Uránia - Népszerű tudományos folyóirat 6. (1905)
1905 / 11. szám - Báró Nyáry Albert dr.: A nőuralkodók, II.
amelynek egyike sem maga ez az Egy, sőt meg sem tudjuk belőlük ismerni az Egyet. Minden hit, minden tudomány, minden képzelet, philosophia véget ér ennél az egyféle végtelenségnél. Kérdőleg, üres szemekkel nézünk szét a nagy világűr csillagos égboltján s épp úgy tekintünk a mikroskop végtelen kis körébe, de feleletet sehol sem kapunk. Nem is kaphatunk. Mi épp úgy benne élünk ebben a világban — ami nagyban épp úgy, mint eme kicsinyben s így azt áttekinteni embernek nem áll hatalmában. Itt már szárnyaszegetten hull alá a képzelet merészröptű madara, itt már nem lehet kérdezni, nem beszélni, itt már csak porszemnyi csekélységünket kell belátnunk. Ez az a nagy gondolat, melyet Madách fejez ki, midőn a világ Urával mondatja: „Csak hódolat illet meg, nem bírálat.“ Rapaics Raymund. A nőuralkodók. — Második közlemény. —A Nagy Lajos családjában még egy nőuralkodó nevét őrizte meg a történelem, aki nemének éppen úgy szégyenére válott, mint a trónnak. Endre királyfit a politika és a szerelem a messze Nápolyba vitte, ahol jegyese, a szép Johanna, ölelő karokkal várta. A szeretni vágyó buja asszony csakhamar megunta azonban férjét, akit azért is meggyűlölt, mert uralmát meg kellett vele osztania. Mondják, hogy maga fonta a selymet ura nyakára, mondják, hogy maga nyitott ajtót a gyilkosoknak s míg férjét kegyetlenül megölik s teste a kert harmatjában fürdik, maga nyugodtan aludta álmait. A szerencsétlen királyfi utószülötte világra sem jött még, már botrányos viszonyairól beszél a világ. Tarantói Róbert után Lajos következett s mikor mint férj és feleség akarták hatalmukat élvezni, lecsapott Nagy Lajos bosszuló keze s hazátlanná tette őket. A nagy király kivonulása után elfoglalták újra trónjukat s ekkor oly botrányosan szeretkezett a bűnös asszony, hogy férje nyilvánosan a legsúlyosabb sértésekkel illette a királynőt. Aztán egy ország nélküli király felesége lett, majd egy zsoldos kapitányt választott férjéül. Végre is börtönben fejezi be ledér, bűnös életét. A selyemzsinór az ő nyaka körül is fonódott. Bájos, vallásos, ékesszóló volt. Sokszor magasztalták igazságosságát s ezek mellett tékozló, feslett, vérengző, álnok. Éppen így pezsgett vére, izzott szenvedélye a kékegy Nápoly másik királynőjének, Johannának. 1414 —1435-ig volt ura országának s az istenáldotta földet ezen idő alatt czéltalan háborúskodásai folytán ínségre juttatta. Férjeit botrányos módon csalja meg s végre is a második börtönbe záratja hűtlen nejét. Ámde a könnyelműen gondolkodó olasz nép ezt a vétkét nem látta olyan nagynak, hogy a miatt tömlöczben sorvadjon egy szép asszony, hozzá még egy fiatal királynő, a kinek mindig több szabad, mint másnak. Hívei kiszabadítják úrnőjüket s helyét a nyirkos falak között maga a férj, Bourbon Jakab kénytelen elfoglalni. A megundorodott herczeg boldog, hogy kiszabadultakor elhagyhatja ledér neje országát, aki most még nyíltabban űzi szerelmeskedéseit. Nápoly trónjára régtől vágyott Anjou Lajos, aki most elérkezettnek látja az időt vágyai megvalósítására. A királynő nem gondolt sem országával, sem annak védelmével. Csak a veszély perczeiben hívja segítségül Alfonzot, azzal az ígérettel, hogy reá hagyja segítsége fejében koronáját. Mikor azonban ez visszaverte a támadást, megfeledkezik ígéretéről s volt ellenfelét jelöli trónutódjának. Ezzel a hitszegéssel megkondította uralma fölött a lélekharangot. Alfonz rövidesen kikergette országából s abba vissza sem térhetett többé. Francziaország 1483—91-ig volt asszonykormány alatt, mely időben a kiskorú Vill. Károly helyett Anna királynő vezette a birodalom ügyeit úgy, a mint azt nagy uralkodók szokták. Magyarország történetének egy fontos lapján szintén asszony neve van felírva. A választott király, Szapolyai János, 1540-ben halálos ágyán fiát és nejét rendelte utódjának s Izabella királynő át is vette folyton fenyegetett uralmát. Német és török egyaránt törtek ellene s csakis azért tudta fentartani trónját, mert két ellensége folyton résen volt, hogy valamelyikük el ne foglalja azt. E nehéz viszonyok között, akarva, nem akarva, a György barát tanácsaival élt. Nehéz, hosszú ostromot állott ki, melynek a vége mégis székvárosának elfoglalása lett. Később saját tanácsosa, Fráter György fogta ostrom alá, hogy a némettel való szövetségre kényszerítse s a sokat zaklatott királynő végre is átadta országát rossz csere fejében a császárnak, Szent István koronájával együtt, s fiával bánatos könnyeket sírva kiment az országból. Bujdosása nem tartott sokáig, a visszatérőt új hűségesküvel fogadják hívei s az uralma alá kerülő magyarországi rész külön országgá alakul Erdély név alatt. Az általa alapított ország Európa történetében is szerepet játszik. A sok csalódás, hányatás, szerencsétlenség megkeményítették szívét s hogy nem egyszer ingadozó trónját a beltámadások ellen biztosítsa, Gyulafehérváron az összeesküvő főurakat kivégezteti. Majdnem két évtizedes uralkodás után nálánál sokkal gyengébb fiára hagyja országát. Johanna, spnyol királynő élete szomorú tragédia. A férfi szépség példányképe, Szép Fülöp a férje, így a kettősök örökségéből megalakult Spanyolország magva. A világ egyik legszebb részén uralkodik, reménye a spanyol nemzetnek, de ki lehetne boldog Szép Fülöp mellett? A halálosan szerelmes asszony szenved a király csapodársága miatt s mégis csak akkor érezte, hogy milyen boldogság volt még az a gyötrő féltékenység is, mikor férje koporsójára borult. 1506-tól kezdve az őrült Johanna csak a neve a szegény királynőnek. Nem a szerelemnek, hanem a koronának a mártyrja a szerencsétlen Gray Johanna, aki 1503-ban pár napi uralmát életével fizette meg. Pedig még csak nem is vágyakozott az uralomra. Gyermekéveit élte meg s költészettel, tudományokkal foglalkozva, mit értett ő a politikához, kormányzáshoz, csalárdsághoz! Hatalomvágyó 434