A Zene 9. (1928)
1928 / 7. szám - -or: A Szabad Egyetem Baráti Köre estélyei
A ZENE etűdök bármelyike. Átiratainak egyike Ábrányi Kornél három magyar dalát dolgozza fel ábránd formában, Reményi Ede világhíres Repülj fecském jéhez hasonló brilliáns modorban. Ékítményei, kadenciái mind ízig-vérig magyarok ebben a műben. Chopin három keringőjének az átirata szintén ragyogó és hatásos munka. Hegedűirodalmunk számára határozott nyereség Platényi Nándornak ez a tizenegy hegedűdarabja, illetőleg átirata. Remélhetőleg gyakran találkozunk majd velük hegedűművészeink műsorán. YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY Hangversenyek. A IV. filharmóniai hangversenyen Mahler harmadik szinfóniáját hallottuk. Az 1911-ben elhunyt kiváló dirigensnek ez az egyik legnagyobbszabású munkája. Mahler típusa a karmester-komponistának , mind előnyös, mind hátrányos oldaláról tekintve műveit. A zenekar meleg, puha hangszínei, másutt csillogó, extatikus hatásai érdekesen váltakoznak az áhítattal átitatott részekkel. Elgondolásának minden atomja tökéletesen érvényesül partitúrájában. Bármely lapja mintaképe lehetne a zenekarraírásnak. Ugyanez a partitúra viszont azt is elárulja, hogy szerzője a legellentétesebb korok, stílusok, mesterek műveit vezényelte s ezek reá hatással is voltak. Ezért Mahler munkája nincs egységes mederben tartva. Nemcsak anyagában, hanem földolgozásában is heterogén marad. Részleteiben egészen Händelig, Mozartig is visszakívánkozik, másutt viszont Wagneren is túl megy. Formai kiszélesítése is az egység rovására írandó, a fölépítést nem a tartalom megfelelő elrendezésével, hanem a változatos hangszínkombinációk geniális fölfokozásával pótolja. Ez annál inkább sikerülhetett is,miután Brúnó Walter vezényelt. Amíg az előző estén a kitűnő professzor-dirigens, Knappertsbusch vendégszerepeit, most Waltert, a nagyvonalúság, az ihletett poézis nagymesterét ünnepelhettük. Mozdulataiban előkelő marad a tuttk hangáradatában is. Személye valósággal szuggerálta a zenekart, amely a Palestrinakórussal, Basilides Mária gyönyörű szólójával s a Borús Endre vezetése alatt lévő fiúkarral valóban emlékezetes művészi sikert aratott ezen az estén. (Spoly) Vecsey Ferenc második hegedűestjét zenekari kísérettel adta a Városi színházban. Vecsey jelenleg a nagyvilág első 10-12 hegedűvirtuóza közé számít. Minthogy ideje jórészét Olaszországban tölti el, az olasz zene érzelmessége, puhasága asszimilálja temperamentumát. Hegedülése mintaszerű. Meglátjuk benne, hogy milyen csiszoltnak, testnek kell lennie a tónusnak, a vonóvezetésnek, a kiképzett balkéztechnikának és hogyan kell a műveket megszólaltatni. Csakhogy az ilyen túlságos pontosság, túlságos tervszerűség mellett eltűnik a leglényegesebb valór: a pillanat sugallta megérzés, a rögtönzésszerűség. Az előadott műről nincs önálló véleménye. Műsorán Vieuxtemps jól hangszerelt, de üresen puffogó frázisokkal telt, pathetikus d-moll koncertje és Bach E-dur és Mendelssohn eléggé elkoptatott versenyműve szerepeltek. (Spoly) Szentgyörgyi László egyik legfigyelemreméltóbb fiatal hegedűsünk. Kidolgozott, precíz technikája, szívhez szóló igen kellemes tónusa sok-sok reménnyel biztat jövőjét illetően. Szentgyörgyi játékát a tárgyi felkészültség jellemzi. Ez érvényesül a Paganini : Mózes-fantáziában legigazabbul. Műsorán szerepelt Corelli , La Folia, Spohr : Versenymű, Hubay, Petri, Sarasaié, Kreisler kisebb darabjai. Szentgyörgyi Erzsébet — a művész testvérhuga — korát meghazudtoló érettséggel s alkalmazkodással kísérte fivérét, kinek szereplését igen lelkesen fogadta a közönség. (Spoly) YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY TUDÓSÍTÁSOK ♦ ♦♦ A bürokrácia mindenütt tragikomikus: zsarnokságával szomorú, jelenségeiben nevetséges. A zene-engedély a nagy, az óriási „Musikstadt“-ban, aminek Bécset méltán nevezik , még ma is az 1836-ban hozott „Spektabelgesetz“ alapján áll, amelyet egy 1851. évi, császári rendelet némileg módosított... Újévkor, végre, a bécsi hangversenyhelyiség-tulajdonosok fölkerekedtek, hogy Ausztria (köztársasági szövetkezet) kancellárjánál, főtisztelendő dr. Seipelnél, előadják helyzetük tarthatatlanságát ... Mi mást kaphattak válaszul, mint egyelőre az ügy tanulmányozásának — ígéretét ?... — . Az újév a bécsi állami operaház műsorába ismét új életet ölt. Schalk igazgató Stravinszky különös művét ígéri elsősorban : az ötnegyedóráig tartó „Oedipus rex“-et ; ennek nemcsak címe latin, hanem egész 2 felvonásos szövege is (Jean Cocteau divatos francia költő műve). Azután a „Turandot“ befejezőjének Franco Alfanonak „Madonna Imperia“-ja jön (Balzac egy „pajkos“ elbeszéléséből) végül egy francia víg opera „Markus, a kairói varga“, Henri Rabaud műve. De néhány régibb remekmű is feltámad : Goetz „Makrancos hölgy“-e, Glucktól „Ifigenia Auliszban“ és Csajkovszky „Anyégin“-ja.*