Természettudományi Füzetek - A Délmagyarországi Természettudományi Társulat közlönye 42. (1918)
Dr. Bechnitz Sándor: Anya- és csecsemővédelem
2 Dr. Bechnnz Sándor lézás hatvanezernél volt több a normálisnál s így feleslegünk nem volt, de volt minus hatvanezer. Temesvármegye 1915. évi népmozgalmi statisztikája, jóllehet ez az országban még nem tartozik a rosszabbak közé, az országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutat, amennyiben 100 élveszülöttre 283 egy éven aluli halálozás esett, vannak azonban községeink, ahol az egy éven alul elhaltak arányszáma az 50°/o-ot is megközelíti. „Ezek szerint tehát nemcsak a harcok mezején szenvedünk emberben veszteséget, hanem a gyermekhalandóság útján is fogyunk. Ezt meggátolni parancsoló szükség, a csecsemőhalandóság csökkentése egyik leglényegesebb feladatunk. Hogy a regenerációra minden téren szükség lesz a háború után, hogy az elpusztult javakat pótolni, a megrongáltakat rekonstruálni kell, az kétséget nem szenved, de az elpusztult emberanyag pótlása, a magyar faj szaporodásának kérdése a legfőbb nemzeti probléma.“ Ha a csecsemőhalandóságnak a gazdasági oldalát vesszük figyelembe, minden egyes megmentett ember pénzben kifejezhető érték és a legmesszebbmenő védelem nem kerül annyiba, hogy meg ne hozná a bőséges kamatozást. Egy csecsemő elhalálozása 200 K. (terhesség, szülés, betegség, temetés). Zeitlin szerint egy munkaerejében levő férfi 20.000 korona tőkeértéket képvisel. Mielőtt a csecsemőhalandóság okait kutatnánk, fordítsuk figyelmünket azon feltűnő statisztikailag megállapított körülményre, hogy a születések arányszáma évek óta állandóan csökken. ") „Ez a csökkenés a háború tartama alatt nem feltűnő, mert természetes. 1915 május hava óta, a mozgósítástól számított 9 hónap után Magyarországon a születések száma havonta átlag 20 — 25.000-el kevesebb, mint béke idején. Ha a születéseknek a háború előtti időben való csökkenését vizsgáljuk, látjuk, hogy ez a csökkenés nagyobb a városokban és kisebb a falvakban. . *) Madzsar: „A jövő nemzedék védelme“. XX. század.