Történetírás 3. (1939)

1939 / 1. szám - Belitzky János: Uj utakon

tudja és bizonyítja: Magyarnak lenni nemcsak érdemes, de büszkeség is”. Ezért határoztuk el, hogy a „Történetírás -t havonta jelentetjük meg, így reméljük elérni, hogy a múlt iránti érdeklődést ne csak kielégítsük, hanem történetíróink és olvasóink között az eddigieknél szorosabb kapcsolatot is létesítsünk. Új alakjában a »Történetírás«, mint egyetemes törté­nettudományi szemle jelenik meg. Ez nem jelenti eddigi céljaink, — így elsősorban — a helytörténetírás mellőzését, hanem éppen ellenkezőleg, jelenti folyóiratunk látókörének szélesedését. Éppen ezért fordítunk nagyobb figyelmet az ókori kelet történetének kutatására épp úgy, mint a leg­közelebbi múlt történetének összefoglalására. Íróink sorába minden komoly értéket képviselő egyéni­séget felveszünk, még akkor is, ha neve ismeretlen volt eddig. Következésképpen nem törekszünk a klikk alakítá­sára, mert ilyennek létjogosultságát a tudományos munka terén nem ismerjük el. Nem akarunk azonban csak tudományos munkát vé­gezni, úgy véljük, hogy a történettudomán­ynak nem lehet a magyar életben olyan szerepe, mint a saját köldökét el­­­mélyedve szemlélő Buddha papnak. Fontosnak tartjuk, hogy a »Történetírás« cikkei neveljenek is. El akarjuk hinteni annak az érzésnek magvát minden egyes magyar lelkében, hogy ha számbelileg kis nép is vagyunk, különbek vagyunk, mint sok más nagy nemzet, mert kis nép vol­tunkra is meg tudtunk állni becsülettel, hittel, az idők minden viharában. A magyar faji sajátságok nem tartoznak egy bizonyos embertani típushoz és ezért, ha folyóiratunk hasábjain magyar fajról beszélünk, értjük alatta mindazokat, akik lelkileg a magyarsághoz tartoznak. Ez a lelki fajiság az ami megkülönbözteti a magyart Európa többi népétől. Az aki talán más nyelvet is beszélt, de magyarnak érezte magát, a Kárpátok medencéjében mindig az államalkotó nemzet tagjának számított. Ezért van az, hogy a Kárpá­toktól övezett Magyarország nemcsak földrajzi, gazdasági, ill a nem történelmi egység is. — Ebben a szellemben és lelkiségben akarjuk mi is szemlélni népünk és más nem­zetek életét. Akarjuk, hogy új formájában a »Történetírás« meg­találja az utat az olvasók táborába. De ne csak megtalálja, hanem Velük együtt haladva az élet útjain, a jelen esemé­nyeinek hullámzásában mint a nemzeti múlt és mint az európai művelődés szilárd pillére mindig támasztékul is .

Next