Turán. A Turáni Társaság folyóirata 2. (1917)

1917 / 6-7. szám - Ismertetések

□rsmertetések 331 és politikai elhelyezkedésének gondolatával járja végig Szirasz, Perszepolisz, Murghab vidékét, Cilíciát, Kis-Ázsia középső vidékeit, majd Egyiptomot és Szíriát. E gondolat vezeti el a kínai Míng­­dinasztia sírjaihoz is. Keresi a kínai kultúra jövőjét, amelyben csak úgy bízhatunk, ha Kína a maga ősi kultúráját a nyugati népek művelődésének eredményeivel átértékeli és bizonyos idegen kultúrelemek fölvételére kényszerül. És ebben látja Rohrbach a németségnek Kínával szemben való hivatottságát. A munka többi fejezeteit is mind­ez a gondolat : a letűnt kultúráknak a német szellem által újból való megtermékenyítésé­nek lehetősége kapcsolja össze. Ez természetesen magával hozza, hogy mindenütt oly eredményekre bukkan, amelyek megfelelnek a német imperialista törekvéseknek. Egyébként rendkívüli tárgyi­lagossága teszi értékessé. Ezt elsősorban a törökség iránt alkal­mazza. Sok figyelemreméltó dolgot tanulhat belőle a turáni eszme minden híve. Dr. F. F. Dobay István: Törökök. (33 illusztrációval. Budapest, 1917, a Társaság kiadása.) A haditudósító-irodalom szülötte ez a kötet is, de valami újabbat nyújt, mint a sablonos háborús munkák: a megifjodott Törökország belső életét a megifjodás utáni első legnagyobb megpróbáltatás, a Dardanellák ostroma alatt. Ezt sejteti dedikációja is ,,Enver basának a Dardanella-harcok idején megélt történelmi idők emlékére“. Politikai vonatkozásait hímesen, szövi át a török nép etnológiája. Vezérfonálként az a végtelen, fatalisztikus nyugalom vonul rajta végig, mely a konstantinápolyi törökséget a legválságosabb órákban sem hagyta el. A különben riportszerűleg tagolódó anyagot a török etnikai vonásokkal való aláfestés emeli a napi újságcikkek fölé. Dobay sokat látott Konstantinápolyban, amihez más, hasonló ajánlások híján, aligha juthatott volna hozzá. A konstantinápolyi előkelő magyar társaság révén bepillanthatott a szambuli Turáni Társaság életébe is. A mű második felében megelevenednek előttünk a Dardanella-harcok, de itt sem annyira cselekményekben folynak le az események, mint inkább a megfigyelő hangulatai érzékeltetik azokat. Ez a szubjek­tivizmus azonban érdekes és értékes. Dr. Fodor Ferenc.

Next