A Zene 24. (1942)
1943 / 13. szám - Hajdu Mihály: Egy vidéki kultúregyesület harmincéves jubileuma
maradék nélkül érvényesül, minden szó érthető és minden szó mögötti szimbolika és hangulati elem megfelelő zenei kihangsúlyozást is nyer — de emellett a zene nem alárendelt. Sőt — uralkodó jellegű. Igazi opera, szélesen ívelő, jól énekelhető »bel canto« dallamokkal, az egyes jelenetek és az egész dalmű formai építkezésével. Örvendetes tény ez: Kenessey operája igazi opera. (Kívánatos lenne, ha Kenessey egész estét betöltő operát írna.) A deklamáció elsőrangú. A hangszerelés teljesen kiegyensúlyozott hangzású, színes és mindig diszkrét (mint a Pelléas és Mélisande-ban). A metodikában sok magyaros" fordulat van. Egyébként az egész muzsikán franciás könnyedség és világosság uralkodik. A "témák jól kifejezik a Krúdy-hangulatot. Az opera csúcspontja az arany-kvintett, amelyben az aranynak még a szerelmet is legyőző ördögi hatalma jut kifejezésre. Kimelkedő, kitűnően megalkotott rész még a színészek rögtönzött előadása. Itt színpadot látunk a színpadon. Ez a st. germaini vásári komédiák világát, a francia opera comique hőskorát idéző bohózat mesteri megoldással illeszkedik bele az opera menetébe. Az írottakat egybevetve, meg kell állapítanunk, hogy Kenessey egyfelvonás operája nagy nyeresége a magyar dalműirodalomnak. Az arany meg az asszony sokáig fog élni. Reméljük rövidesen külföldre is eljut, hogy öregbítse a magyar zeneművészet hírnevét. Egy vidéki kulturegyesület harmincéves jubileuma A Békéscsabán működő »Aurora zenei, irodalmi és képzőművészeti kör« harminc éves fennállását hangverseny keretében ünnepelte. A hangversenyen közreműködők valamennyien helyi szereplők voltak, a műsor pedig Vivaldi, Händel, Mozart, Beethoven, Verdi, valamint Bartók legújabb műveiből álló szóló- és kamaraszámokból, illetve Kodály és tanítványainak kórusműveiből volt összeállítva. Ez a műsor már magában is jelzi az Aurora nemes célkitűzéseit és azt a színvonalat, amelyet vidéki viszonylatban kiemelkedőnek találunk. Manapság sokat hallunk zenepolitikánk hiányairól, a decentralizálódás szükségességéről, a vidéki városaink elmaradt "zeneéletének vergődéséről. Hogy néhány lelkes ember kitartása mennyi szép feladat megvalósítására képes, erre éppen az Aurora kör eredményei világítanak rá. Az egyesület 1913-ban alakult, tehát a két világháború "sem bénította meg az alapítók törekvéseit. Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy nem hivatásos hangversenyrendező társasággal állunk szemben, még kevésbé üzleti vállalkozással, hanem a kör vezetősége önzetlenül végzi a vállalt feladatot, anyagilag , teljesen a tagdíjakra és a város jóindulatú támogatására van utalva. Vállalják a hangversenyek kockázatait és az esetleges deficitet is. Az alapítás évében az egyesületnek 150 tagja volt, később ez a szám az 500-at is elérte. A zenei szakosztály mellett irodalmi és képzőművészeti szakosztály is működik. Az egyesület könyvtárának közel 2000 kötetnyi könyve van, szépirodalmi, zenei és tudományos munkák. Legintenzívebb a zenei szakosztály működése: még az utóbbi nehéz időkben, a múltévi és a jelen szezonban is megrendezte hat bérleti hangversenyét kiváló művészekkel. A hangversenyeknek úgyszólván törzsközönsége van, amely a meghirdetett sorozatra megváltja bérletét. Ily módon megvan a lehetősége, hogy a legnevesebb művészeket is szerepeltethessék. A felléptetett művészek közül álljon itt a következők névsora. Külföldiek: Ada Sari, Anne Roselle, Burian, Bustaba, Francescatti, Gugnelmetti, Helge Lindbergh, Manen Juan, Magaloff, Jörgensen, Piatigorsky.