Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye 38. (1914)
1914 / 1. füzet - Dr. Réthly Antal: A tengerkutatásról, különös tekintettel a Magyar Adria-Egyesület tengerkutató próbautjára
A tengerkutatásról. 3 A tengeri utakon szerzett nagy értékű tapasztalatoknak oly nagy tömege gyűlt már egybe a XVII. század derekáig, hogy elérkezett az ideje annak, hogy egy éles elme mindazokat rendszeresen egybegyűjtve ki is adja. Varenius általános geográfiájában néhány fejezetet szentel a tengereknek és bízvást ezt a munkát tekinthetjük az első rendszeres összefoglaló oceánográfiai munkának. Ebben már ismertetve vannak a tengereken észlelt különböző hőmérsékleti és sótartalom viszonyok, az áramlások kellően méltatva vannak, valamint a szélviszonyok is. 1688 az az esztendő, amelyikben az Atlanti óceán szélviszonyait egységesen feltüntető térkép jelenik meg. Halley volt annak szerkesztője. Úttörő volt e téren, és értékes térképén az állandó — passzát és antipasszát — valamint a változó szelek övei szépen fel vannak tüntetve. Ezt 10 évvel még megelőzte P. S. J. Kircher, a tudós jezsuita, tengeráramlási térképe. A tengerkutatás az Atlanti óceánon fejlődött azzá a nagy és kiterjedt irodalommal rendelkező tudománnyá, amelyik ma. A tengerfenék mélységeit rendszeresen első ízben a La Manche csatornában állapították meg, mégpedig a francia származású Buache, és ő volt a megszerkesztője az első bazimetrikus térképnek is. Az Európára, főleg északi partvidékeire oly nagy jelentőségű golf-áramlat irányát a XVIII. században már jól ismerték és annak első térképes ábrázolása a nagy Franklin B. nevéhez fűződik. (1770.) A XIX. század első tizedében látott napvilágot az exact természettudományi alapon álló kutatás megteremtője: Maury. Ebben a században már egymást érik a tudós kutatók nevei, akikhez a sarki kutatók és utazók nagy és lelkes tábora is csatlakozott. Nagy volt a haladás a sarki kutatások megindultakor. Érthető, hogy a kutatók mindannyia mielőtt útjára kelt, kellően tanulmányozni iparkodott a tengert, úgy a mérsékelt égövit, mint azt ahol már nagy mennyiségű jég van jelen. Alaposan meg kellett ismerniük a tengerjárás tüneményeit, a meteorológiai állapotokat, a jég fizikai viszonyaival is mindenesetre számot kellett vetniök a merész kutatóknak, mielőtt oly útra indultak, amelyikről oly sokaknak már nem volt és nem lesz visszatérésük. Egy-két év múlva már 100 éve annak, hogy az első sarki expedíció megtörtént, Ross és Parry voltak e téren az úttörők. A sarki kutatások és a sarkok 1*