A Zene 8. (1927)
1927 / 15. szám - Sereghy Elemér dr.: Rékai M. az Operaház karnagya lett
-300 A ZENE hangszerelte Beethovennek,, A távoli kedveséhez c. dalciklusát (Bécsben 1915-ben nagy sikert aratott), végül komponált dalokat. Egytől-egyig finoman csiszolt gyöngyszemei a magyar műdalirodalomnak. Ezek után ugye, joggal várjuk a kultuszminisztertől Rékainak mielőbbi főzeneigazgatói kinevezését. YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY Hangversenyek. Szigeti József hegedűestje. Nézzük át előadóművészeink műsorát s már fogalmatalkothatunk értékükről, egyéniségük irányáról. Szigetinek a műsora igen nagy bizalmat ébresztett bennünk. Ilyen műsort alig játszik végig közepes virtuóz. Csupa ismeretlen, vagy ritkán hallott műveket szólaltat meg és azt a benyomást kelti bennünk, mintha művész saját személyét félretolva, a komponistát akarná az érdeklődés fókuszába helyezni. Bach-nak egyik (Silotti szvitje átdolgozásában) és ritkán hallott a-moll szólószonátája volt műsorának első része. Szigeti eddig Bach-hoz, inkább, mint lirikushoz, a kontrapunkt hálózatának finom szövőjéhez közeledett, most közelebb jutott a tömör, férfias stílushoz. Szünet után Debussy szonátáját, Ernst Bloch a-héber dallam-átdolgozásait, Milhauds Sztravinszky munkáit adta elő. Csodálkozva hallgattuk Szigetit, mennyire beleéli magát az újdonságok szellemébe ! Szentimentális orgánuma átalakul magyarázóvá. Tónusa pasztellszerű, úgy érezzük, mintha halovány színekre törekednék. Épp ezért Debussy sikerült legjobban. A Sztravinszky-kompozíciónak azonban — bár elég ritmikusan hangzott — nélkülöztük népies nyerseségét. Hogy is kívánhatnánk Szigetitől nyerseséget ! Ernst Bloch-kompozíciói nem eléggé folyamatosak, dallamkíséretük rögtönzésszerű, odavetett, ellenben Milhaud minden bizarrsága mellett is egyöntetű hatást keltett. Soly Spalding Albert hangversenyét élénk érdeklődés előzte meg. Ez a harmincéves amerikai hegedűs, akiről mindeddig semmit sem tudtunk, Elmann és Heifetz típusához csatlakozik. A technikai részeket kitűnően elsajátította, tónusa lágy, érzelmes előadása egészen kiegyenlített. Ahol nem rezdülnek át a kompozíción örök, mély titkok, ahol a hangok felületénél mélyebbre nem kell hatolnia, ott egészen kitűnő, zavartalan egészet nyújt. Bach E-dur szólószonátájában meghiányolhatjuk az akkordoknak folytonosan megtört játszását. Ez a hatás néha érdekesen színezi az előadást de állandó használata művészietlen. Sokkal jobban sikerült a műsor második fele : Debussy, Fauré, de Falla stb. apróságait igen finoman, teljesen leszűrt stílusban tolmácsolta. Spoly, Pablo Casals hangversenye. Amikor Casals, ez a nagyhírű spanyol művész gordonkázik, azt a hatást kelti bennünk, mintha templomban lennénk. Misztikus, áhítatos érzést kelt csellójával. Előadása a rendezettség, szabályosság mintaképe. Minden hangjegynek megadja pontos értékét. Tónusa nem nagy, nem is éppen változatos, egyenletessége azonban epikai nyugalomra vall. Mellőzi a kiszélesítést, gyorsítást s egyéb eszközöket, amelyek a változatosság elérésére alkalmasak. Mégis mindvégig leköti figyelmünket. Előadása mindig tárgyilagos. Ezért a klasszikus műveknek nemcsak a csellisták, de a többi muzsikusok közt is egyik leghívebb visszhangzója. Szoly. Kodály Zoltán magyar dalestje az idény egyik legszebb eseménye volt. A Borús Endre vezénylete alatt álló polgári iskolai kórus két énekkart adott elő és pedig a „Jelenti magát Jézus“ és a „Lengyel László-játék“ című szerzeményeket. Mesterien felépített polifónia, eredeti dallambőség és olyan harmóniák csendülnek itt fel, amelyek magukon viselik a múlt századok legendás körébe való áhítatos elmélyedésnek, a dicső magyar múlt olthatatlan szeretetének geniális keretbe foglalt őszinte vallomását. A népdal feldolgozások közül a drámai erejű „Barcsai“ balladát, a humoros „Tücsöklakodalmat“, „Vitéz Kádár Istvánt“, „Kádár Katát“, „Cigánynótát“ említjük meg, mint a gyönyörű szerzemények legszebbjeit. Dr. Székelyhidy Ferenc és Medgyaszay Vilma színtiszta magyar művészetükkel és spontán lelkesedéssel interpretálták a kompozíciókat, amelyek kiváló szerzőjét a közönség az est folyamán a szereplőkkel együtt viharos ünneplésben részesített. Bartók Béla és Szigeti József szonátaestje feledhetetlen élmény volt. Beethoven G-dúr szonátája ily döbbenetes erővel, ily acélos nemességű színekkel, ennyi titkos misztikummal talán még sohasem éreztette a géniusz közellétét. A művészek a XX. századbeli Beethoven-interpretáció leplét vonták szét az ámuló hallgatóság előtt. Bach, Schubert és Mozart művei is új arcéllel, de mindamellett tradicionális keretben szólaltak meg. A Beethoven jubiláns ünnepségek ünnepi misével, a G-dúr misével kezdődtek, melyet a Koronázó Mátyás templomban Sugár Viktor karnagy, a nagy eseményhez méltó ünnepi áhítattal vezényelt. A magánszólamokat a szép hanganyaggal és nemes előadókészséggel rendelkező nagyrahivatott tarnói Kostvál Sarolta, a biztos muzikalitású Unghváry Eszter, a finoman moduláló Grafel Károly és a legátókat szépen kidolgozó Göllner János énekelték. IMAG* meONAMO ькаОШ