A Zene 23. (1941)
1941 / 4. szám - A Rádió zenei tervei
A ZENE serie, 1872 és 1876 között Bayreuthban, Strassburgban és Soriensben. A nagy kiábrándulás 1877-ben történt, ami után két évre megjelent az első nagy Wagnner-ellenes írás, a „Wagner Richard Bayreuthban“. Az 1872 és 1877 közötti időszak rajzolódik ki a többi levélből. 91 levél jelent meg a könyvben, az első 1861-ből, az utolsó 1877-ből. A levelek 156 oldalt töltenek ki, melyekhez a kiadó, Thierbach Erhart 97 oldal magyarázó jegyzetet csatolt. A frankfurti zenei gimnázium hangversenykörútja. 1939 őszén kezdte működését az első zenei gimnázium Frankfurtban. Annak idején részletesen ismertettük az intézet célját és szervezetét. Két tanév telt el az alapítás óta. A zenei gimnázium ezalatt a két esztendő alatt olyan rendkívüli eredményeket ért el, hogy már hangversenykörútra utazhatott. Október 1927-ig tartott a turné. Németország csaknem minden nagyvárosába ellátogatott a zenegimnázium. Nagy lelkesedéssel fogadták mindenütt a kis muzsikusokat, akik Schubert, Schumann, Distler Hugo, Thomas Karl és Händel karműveit énekelték, továbbá Händel és Vivaldi hangszeres műveit játszották. BELFÖLDI HÍREK ♦♦♦ Új magyar dalmű. Az Operaház igazgatósága elfogadta előadásra Farkas Ferenc „A bűvös szekrény“ című kétfelvonásos vígoperáját. A libretto az „Ezeregyéjszaka meséjéből veszi anyagát. A szövegkönyv írója Kunszery Gyula. Az új magyar vígoperát a hírek szerint 1942 tavaszán mutatja be az Operaház. Muzsikusok kitüntetése. Az Emericana három muzsikust kitüntetett. Geszler György és Sieracki Artúr zeneszerzők az első és második Liszt Ferenc-érmet kapták, Szabó Miklós pedig dicsérő oklevélben részesült. A döntőbizottság elnöke Székelyhidy Ferenc volt, tagjai: Kodály Zoltán, Harmat Artúr és Bárdos Lajos. Muzsika, a lélek szárnya. Dobó Sándor sztér. ének- és szolfézstanár a rádió „levente-félórája“ keretében lelkes előadást tartott „Muzsika a lélek szárnya“ címen. Bevezetőjében vázolta a szép szerepét a természeti és művészeti megnyilatkozásokban. Majd kifejtette a muzsika fontosságát a vallásos érzés, a vitézi hajlam, az édesanya iránt érzett szeretet felkeltésében. A kedélyképzésnek is jelentős eszköze a zene, a dal. A fejtegetéseket énekszámok egészítenék ki, amelyeket hol finom árnyalásban, hol katonás ritmusban a Knézich utcai polgári iskola énekkara adott elő, Dobó Sándor vezénylése mellett. A mindvégig hangulatos és érdekes előadás befejezése a csoportos éneknek és a zenekari játéknak a társadalmi összeforrás faji szempontból is fontos erejéről szólt. Megállapítást nyert, hogy a muzsika megszépíti életünket, nemesebbé és gazdagabbá teszi gondolat- és érzésvilágunkat. Fiatal német zongoramuzsika. A Budapesti Német Tudományos Intézet helyiségében és rendezésében meghívott közönség előtt házi hangverseny hangzott el november 25- én. Dümmert Udo, a jónevű fiatal német zongoraművész játékát élvezte a hallgatóság. A műsor Bach B-dúr partitúrája mellett a mai német „fiatalok“ zongoraműveiből állott, úgymint: Degen II címűt „Konzertmusik in 2 Teilen“, Maler Wilhelm „Klaviersonate 1941. Pepping Ernst „Tanzweisen und Rundgesang“ és Erri Werner „3 kleine Klavierstücke“ c. műveiből. Előadások és hangversenyek a Liszt'егепс Társaságban. Nagyszabású programmal indult az 1941/42. évadban az Országos Liszt Ferenc Társaság, öt előadás és hangverseny keretében illusztris esztétikusok és művészek világítják meg a