A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 43. KÖTET (1970)

43. kötet / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - URBANEK J.: Simonyi, K.: Elméleti Villamosságtan

524 KÖNYVSZEMLE Dr. Simonyi Károly: ELMÉLETI VILLAMOSSÁGTAN 5. javított és bővített kiadás, Budapest 1967, Tankönyvkiadó Szerző hazai és külföldi viszonylatban egyaránt jól ismert és sikert aratott könyvének a célkitűzését változatlanul abban jelöli meg, hogy az a fizika elektrodinamikájának és a tech­nikai részletproblémáknak valamilyen arányú ötvözete, a kiadások során eszközölt változ­tatásokat pedig azzal indokolja, hogy éppen a célkitűzés állandósága követeli meg a tartalom állandó változtatását. Ennek a leszögezése a könyv szokásos rövid címének a kiegészítéseként is felfogható olyan értelemben, hogy az pontosan definiálja a könyv tárgykörét, amit a cím egymaga csak bizonyos nyelvterületeken definiál kellőképpen, míg más címekkel is jelölnek hasonló jellegű elméleti összefoglaló műveket. A célkitűzés változatlansága mellett mindenekelőtt a különböző kiadásoknak még egy örvendetesen változatlan tulajdonságára szeretnénk rámutatni és ez a szigorúan szabatos tárgyalásmód. A könyv tartalmának részletes ismertetése, annak tartalmi gazdagsága miatt túllépné egy rövid recenzió kereteit, de úgy hisszük, a könyv ismert volta miatt erre nincs is szükség. De talán a célt is jobban szolgálja, ha az előző kiadáshoz képest történt változtatásokra és azok értékelésére szorítkozunk. Felépítés szempontjából a könyv szerkezeti változtatásokat tartalmaz. A bevezető részektől és az új V. zárórésztől eltekintve a könyv anyagát szerző továbbra is négy részre tagoltan építi fel, azonban az osztást más helyen eszközli. Az első rész: ..Általános áttekintés", változatlan maradt. A második és harmadik rész „Elektrostatika" és „Stacionárius és Kvázis­tacionárius folyamatok" helyett az előnyösebbnek mutatkozó „Statikus és Stacionárius Terek" ill. „Kvázistacionárius folyamatok" címet, illetőleg osztást részesíti előnybe. Ily módon a „Mágneses tér kiszámítása" c. fejezet „Stacionárius áramok mágneses tere" címen előrekerül a II. rész végére, kibővítve egy a szingularitásokra vonatkozó fejezettel. Átmenetet egy köz­beiktatott új közbenső fejezetet képez: „Statikus tér anyag jelenlétében" címmel. Ez az elektrostatikus tér mellett már a magnetostatikus térre is kitér és példákkal szol­gál azok számítására anyag jelenlétében. Ily módon a III. részben csak a „Hálózat analízis", „A térbeli áramlás törvényei" és a „Távvezetékek" maradnak meg. Ez módot nyújt a „Hálózatanalízis" c. fejezet bővebb, átfo­góbb és ily módon kiforrottabb tárgyalására, ami mélyebb matematikai feltárást és az alap­összefüggések általánosabb megfogalmazását teszi lehetővé. Ezt a bővítést a térbeli áramokra vonatkozó fejezet lerövidítése kompenzálja bizonyos mértékig. Az „Elektromágneses Hullá­mok" c. IV. rész „Kerületértékek II. Csőhullámok" c. főfejezete ugyancsak lényeges bővítést mutat éspedig nemcsak terjedelemre, de a probléma és megoldásaik további elmélyítésében is a „Csőhullámok ferintben" és a „Módus szerinti sorbafejtés" c. fejezetek beiktatásával. Az új kiadás által nyújtott leglényegesebb többlet azonban a teljesen új V. rész. Ebben a „Befejező Áttekintés"-ben szerző az elektrodinamikának az I—IV. fejezetekben foglalt különállónak tekinthető részei között fennálló kapcsolatokat vizsgálja és megmutatja azok azonos fizikai és matematikai szemléletmódját. Különösen hasznos és újszerű kiegészítést jelent és egyúttal magasabb szempontokból való szemléletre nevel az V. rész további három fejezete, mely a klasszikus elektrodinamika kereteinek a szélesítése tekintetében nyújt irány­mutató betekintést és vezérfonalat az e diszciplínákban való elmélyedéshez. E három fejezet közül az elsőben teljessé egészíti ki a klasszikus elektrodinamikát a relativisztikus elektro­dinamika alapegyenleteinek az ismertetésével, ezáltal azt magasabbrendűe zárt egységbe foglalva. A másodikban, a mechanika formanyelvére átírt Maxwell-egyenletek révén a hidat építi meg az utolsó fejezethez. Ebben a kvantum-elektrodinamika elemeit vázolja fel a téma nehézsége ellenére igen jól követhető módon, ugyanakkor teljes szabatossággal. Különösen érdekes a fejezet utolsó pontja: a kvantum-elektrodinamika néhány eredményének a kvali­tatív tárgyalása, melyben igen jól érzékelteti, hogy a legelvontabbnak látszó legújabb elméle­tekből is hogyan válnak ki fokozatosan azok a körvonalak, amelyek az elektrodinamika hori­zontját egyre szélesebben bontakoztatják ki. A tárgyalt diszciplínák kölcsönös kapcsolását a könyv végén egy igen hasznos áttekintő skéma foglalja össze. Az anyag követését és áttekintését nagyon elősegíti a mű öt részét megelőző tartalmi összefoglalás.­­ A könyv hazai sikerét 5 kiadás bizonyítja, nemzetközi sikerét pedig három (német, orosz és angol) nyelven történt megjelentetése tanúsítja. Dr. Urbanek János Műszaki Tudomány 43, 1970

Next