A Zene 24. (1942)
1943 / 13. szám - Hajdu Mihály: Egy vidéki kultúregyesület harmincéves jubileuma
A ZENE Tokatyan, stb. Magyarok: Bartók, Basilides Mária, Báthy Anna, Böszörményi Nagy Béla, Dániel Ernő, Dohnányi, Hubay, Kerpely Jenő, Molnár Imre, Németh Mária, Gyurkovics Mária, Székelyhidy Ferenc, Rosier Endre, Palló Imre, Pataky Kálmán, Szigeti, Telmányi, Vecsey, stb. A felsorolás közel sem teljes. Meg kell említenünk a kamarazene és zenekari hangversenyeket is: a Waldbauer—Kerpely-, Róth-, Gertler-, Végh-, Szentgyörgyi-vonósnégyesek, a Brüsseli-vonósnégyes, Párisi-trió, Kölni-trió, valamint a Budapesti Filharmónia, a Debreceni és Szegedi Filharmonikus zenekarokon kívül a Berlini Filharmónia kamarazenekara és a Kölni Kamarazenekar is. A zenei szakosztály vezetője, dr. Südy Ernő fáradhatatlan, nagykultúrájú művészlélek, aki a jubiláns hangversenyen az Aurora célkitűzéseit tömören körvonalazta. Beszédéből idézünk néhány mondatot, amely a kör működését meghatározza: »Célunk nem a szórakoztatás, — mondotta dr. Sady — az átlagközönség ízlésének kiszolgálása nem feladatunk. Műsorunk megválasztásánál mindig az a szempont vezetett, hogy a legnemesebb művészetet adjuk a legjobb előadókon keresztül... Egyik célunk: az igazi magyar zene megismertetése és a közönséggel való megszerettetése. Nem volt könnyű feladat az álmagyar darabokhoz szokott közönség ízlését megváltoztatni . . . Ehhez járult az, hogy gyakran az előadó művészekkel is ellentétbe kerültünk a műsoron szereplő művek megválogatásában. Sok művész ugyanis olcsó siker reményében — vidéki átlagközönségnek való — selejtes művek előadásával akart közénk jönni. Többször kellett beleszólnunk a műsor megállapításába. Az igazi nagy művészekkel azonban soha sem került sor nézeteltérésre... Műsorunk összeállításakor figyelemmel voltunk arra, hogy a nagy magyar zeneszerzők mindég helyet kapjanak, a külföldi szerzők közül pedig csak a legjobbakat adjuk... Nem egy világhírű külföldi művész nagy elismeréssel nyilatkozott közönségünk magas zenei ízléséről és az Aurora kör jóhíréről... További célunk, új tehetségek felfedezése és szóhozjuttatása. Békéscsaba városa több kiváló művészt adott az országnak, sőt a külföldnek is . ..« — mondotta a zenei szakosztály vezetője. A jubiláns hangversenyen megállapíthattuk azt, hogy Békéscsaba közönsége az aktív zenélésből is kiveszi részét. A szólisták mellett hallottunk vegyeskart, férfikórusokat, nőikart, elemi és középiskolás gyermekkórusokat. Valamennyiük teljesítménye az új kóruskultúra jegyét viselte magán. Évekkel ezelőtt az Aurorának zenekara is volt, ennek fejlődése azonban nem tudott lépést tartani a magasabb szempontokkal. Az irodalmi szakosztály előadásai szintén magas színvonalúak. A meghívott előadók között szerepelt Kodály Zoltán; a költők és írók közül Kosztolányi,Móra Ferenc, Nyirő József, Tamássy Áron, Sinka István, Veress Péter és a legújabb írónemzedék egész sora tartott előadást. A képzőművészeti csoport tárlatokat rendez, amelyen több országosan ismert helyi festőművész, mint Mazán László, Mokos József, Vidovszky Béla, Wágner József, Gyoroki Pál állított ki, de rajtuk kívül kiállították a legnagyobb festőink: Munkácsy, Szinnyei Merse, stb. képeit is. Valóban átfogó és nagyvonalú kultúrmunka az, amelyet az Aurora kör önzetlen vezetőségével végez. Ilyen feladat megvalósításához azonban szükséges a közönség érdeklődése és a város vezetőinek támogatása is. Ez pedig Békéscsabán — élén dr. Jánossy Gyula polgármesterrel — teljes mértékben meg is van. Csak így képzelhető el, hogy az Alföld agrárvárosában is magas kultúra fejlődhessék ki. Az Aurora kör harmincéves munkáját méltó példának állíthatjuk oda bármelyik nagy városunk számára. A mostani jubileumi hangverseny ismét megjelölte a további utat, amint azt dr. Sady mondotta, Vörösmarty szavait idézve: »Mi dolgunk a világon? — küzdeni erőnk szerint a legnemebbekért.« HAJDÚ MIHÁLY.