A Zene 25. (1943-1944)
1943 / 3. szám - Rékai Nándor (1870-1943)
44 A ZENE mák, stílusharcok) tárgyalása és a hangversenyek leírása mind igen figyelemreméltó része a tanulmánynak Értékes fejezet a görög zeneelmélettel foglalkozó rész. A skálarendszer taglalásakor viszont nem ártott volna eloszlatni a félreértést, amely a három főhangnem és a későbbi egyházi hangnemek elnevezése közötti látszólagos összefüggésből adódhat. Ugyanis ezek között semmi összefüggés sincs. Tisztára véletlen, hogy pl. a görög hypodór hangjaiban egyezik az egyházi ,,aeol“-al, vagy a „lyd“ egyezik a későbbi ión, illetve a mai dór hangnemmel. Kivételesen érdekes és elgondolkoztató fejezet a „Zenepedagógia és erkölcstan“. A szépre és jóra való nevelésben még ma is tanulhatnánk a görögöktől. Sőt!... Néha kénytelen az olvasó kérdezni: haladtunk-e valamit? Bizony, sok tekintetben hátrább vagyunk és nem ártana minél általánosabbá tenni az ógörög szellem magasrendű esztétikai, etnikai és pedagógiai szempontjainak megismerését. Egészen röviden tárgyalja a könyv Róma zenéjét. Míg a görögök zenéje mintegy hetven oldalt kapott, addig a rómaiaké alig tizenkettőt Igaz, a két nép zenekultúrájának jelentősége (nem számítva ide a keresztény Róma zenéjét) körülbelül meg is felel ennek az aránynak. Önálló, külső hatásoktól mentes zeneéletet hiába keresünk a rómaiaknál, még kevésbé zenei emlékeket. Mégis, a pantomim zenei vonatkozásainak bővebb ismertetése, teljesebbé tette volna ezt az amúgy is hiányos fejezetet. Erre mint" a szerző is jelezte könyvében, még sor kerülhet. Mindent összegezve, ismételten megállapítjuk a könyv értékét. A szerző komoly mérlegeléssel gyűjtötte össze adatait, felhasználta a legújabb kutatások eredményeit és a modern szakirodalom idevágó tanulmányait, Riemanntól többeken át Curt Sachs-ig. A mitikus kor ismeretlen területeit tárja fel és annak olyan szintézisét adja, amilyenhez hasonlót magyar nyelven eddig nem ismertünk. Kár, hogy a könyvnek nincs név- és tárgymutatója. A rengeteg név és adat betűrendbeszedése gyakorlati szempontból feltétlenül hasznos lenne. Hajdú Mihály: Rékai Nándor (1870—1943.) Múlt hó 7-én, 73 éves korában váratlanul elhunyt Rékai Nándor, a »Nagyidai cigányok« zeneszerzője, a M. Kir. Operaház karnagya. Rékai Nándor 1870 február 6-án született Budapesten. Iskoláit is Budapesten végezte, ahol gimnáziumi érettségit tett. Zenei tanulmányait a Nemzeti Zenedében folytatta, mégpedig a hegedű és zeneszerzés tanszakokon. Hegedülésben Hubay Jenő, zeneszerzésben pedig Benkő Henrik a mestere. Tizennyolc éves korában már a M Kir. Operaház brácsistája. Mint brácsista kerül ki a bayreuthi ünnepi játékok zenekarába is, 1894-ben. Harminc éves korában lép mint zeneszerző a nyilvánosság elé zenekari szvitjével (Erdőben) Ezután korrepetitora lesz az Operaháznak. 1903-ban írja a Koncert nyitányát (Kuruc nyitány) és 1905-ben egy magyar dallamra írt zenekari variációival arat sikert. Mindhárom művet Kerner István vezényelte. Első operája, a »Nagyidai cigányok«, 1906- ban volt a dalmű bemutatója a M. Kir. Operaházban. Egr év múlva magyar műsorú hangversenyeket vezényel Helsinkiben. Negyven éves, mikor operaházi karmesterré nevezik ki. Egy év múlva mutatja be az Operaház a szerző vezényletével második egész estét betöltő operáját, a Fráter György című magyar történelmi dalművét, mellyel megnyeri