Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye 39. (1915)
1915 / 1-4. füzet - Dr. Trostler József: Goethe mint természettudós
Dr. Trostler József szóló tanulmánya az összehasonlító anatómiának egyik első tudományos megnyilatkozási formája. Az emlősökön, madarakon, halakon és gerincteleneken végzett vizsgálódásainak eredményeképpen a morfológiát, mint az organikusság formájáról szóló tant külön tudománnyá önállósítja. A külső forma belső kiegészítéseképpen az organizmus funkcióját vizsgáló fiziológiára is kiterjeszti kutatásait. A modern fiziológiai fénytan Goethe eredményeihez kapcsolódik s belőlük fejlődik tovább. Lamarck s az idősebb Darwin mellett előkészítője a darwinizmus gondolatának, ha nem is olyan közvetetlen és szigorúan formulázható értelemben, amilyennek pl. Haeckel látta4 *). Az energetikában Robert Mayer, Ottomar Rosenbach és Ernst Mach előzője5). Goethében korán jelentkezik a természettudományok iránt való érdeklődés s végig kíséri egész életén. Könnyen el lehetne képzelni egy olyan életrajzát, mely útjelzőkül nem művészetének, hanem tudományos fejlődésének kiemelkedőbb pontjait állítaná oda. A lipcsei és strassburgi évek fizikai, botanikai, kémiai és orvosi tanulmányai a természet összefüggő nagy egészére irányuló érzésének határozottabb formát adnak. A Weimarba költözését megelőző időből csak Lavater fiziognómiájának az arcvonások s az ember szellemi és etikai mivoltának kapcsolatára vonatkozó problémái emelkedtek ki erőteljesebben. Csak a Merekkel való csonttani levelezés vezet át a következő (weimari) korszakba, mikor a Werther szubjektív (romantikus) természetfelfogását, objektív (tudományosabb exakt) természetszemlélet és megfigyelése váltja fel. A földmivelés, erdészet és bányászat praktikus kérdései, melyekkel állásánál fogva állandóan foglalkozni kénytelen, felújítják, rendszeresebbé teszik, a Harzba való kirándulása s a svájci út pedig kimélyitik botanikai, minera- 4) V. 5. Haeckel, Die Naturansehauung von Darwin, Goethe u. Lamarck, 188t, p. 3L; 1. Siebeck, Goethe als Denker. Stuttgart 1902, 104. 1. W. von Wasielewsky, Goethe u. die Deszendenzlehre, Frankfurt a M. 1904. Goethének Erasmus Darwinnal való kapcsolatára v. ö. Briefe, Bd. 10. 142. 1. (Sömmeringhez.) ') V. ö. Helmholtz, Vorträge u. Reden, II. 360 1- és C. Horn, Goethe als Energetiker, Leipzig, 1914. 5 s köv. Jpk.