A Zene 11. (1929-1930)
1929 / 1. szám - Hangversenyműsoraink ismertetése
2 A ZENE HANGVERSENYMŰSORAINK ISMERTETÉSE ♦♦♦ A Székesfővárosi Zenekar VII-ik évadja Évadnyitó hangverseny. — 1929 október 6-án. — Vezényel: Bor Dezső A bérlet. 1. Mozart Wolfgang Amadé (1756 Salzburg—1791 Bécs): Varázsfuvola — nyitány. Első előadása: 1791 szeptember 30 Bécsben. A »Varázsfuvola» című operáját Mozart — többi dalművével szemben — német szövegre írta. Schikaneder szövegkönyve zavaros, sokszor dagályos nyelvezetével, homályos, értelmetlen szimbolizmusával sok fejtörőt okoz színigazgatóknak és rendezőknek, kik az operát Mozart isteni zenéje miatt állandóan műsoron akarják tartani. Egy dicséretes tulajdonsága mégis volt a szövegkönyvnek : különféle színpadi képeknek és jellemeknek igen gazdag, változatos skáláját szolgáltatta a komponista számára Sarastro, Monostatos, Papageno, Tamino és Pamina személyében. Fenség, méltóság váltakozik benne naivitással, sőt frivolsággal. Az élet és halál kibékülésének az örökkévalóság és a halandóságnak apotheozisa lett Mozart átszellemült muzsikájával a Schikaneder-féle szövegkönyvből. Olyan átmenetféle a németSingspiel-ből a 19. század nagy romantikus operájához. Maga a nyitány — Esz-durban — formás foglalata a színpadi cselekményt kísérő fontosabb témáknak. Lassú bevezetéssel kombinált klasszikus szonátaforma. Főtémája rövid kis fuga-expozíció, mely tematikusan vezet át a dallamosan továbbhömpölygő melléktémába. A kísérő szólamokban állandóan ott lüktet a főtéma együtemnyi jellegzetes motívuma. A zárótéma az előbbiektől független motívum halmozásából alakult ki. Szünetektől megszakított hármas fanfár vezet át a kidolgozásrészbe. Jahn szerint a 18. századvégi szabadkőművesség egyik szimbolikus jele. Mozart ebben a tételben diabólikus kontrapunkttechnikáját ragyogtatja. Ellentémákkal kíséri a vidám fugatémát, majd megfordítja és tématorlódással vezeti vissza az expozíció megismétlésébe. Itt a szonátaforma képlete szerint valamennyi témát a főhangnemben idézi a Mester. Rövid Coda zárja be a klasszikus irodalom egyik legragyogóbb mesterművét. * 2. Beethoven : Aria a Fidelio című dalműből. Beethoven, aki 1792-ben költözött a Rajna mellől Bécsbe, 1802 körül fogott hozzá a Fidelio-nak, egyetlen dalművének megzenésítéséhez. 1805 november 20-án volt a mestermű bemutató előadása, mint tudjuk, igen csekély sikerrel. A következő években két ízben dolgozta át művét és 1814-ben megérdemelt ovációkkal fogadták. Recitativo. Te átkozott, hová sietsz, Mi szándékod e vad dühödben, Nincs szánalom, tigris szívedben Kihalt minden jobb érzelem ? Bár dúljon is tengerviharként Lelkedben szenvedély és düh. Szivárvány fénylik ott a láthatáron, Sötét felhőket ontva szét, Oly nyájasan mosolyg sugára, Mint régi szép idők emléke És szívemnek új éltet ád. Ária. Te áldott csillag, oh reménycsillag, Ne engedj csüggedeznem. Vezess, bár távol is a cél, Az áriát Báthy Annette, a Városi Színház ünnepelt drámai szopránénekesnője adja elő. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte B. Maleczky Bianka tanárnő vezetésével. Az operai tanszak évzáró vizsgáján tűnt fel először nagy muzikalitásával és kulturált nemes hangjával. Azóta sok hangversenyen vett részt, több ízben a Székesfővárosi Zenekar koncertjein is.* 3. Beethoven (1770 Bonn — 1827 Bécs): 1. szimfónia, C-dúr. Az 1799. év nyarán kezdi meg Beethoven első szimfóniájának komponálását és 1800 elején készült el vele. 1800 április 2-án volt bemutató előadása egy szerzői est keretében 1801-ben jelent meg nyomtatásban a következő címen : Grande Simphonie pour 2 Violons Eléri azt a Szerelmem, Te áldott, áldott csillag. Csillagom, oh remény, Reményem, ne engedj csüggedeznem, Vezess, bár távol a cél, Eléri, eléri azt szerelmem. Egy szebb jövő reménye, az ád erőt, A bátor szív s a hűség nagy hatalma. Oh, te, kiért úgy szenvedek, bár ott lehetnék Nálad, ott, hol gonoszság láncon tart. Neked vigaszt én hoznék, oh, te, kiért úgy szenvedek. Egy szebb jövő reménye, az ád erőt S a hűség szent hatalma.