A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 48. KÖTET (1974)
48. kötet / 1-2. szám - A Műszaki Tudományok Osztályának 1973. május 9-10-i tudományos ülésszaka: Az energetika új útjai és lehetőségei - SIMONYI KÁROLY: A plazma mint energiahordozó
A PLAZMA MINT ENERGIAHORDOZÓ* SIMONYI KÁROLY** A MŰSZAKI TUDOMÁNYOK DOKTORA A több százmillió fokra felhevített, teljesen ionizált, tehát plazma állapotban levő deutérium-tricium keverék elvileg alkalmas arra, hogy folyamatosan, szabályozható módon, magfúzió révén, hasznos energiát szolgáltasson. A cikk ezen elvi lehetőség gyakorlati megvalósításánál leküzdendő nehézségeket és az elért eredményeket tárgyalja. Ahhoz, hogy — a gazdaságossági kérdéseket nem tekintve — a szabályozott fúziós energiatermelés megvalósíthatóságát kísérletileg bebizonyítsák, jó néhány évnyi intenzív kutatómunka és milliárd dollár nagyságrendű befektetés szükséges. További évtizedre lesz szükség ezután még, hogy a gazdaságos megvalósíthatóság kérdését is eldöntsék. Mindezen erőfeszítéseket az alábbi előnyök indokolják: korlátlan nyersanyagkészlet, égéstermék és rádióaktív hulladék nélküli üzem. Siker esetén tehát az energiagondoktól, valamint jelentős szennyeződési problémáktól szabadulna meg az emberiség. 1. Bevezetés Plazma alatt szűkebb értelemben az anyag olyan magas hőmérsékletű állapotát értjük, amelyben már a semleges atomok is alkotórészeikre, pozitív töltésű ionokra és negatív töltésű elektronokra esnek szét. A természetben az anyag a csillagokban van ilyen plazma-állapotban, vizsgálata mégis közvetlen gyakorlati célt szolgál: a csillagok belső hőmérsékleténél magasabb hőmérsékletű (százmillió fok feletti) plazmában lehet reményünk arra, hogy azt a fajta magenergiát — a fúziós energiát — amelyet jelenleg az ember csak hidrogénbomba alakjában tud felszabadítani, szabályozható módon fűtésre vagy villamosenergia termelésre használhassuk. Egy fúziós reaktor energiahordozója, vagy inkább energiaátalakítója a több százmillió fokra felmelegített, plazmaállapotban levő könnyűgáz, például deutérium-tricium keverék. Az igen magas hőmérsékletnél bekövetkező heves ütközések magátalakulásokhoz, a könnyű magok fúziójához vezetnek, amelyeknek eredménye az energiafelszabadulás. Minthogy az energiafelszabadítást a magas hőmérséklet teszi lehetővé, termonukleáris energiatermelésről is szokás beszélni. * Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának 1973. május 9 —10-i tudományos ülésszakán elhangzott előadás ** Prof. Dr. Simonyi Károly, 1025 Budapest Pentelei M. u. 3. Műszaki Tudomány 48, 1974