MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 05. ÉVFOLYAM (1956)
1956 / 1. sz. - BERKOVITS ILONA: Zichy Mihály baráti köre Párisban
vel, íróival és közéleti személyiségeivel együtt. Meunargia Párizsból való hazatérte után szervezi majd meg Rusztaveli eposzának Zichy által illusztrált díszes kiadását, és készíti el Zichy számára az eposz francia nyelvű nyersfordítását. Meunargia leveleiből nem tűnik ki, hogy ismerte volna Zichyt, annak grúziai tartózkodása előtt, de Gordeziani, Zichy születésének 125. évfordulóján Tbilisziben tartott előadásában felhívja a figyelmet Meunargia külföldi tartózkodásának időpontjára. Meunargia Zichyvel egy időben 1874—1880 között élt külföldön, továbbá Párizsban érintkezésbe került kiváló francia közéleti személyiségekkel.Huzamos európai tartózkodása, az európai élet megfigyelése és különösen Victor Hugóval való találkozása és beszélgetése meggyőzi őt arról, hogy különleges kiadásban közre kell adni a Tigrisbőrös lovagot mind orosz, mind külföldi nyelveken is. Ettől a gondolattól lelkesülten 1880-ban visszatér hazájába« — mondja Gordeziani.53 Ismerve Zichy kapcsolatait a francia írókhoz, bizonyos, hogy Memargiának Victor Hugóval való beszélgetése nem volt és nem lehetett titok Zichy előtt. Nem lehetetlen, hogy már korábban Zichy hívta fel Victor Hugo figyelmét a Rusztaveli eposzra, tekintve, hogy Zichy már Pétervárott ismerhette a grúz eposzt. Memargia különben, amikor elkészült az eposz francia nyelvfordításával, üzente Zichynek, hogy azt egyúttal elküldte Párizsba Renan nak is . Renannal így nyilvánvalóan Zichynek és Meunargiának ugyancsak közös kapcsolataik voltak. Meunargia francia nyersfordítása nyomán készültek a Rusztaveli illusztrációk, és Gordeziani szavaival : »Zichy realista rajzai kiszabadították Rusztaveli alkotását az iráni festők fogságából s illusztrálását a realista művészet útjaira terelték. Ez Zichy nagy érdeme és életművének vezérlő eszméje. Párizsban a francia és orosz művészek mellett nem hiányoztak Zichy baráti köréből a lengyel, cseh és belga művészek sem. Két lengyel művésszel, egy festővel és egy szobrásszal volt szoros, őszinte barátságban. A lengyel festő Stanislaw Chlebowski (1835—1884), akinek a lengyel művészettörténet elsősorban Törökországban készült műveit méltatja. De a kalandos életű művész nagy történeti vásznakat is festett. Chlebowski a pétervári Művészeti Akadémián Williwalde tanítványa volt . 1859-ben itt a legnagyobb olyan aranyérmet nyerte, amit külföldi a pétervári akadémián elnyerhetett, s ez egyúttal hat évi külföldi tanulmányútra szóló ösztöndíjat is jelentett, így Chlebowski elhagyta Pétervárt, ahová azután már vissza nem tért. Feltételezhetően már pétervári festőnövendék korában ismerte Zichyt : ha nem, úgy 1862-ben, Zichy Párizsban jártakor ismerték meg egymást. A lengyel festő ugyanis 1863-ban elküldte Zichynek egyik festménye fényképét, amelynek keretszegélyén ma is az alábbi, ceruzával írott sorok olvashatók : »A mon ami Zichy Paris, 1863. St. Chlebowski : Jean Kochanowski poete polonais, pleurant la mort de sa fille Ursule«. Chlebowski e műve a lengyel kutatók előtt teljesen ismeretlen volt, ma is ismeretlen helyen lappang és csak a zalai Zichy múzeum anyagában előkerült régi fénykép nyomán ismert. A festmény a lengyelek egyik legnagyobb költőjét, a XVI. században élt Jan Kochanowskit ábrázolja, amint leánya halálát siratja. A széles elbeszélőkészséggel, pontos történeti hűségre való törekvéssel, a nagy költő fájdalmának megrázó érzékeltetésével festett képet Chlebowski 1863-ban, nyilvánvalóan közvetlenül a lengyel fölkelés leverése után készítette. Néhány évvel utóbb az orosz cár legnagyobb ellenfeléhez pártolt : a török szultánnak tett udvari festője, s csak 1876-ban, már Zichy párizsi 4. St. Chlebowski: Várnai csata (1865?) Krakkó, Nemzeti múzeum