Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye 39. (1915)

1915 / 1-4. füzet - Dr. Trostler József: Goethe mint természettudós

­ Dr. Trostler József szóló tanulmánya az összehasonlító anatómiának egyik első tudományos megnyilatkozási formája. Az emlősökön, mada­rakon, halakon és gerincteleneken végzett vizsgálódásainak eredményeképpen a morfológiát, mint az organikusság for­májáról szóló tant külön tudománnyá önállósítja. A külső form­a belső kiegészítéseképpen az organizmus funkcióját vizsgáló fiziológiára is kiterjeszti kutatásait. A modern fizio­lógiai fénytan Goethe eredményeihez kapcsolódik s belőlük fejlődik tovább. Lamarck s az idősebb Darwin mellett elő­készítője a darwinizmus gondolatának, ha nem is olyan köz­­vetetlen és szigorúan formulázható értelemben, amilyennek pl. Haeckel látta4 *). Az energetikában Robert Mayer, Ottomar Rosenbach és Ernst Mach előzője5). Goethében korán jelentkezik a természettudományok iránt való érdeklődés s végig kíséri egész életén. Könnyen el lehetne képzelni egy olyan életrajzát, mely útjelzőkül nem művészetének, hanem tudományos fejlődésének kiemelkedőbb pontjait állítaná oda. A lipcsei és strassburgi évek fizikai, botanikai, kémiai és orvosi tanulmányai a természet össze­függő nagy egészére irányuló érzésének határozottabb for­mát adnak. A Weimar­ba költözését megelőző időből csak La­­vater fiziognóm­iájának az arcvonások s az ember szellemi és­ etikai mivoltának kapcsolatára vonatkozó problémái emel­kedtek ki erőteljesebben. Csak a Merekkel való csont­tani le­velezés vezet át a következő (weimari) korszakba, mikor a Werth­er szubjektív (romantikus) természetfelfogását, objek­tív (tudományosabb exakt) természetszemlélet és megfigye­lése váltja fel. A földmivelés, erdészet és bányászat praktikus kérdései, melyekkel állásánál fogva állandóan foglalkozni kénytelen, felújítják,­ rendszeresebbé teszik, a Harzba való kirándulása s a svájci út pedig kimélyitik botanikai, minera- 4) V. 5. Haeckel, Die Naturansehauung von Darwin, Goethe u. Lamarck, 188t, p. 3L; 1. Siebeck, Goethe als Denker. Stuttgart 1902, 104. 1. W. von Wasielewsky, Goethe u. die Deszendenzlehre, Frankfurt a M. 1904. Goethének Erasmus Darwinnal való kap­csolatára v. ö. Briefe, Bd. 10. 142. 1. (Sömmeringhez.) ') V. ö. Helmholtz, Vorträge u. Reden, II. 360 1- és C. Horn, Goethe als Energetiker, Leipzig, 1914. 5 s köv. Jpk.

Next