A Zene 20. (1939)
1938 / 1. szám - Énekes Á-Bé-Cé
22 Énekes Á-Bé-Cé. A Magyar Kórus kiadásában jelent meg az Énekes Á-Bé-Cé. A mai iskola tankönyvének készült, melyen keresztül az éneklő ifjúság elérkezik a karéneklés művészetéig. A könyv négy részben bevezeti a tanulót a hangjegyismeretbe és a népzenei műzene egész birodalmába. Az egy-két hangű és egyszerű ritmusú gyermekdaloktól a gazdag ékesítésű magyar parlandó dallamokig és a legbonyolultabb ritmusokig vezet a könyv. A tanítás során a zeneművészet minden nagymestere sorra kerül, valamint Európa és Közel-kelet minden jelentős népzenéje. Gregorián-himnuszok, Palestrina, Vittoria, Orlando, Vivaldi, Bach, Händel, Mozart, Beethoven,Schubert stb. dallamai mellett régi és mai magyarok, Tinódi, Csikei István, Egressy, Mosonyi, Simonffy, Szentiványi stb., továbbá Bartók és Kodály dallamain keresztül neveli a könyv az ifjúságot. A 303 dallamot és dallamidézetet felölelő egész anyag eredeti forrásból való. A magyar népi dallamok a Magy. Tud. Akadémia nagy kéziratos gyűjteményéből (Bartók és Kodály gyűjtése) az eredeti szövegekkel. A német és egyéb dallamok nagy része szintén eredeti szövegükkel és magyar fordítással szerepel. Az Énekes A-Bé-Cé megszületését dr. Kerényi György és dr. Rajeczky Benjamin munkájának köszönheti. Az új karénekiskola bizonyára újabb lendületet fog adni az éneklő ifjúság mozgalmának. BELFÖLDI HÍREK A »Bánk bán« Sopronban. A soproni színház október 4.-én, Erkel Ferenc »Bánk bán«-jával nyitotta meg kapuit. Közreműködtek a magyar királyi Operaház művészei, úgymint Basilides Mária, Szabó Ilonka és Pilinszky Zsigmond. Magyar rendező a milánói Scalaban. Az operaház művész tagjai október 3-án ünnepelték kiváló rendezőjüket Nádasdy Kálmánt abból az alkalomból, hogy rendezői minőségben meghívást kapott a milánói Scalahoz. Januárra kell Puccini »Turandot«-ját megrendeznie, amely 10 év óta egyforma rendezésben ment. Az új Turandot színrehozására azért kérték fel Nádasdyt, mert az ő rendezésében A ZENE mások folynak arról, hogy a zágrábi operai együttes Budapesten, míg a mienk Zágrábban vendégszerepeljen. A terv nagyon szép, csak az a baj, hogy a hír szerint mi az »Aidá«-val akarunk fellépni, míg a jugoszlávok a »Bohémek«-et szándékozzák hozni. Véleményünk szerint nem hozzuk a két ország kultúráját közelebb egymáshoz, ha egy harmadik muzsikáját adjuk elő. Nem hisszük, hogy a zágrábiak, akiknek hosszú időkön keresztül volt alkalmuk az olasz operákkal megismerkedni az évtizedeken át Zágrábban tartózkodó olasz staggionék előadásain keresztül, túlságosan örülnének ennek a választásnak, mint ahogy mi sem vagyunk nagyon kiváncsiak az általuk előadott »Boliémek«-re. Mennyivel nagyobb érdeklődés előzné meg az ilyen csereakciót, ha a zágrábiak valamelyik horvát zeneszerzőnek folklorisztikus tematikájú operáját mutatnák be. Mily érdekes és sokat jelentő esemény volna pl. ha Krsto Odak népoperáját, a »Dorica plesa«-t (Dorica táncos) adnák elő, melynek szövege és zenéje egyaránt a muraközi népköltészetből való. És valószínű, ők is jobban örülnének, ha operaházunk valamelyik reprezentatív magyar operát vinné hozzájuk. Reméljük, ez a terv megvalósul, de ilyen formában. Talán az operai együttesek is magukévá teszik azt a szellemet, amelyet az énekkarok már megvalósítottak.