagokkal történt. Ilyen esetben mindegyik mérge­zési kísérlet után az általa okozott heveny gyomor- és bélhurut többé kevésbé heves tünetei lépnek fel, utána némi javulás áll MAGYAR TUDOMÁNYOI ARADÉI KÖNYVI * Temesvárott a Délmagyarországi Természettudományi Társulat orvosgyógyszerészi szakosztályának 1905 deczember hó 12-iki ülésében tartott előadás. 1

Next