A Zene 24. (1942)

1943 / 13. szám - Hajdu Mihály: Egy vidéki kultúregyesület harmincéves jubileuma

A ZENE Tokatyan, stb. Magyarok: Bartók, Basilides Mária, Báthy Anna, Böször­ményi Nagy Béla, Dániel Ernő, Dohnányi, Hubay, Kerpely Jenő, Molnár Imre, Németh Mária, Gyurkovics Mária, Székelyhidy Ferenc, Rosier Endre, Palló Imre, Pataky Kálmán, Szigeti, Telmányi, Vecsey, stb. A fel­sorolás közel sem teljes. Meg kell említenünk a kamarazene és zenekari hangversenyeket is: a Waldbauer—Kerpely-, Róth-, Gertler-, Végh-, Szentgyörgyi-vonósnégyesek, a Brüsseli-vonósnégyes, Párisi-trió, Kölni-trió, valamint a Budapesti Filharmó­nia, a Debreceni és Szegedi Filharmonikus zenekarokon kívül a Berlini Fil­harmónia kamarazenekara és a Kölni Kamarazenekar is. A zenei szakosztály vezetője, dr. Südy Ernő fáradhatatlan, nagykultúrájú művészlélek, aki a jubiláns hangversenyen az Aurora célkitűzéseit tömören körvonalazta. Beszédéből idézünk néhány mondatot, amely a kör működését meghatározza: »Célunk nem a szórakoztatás, — mondotta dr. Sady — az átlagközönség ízlésének kiszolgálása nem feladatunk. Műsorunk megválasz­tásánál mindig az a szempont vezetett, hogy a legnemesebb művészetet adjuk a legjobb előadókon keresztül... Egyik célunk: az igazi magyar zene meg­ismertetése és a közönséggel való megszerettetése. Nem volt könnyű fel­adat az álmagyar darabokhoz szokott közönség ízlését megváltoztatni . . . Ehhez járult az, hogy gyakran az előadó művészekkel is ellentétbe kerül­tünk a műsoron szereplő művek megválogatásában. Sok művész ugyanis olcsó siker reményében — vidéki átlagközönségnek való — selejtes művek előadásával akart közénk jönni. Többször kellett beleszólnunk a műsor megállapításába. Az igazi nagy művészekkel azonban soha sem került sor nézeteltérésre... Műsorunk összeállításakor figyelemmel voltunk arra, hogy a nagy magyar zeneszerzők mindég helyet kapjanak, a külföldi szerzők közül pedig csak a legjobbakat adjuk... Nem egy világhírű kül­földi művész nagy elismeréssel nyilatkozott közönségünk magas zenei ízlésé­ről és az Aurora kör jóhíréről... További célunk, új tehetségek felfedezése és szóhozjuttatása. Békéscsaba városa több kiváló művészt adott az ország­nak, sőt a külföldnek is . ..« — mondotta a zenei szakosztály vezetője. A jubiláns hangversenyen megállapíthattuk azt, hogy Békéscsaba közön­sége az aktív zenélésből is kiveszi részét. A szólisták mellett hallottunk vegyeskart, férfikórusokat, nőikart, elemi és középiskolás gyermekkórusokat. Valamennyiük teljesítménye az új kóruskultúra jegyét viselte magán. Évek­kel ezelőtt az Aurorának zenekara is volt, ennek fejlődése azonban nem tudott lépést tartani a magasabb szempontokkal. Az irodalmi szakosztály előadásai szintén magas színvonalúak. A meg­hívott előadók között szerepelt Kodály Zoltán; a költők és írók közül Kosztolányi,­­Móra Ferenc, Nyirő József, Tamássy Áron, Sinka István, Veress Péter és a legújabb írónemzedék egész sora tartott előadást. A képzőművészeti csoport tárlatokat rendez, amelyen több országosan ismert helyi festőművész, mint Mazán László, Mokos József, Vidovszky Béla, Wágner József, Gyoroki Pál állított ki, de rajtuk kívül kiállították a legnagyobb festőink: Munkácsy, Szinnyei­ Merse, stb. képeit is. Valóban átfogó és nagyvonalú kultúrmunka az, amelyet az Aurora kör önzetlen vezetőségével végez. Ilyen feladat megvalósításához azonban szük­séges a közönség érdeklődése és a város vezetőinek támogatása is. Ez pedig Békéscsabán — élén dr. Jánossy Gyula polgármesterrel — teljes mérték­ben meg is van. Csak így képzelhető el, hogy az Alföld agrárvárosában is magas kultúra fejlődhessék ki. Az Aurora kör harmincéves munkáját méltó példának állíthatjuk oda bármelyik nagy városunk számára. A mostani jubileumi hangverseny ismét megjelölte a további utat, amint azt dr. Sady mondotta, Vörösmarty szavait idézve: »Mi dolgunk a világon? — küzdeni erőnk szerint a legnemebbekért.« HAJDÚ MIHÁLY.

Next