MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 05. ÉVFOLYAM (1956)
1956 / 4. sz. - KUTATÁS - ZOLNAY LÁSZLÓ: Románkori templom a Komárom megyei Bajóton
Petre Vidal lantja deríti mosolyra Esztergom egykori udvarnépét,35 úgy Esztergom tatár elleni védelmével maradandót alkotott a „spanyol" Simon ispán is,36 akinek emlékét máig őrzi a hétszáz esztendős — restaurálásra váró — bajóti öregtemplom s az attól északabbra fekvő, feltáratlan bajóti vár. ZOTONAY LÁSZLÓ JEGYZETEK 1 Hillebrand Jenő: Magyarország őskőkora. Budapest, 1935 17. lap. • Ezek egyike, egy római kettős sírkő ma a bajóti r.k.lelkészlak épületfalában. Balogh Albin: Mindennapi élet Szent István korában. Szent István Emlékkönyv, Budapest, 1938. III. kötet, 583. lap. A lelet az esztergomi Balassi Bálint Múzeumban. * Esztergom vármegye, Budapest, év nélkül, 7. lap.—Osváth Andor : Komárom és Esztergom vármegyék múltja és jelene, Budapest, 1938. 228. lap. — Genthon István: Magyarország műemlékei, Budapest, 1951. 295. lap. 3 A gótikus templomajtó kibontásában Váczy-Hübschl Antal főmérnök (Esztergom) és Fehér Gábor kőművesmester (Bajót) volt a segítőtársam. • Vö. Villányi Szaniszló : Néhány lap Esztergommegye és város múltjából, Esztergom, 1891. 87. lap. 7 Szlávik Mihály ált. isk. igazgató (Bajót) említi,hogy a templomtól északra fekvő iskolaépület táján boltíves pincékre akadtak. " Bajót neve, a környéki Bajna és Baj falvak nevével együtt törökös gyök. * Mathias Florianus: Fontes domestici, II. kötet, 95. lap. 10 Fejér: Codex diplomaticus III. 1.318. lap. — Tört. tár IX. évf. 5. lap. 11 Mathias Florianus i. m. III. kötet, 37. lap. 18 Hóman: Magyar történet, Budapest, 1935. XI. kötet, 485. lap. 13 Pór Antal cikke az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadványai, 1890. évfolyamában. V. O. Wertner: Magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, Temesvár, 1891. I. 117. lap. és Turul, X. évf. 26. lap.— A Benedek és Bánk bán azonosságának Katona József „Bánk bán"-ja által is terjesztett legendáját annak tudományos megalapozója, Pór Antal utóbb maga is megcáfolja : Turul, VII. évf. 53. laptól. 14 Fejér C. D. III. 2. 207 lap. 15 Fejér i. m. III. 1. 393. — Századok, V. évf. 372. lap. — Rogerius : Carmen miserabile, 38—40. fejezet.— Szabó Károly : Rogerius mester váradi kanonok Siralmas Éneke. Pest, 1861. 45—48. lap. — Tamás spalatói főesperes : Historia Salonitarum, 39. fejezet. (Szabói, m. 76. lap.) Vö. Fejér i. m. IV. 1. 272. és 274. lap. 17 Pór Antal : A Nagymartoniak, Turul, VII. évf. 59. laptól. 13 Fraknói Vilmos : Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szentszékkel, Budapest, 1901. 53. lap. " Fraknói i. m. 67. lap. Turul I. évf. 13. lap. — Anjoukori okmánytár II. kötet, 15. lap. 11 Birtokaik a XIV. században : Nagymarton, Röjtökör, Kabolt vára, Nyergesújfalu, Süttő, Moos, Gene-marótja (Pusztamarót), Bajót vára, Berénypuszta (Beránvár), Pél (Péliföldszentkereszt), Rab, Csenke, Keszi. L: Fejéri, m. III. 1. 316., III. 2 207, IV. 2. 427, V. 2. 428, VI. 1. 277., VI. 2. 124., VIII. 1. 112., VIII. 2. 140. és 199., VIII. 3. 601—604., IX. 1. 407., IX. 2. 218. és 311., X. 1. 454, 461, 499., X. 2. 264., X. 4. 479., X. 5. 691. lap. — Vö. Sopron m. okit. I. 395. lap. — Anjoukori okmánytár I. kötet, 124. lap, 22 Pór Antal : A Nagymartoniak, Turul, VII. évf. 57. laptól és Pór: Az Osl-nemzetség, Turul, VIII. évf. 188. lap. 23 1550—56-ban Bajót puszta, amelyet az esztergomi érsek évi 2 forintért szokott bérbeadni. „Egykor falu volt", — mondja Oláh Miklós urbariuma. — Esztergom, Prímási levéltár, Prot. Balahii, pag. 1—7. — 1699-ben 27 magyar nevű bajóti jobbágyot számlál az adóösszeírás, 1731-ben már öt iparos is adózik Bajóton. — Villányi Szaniszló : Három évtized Esztergommegye és város múltjából, Esztergom, 1892. 113 és 256. lap. Vö. Ember Győző : Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez. Budapest, 1951, 99. lap. 24 Knauz : Monumenta ecclesiae Strigoniensis, II. kötet, 737. lap • 25 Fejér i. m. VIII. 3. 601—604. lap. 23 Osváth i. m. 228. lap. 27 Némethy Lajos : Series parochiarum et parochoram archi dioecesis Strigoniensis, Esztergom, 1894. 18. lap. 23 Némethy i. m. i. h. — Az 1732. évi canonica visitatio szerint a bajóti templom védőszentje : Simon és Juda. Villányi Szaniszló : Néhány lap Esztergommegye és város múltjából. Esztergom, 1891. 87. lap. 22 Pór műve, Turul, VII. évf. 57. laptól. 30 Bejártam a bajóti határnak azt a Péliföldszentkereszt felé eső dombját, amelyet a lakosság máig Beránvár vagy Berényvár néven nevez. (Mint lakott hely szerepel 1388-ban : Fejér C. d. X. 1. 454. és X. 8. 239. lap). A helynév, noha emlékeztet Bertrand személynevére, aligha lehet a Bajótiakkal, még kevésbé a bajóti várral kapcsolatos ; felszínén nemcsak, hogy középkori épületmaradványok nincsenek, de egyetlen kerámiaszórvány sem akadt. 31 Mályusz : Zsigmondkori oklevéltár I. kötet, 824. szám. 32 Isthvanfi : História Regni Hungáriáé, Bécs, 1758. 83. lap. 33 Bél Mátyás (Comitatus Strigoniensis c. kézirat, Esztergom, Főegyházmegyei könyvtár, 146—147. lap) 1730 körül, Bajót felől szólván, megemlíti azt, hogy templomát már restaurálták. — 1732-ben a canonica visitatio alkalmával feljegyzik azt, hogy Szt. Simon és Juda tiszteletére dombon épült templomát kerítetlen temető övezi. A templomnak ekkor három oltára van, sekrestyéje nincs, szentélye boltíves, mennyezete deszkázott. Kórusa van, de padjai hiányzanak. Felszerelése szegényes. Az 1755. évi canonica visitatio már a sekrestye elkészültéről s a mennyezet bevakolásáról számol be. Ekkor említik azt, hogy restaurálását Keresztély Ágost prímás (1707—1725) kezdte meg. — Villányi: Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. Esztergom, 1891. 87. és 91. lap. 34 Donászy Ferenc : Az Árpádok címerének kérdése. Turul, 1935. évf. 24. lap. 36 Alfred Piller—Henry Carsten : Bibliographie der Troubadours. (Schriften ten der Königsberger Gelehrten-Gesellschaft, Sonderreihe.) III. kötet, Halle, 1933. 247. lap. -— Franz Wellner: Die Troubadours, Leipzig, 1942. 120—131. lap. — Vö. Heinrich Gusztáv: Egyetemes irodalomtörténet, II. kötet, Budapest, 1905. 179. lap. 36 Knauz i. m. I. kötet, 343. lap. — Vö. Turul, 1935. évf. 27. laptól. 279