A Zene 23. (1941)
1941 / 4. szám - A Rádió zenei tervei
Budapest Székesfőváros Népművelési Bizottsága hangversenyei a Székesfővárosi Zenekar közreműködésével ♦♦♦ Zenekari és énekkari hangverseny 1941 december 15-én, hétfőn este 1/28 órai kezdettel a Magyar Művelődés Házában Vezényel: Berg Ottó, a 111. kir. Operaház karnagya. Közreműködnek: Bodó Erzsi, Járay József, Littasy György, dr. Palló Imre, Stowasser Irén. Tiszay Magda, a belvárosi főplébániatemplom énekkara és a Liget-utcai polgári fiúiskola énekkara. (Karnagy Sződy Szilárd.) Haydn (1732 Rohrau — 1809 bées). Nelson mise, d-moll. Haydn, a nagy szimfonikus, a vallásos és egyházi zene terén is halhatatlan műveket alkotott. Vallási tárgyú oratóriuma, a Teremtés és a Krisztus hét szava a keresztfán c. kantátája közismert. De kevesen tudják, hogy mennyi más egyházi művet írt: két Te Deumot, himnuszokat, motettákat, offertóriumokat, Salve regina-kat, Stabal Malert, stb. és főleg miséket. Egyházzenei alkotásainak súlypontja a miséin van. A misekomponálás egész életén át foglalkoztatja. Kivételt képez II. József uralkodásának ideje, aki tudvalevő reformjaival a katolikus liturgia életét is szabályozta Ez az idő Mozartnál is pauzát jelent egyházi zenéje számára. De ahogy a csaknem egy évtizedes munkaszünet Mozartnál a nagy beérés időszaka, melynek végén megalkotta egyházi zenéjének gigantikus csúcsát, a Requiemet, úgy Haydn is új egyházi muzsikát írt utána: mélyebbet, nagyszabásúbbat, fenségesebbet. Miséit ez az időszakadék két részre osztja. Az egyik csoportban vannak az 1750 és 1782 között írt misék, a másikban az 1796 és 1802 közöttiek. Az első csoportban nyolc misét találunk, melyek közül kettő elveszett még Haydn életében. A híresebbek a nagy orgonamise, a Cecilia- és a Mariazellimise. A második csoportban van Haydn hat nagy miséje: Üstdob-mise, Szent Bernát-mise (Heiligmesse), Nelson-mise, Terézia-mise, Teremtés-mise és Harmónia-mise. Bár a hat nagy mise Haydn-nak teljes értékű művészi alkotása, mégis sok ellenzője akadt a Mester egyházi műveinek. Főleg azt kifogásolták, hogy Haydn mindig derűs, vidám, miséiben sem üli meg az egyházi muzsika követelte alázatos, szent hangot. Igen, a derű Haydn 1