Természet 9. (1877)
1877 / 7. szám - Dr. Szontágh Miklós: A szepesi Tátra éghajlata és a havasi levegő befolyása az emberi szervezetre
A szepesi Tátra éghajlata és a havasi levegő befolyása az emberi szervezetre. Gyakran hallhatjuk, hogy a Tátra alján, nevezetesen Ó-és Új-Tátrafüreden, a természet téli álmából csak nyár derekán ébred, hogy ott májusban még dermesztő fagy uralg, s a fenyveseken rideg zúzmara virít. Pedig e tévhitnek nincs tapasztalati alapja, s a physikai elmélet is ellene szól. A lefolyt 4 év alatt tett klimatológiai tanulmányaim s pontosan írt meteorológiai feljegyzéseim engem másról győztek meg. Az egész Tátra-hegység még nem képez eléggé kompakt tömeget, hogy annyira önálló éghajlati különbzetekkel bírhasson, mint azt az alpokban tapasztaljuk. Az országban uralkodó általános légtünettani viszonyok tehát a szepesi Tátrára is kihatnak, s midőn az alföldön meleg, derült idő van, akkor Új- Tátrafüreden is tiszta az ég s a tartós országos eső itt is csapadékot szül, csakhogy e jelenségek az alacsonyabb hőmérsék és légnyomás s a helyi viszonyok által némileg módosíttattak, mégpedig, mint ezt látni fogjuk, a Tátra vidék előnyére. Egy pillantás a Tátra-hegység térképére vagy még inkább egy alapos körültekintés magán Új-Tátrafüreden, csakhamar meg fog bennünket győzni arról, hogy e hely felette kedvezően fekszik, s az éjszaki szelek ellen védve van. A szepesi Tátra délnek minden előhavasok nélkül mérsékelt lejtözettel a völgybe simul el. E lejtözet egyikén, a Nagy-Szállóki csúcs derekán fekszik Új-Tátrafüred. Ezen málas hegytönk éjszaknak 1471 méterrel túlemelkedik a gyógyhelyen, tehát tökéletesen elzárja tőle a lengyel-orosz szeleket. Éjszakkeletnek a 263 méterrel magasabb Kämmcen áll útjában, s nyugatnak a hatalmas Gerlachfalvi csúcs 1652 méternyi többlettel őrködik felette. Csupán délnek van nyílt s tág látsikja, s az emberi szem meszsze-messze elbarangolhat egészen a Királyhegyig a Baba-Bor„Természet* 1877. 7. szám 7